A szívelégtelenség tünetei és okai

A szívelégtelenség, amelyet néha pangásos szívelégtelenségnek is neveznek, akkor fordul elő, ha a szívizom nem pumpálja a vért olyan jól, ahogy kellene. Bizonyos egészségügyi állapotok, mint például az artériák beszűkülése a szívében (koszorúér-betegség) vagy a magas vérnyomás, fokozatosan túl gyengévé vagy merevvé teszik a szívét, és nem tud hatékonyan feltölteni és pumpálni.

Nem minden olyan betegség, amely szívelégtelenséghez vezet, visszafordítható, de a kezelések javíthatják a szívelégtelenség tüneteit, és hosszabb ideig élhetnek. Az életmódbeli változtatások – például az edzés, a nátriumtartalom csökkentése az étrendben, a stressz kezelése és a fogyás – javíthatják életminőségét.

A szívelégtelenség megelőzésének egyik módja a szívelégtelenséget okozó egészségügyi állapotok megelőzése és ellenőrzése, mint például a koszorúér-betegség, a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy az elhízás.

A szívelégtelenség tünetei

A szívelégtelenség lehet krónikus, vagy hirtelen kezdődhet (akut).

A szívelégtelenség tünetei a következők lehetnek:

Légszomj (dyspnea), amikor megerőlteti magát, vagy amikor lefekszik
Fáradtság és gyengeség
Duzzanat (ödéma) a lábakban, a bokában és a lábfejben
Gyors vagy szabálytalan szívverés
Csökkent mozgásképesség
Tartós köhögés vagy sípoló légzés fehér vagy rózsaszín véres váladékkal
Fokozott éjszakai vizelési szükséglet
A has duzzanata (ascites)
Nagyon gyors súlygyarapodás a folyadékvisszatartás miatt
Étvágytalanság és hányinger
Koncentrációs nehézség vagy csökkent éberség
Hirtelen, súlyos légszomj és rózsaszín, habos nyálka köhögése
Mellkasi fájdalom, ha szívelégtelenségét szívroham okozta

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Orvoshoz kell fordulnia, ha úgy gondolja, hogy szívelégtelenség jelei vagy tünetei vannak. Kérjen sürgősségi ellátást, ha az alábbi tünetek bármelyike jelentkezik:

Mellkasi fájdalom
Ájulás vagy súlyos gyengeség
Légszomjjal, mellkasi fájdalommal vagy ájulással társuló gyors vagy szabálytalan szívverés
Hirtelen, súlyos légszomj és rózsaszín, habos nyálka köhögése

Bár ezeket a jeleket és tüneteket szívelégtelenség okozhatja, sok más lehetséges ok is lehet, beleértve az egyéb életveszélyes szív- és tüdőbetegségeket. Ne próbálja diagnosztizálni magát. Azonnali segítségért hívja a segélyhívó telefonszámot. A sürgősségi orvosok megpróbálják stabilizálni az Ön állapotát, és megállapítani, hogy tünetei szívelégtelenség vagy valami más miatt következnek-e be.

Ha szívelégtelenségét diagnosztizálják, és ha bármelyik tünet hirtelen rosszabbodik, vagy új jel vagy tünet jelentkezik, az azt jelenti, hogy a meglévő szívelégtelenség súlyosbodik, vagy nem reagál a kezelésre. Ez a probléma akkor is előfordulhat, ha néhány napon belül 5 fontot (2,3 kg-ot) vagy többet hízik. Azonnal forduljon orvosához.

A szívelégtelenség tünetei és okai — **Szív elégtelenség**. Szívelégtelenség akkor fordul elő, ha a szívizom nem pumpálja a vért úgy, ahogy kellene. Ha a szíve nem pumpál elegendő vért ahhoz, hogy kielégítse az Ön szükségleteit, a vér gyakran visszaáll, és folyadék halmozódik fel a tüdejében (torlódás) és a lábakban, aminek következtében lábai megduzzadnak és elkékülnek az oxigénnel dúsított véráramlás hiánya miatt ( cianózis). Ez a folyadék a tüdejében légszomjat okozhat. A szívelégtelenség bizonyos típusai a szív megnagyobbodásához vezethetnek.

A szívelégtelenség okai

A szívelégtelenség gyakran azután alakul ki, hogy más egészségügyi állapotok károsították vagy legyengítették a szívét. A szívnek azonban nem kell legyengülnie ahhoz, hogy szívelégtelenséget okozzon. Szívelégtelenség is előfordulhat, ha a szív túl merev lesz.

Szívelégtelenség esetén a szív fő pumpáló kamrái (a kamrák) megmerevedhetnek, és nem telnek meg megfelelően a szívverések között. A szívelégtelenség egyes esetekben a szívizom megsérülhet és legyengülhet, és a kamrák olyan mértékben megnyúlnak (kitágulnak), hogy a szív nem tudja hatékonyan pumpálni a vért az egész testben.

Idővel a szív már nem tud vért pumpálni a test többi részébe.

Az ejekciós frakció fontos mérőszáma annak, hogy a szíve milyen jól pumpál, és a szívelégtelenség osztályozására és a kezelés iránymutatására szolgál. Egészséges szívben az ejekciós frakció 50% vagy magasabb – ami azt jelenti, hogy a kamrát kitöltő vér több mint fele minden egyes ütéssel kiszivattyúzódik.

De szívelégtelenség még normál ejekciós frakció esetén is előfordulhat. Szívelégtelenség fordulhat elő, ha a szívizom megmerevedik olyan betegségek miatt, mint például a magas vérnyomás.

A szívelégtelenség érintheti a szív bal oldalát (bal kamra), jobb oldalát (jobb kamra) vagy mindkét oldalát. Általában a szívelégtelenség a bal oldalon kezdődik, különösen a bal kamrával, amely a szív fő pumpáló kamrája.

A szívelégtelenség típusa	Leírás
Bal oldali szívelégtelenség	A folyadék visszaszorulhat a tüdejébe, ami légszomjat okozhat.
Jobb oldali szívelégtelenség	A folyadék visszajuthat a hasába, a lábakba és a lábfejbe, és duzzanatot okozhat.
Szisztolés szívelégtelenség	A bal kamra nem tud erőteljesen összehúzódni, ami pumpálási problémát jelez.
Diasztolés szívelégtelenség (megőrzött ejekciós frakcióval járó szívelégtelenségnek is nevezik)	A bal kamra nem tud ellazulni vagy nem tud teljesen megtelni, ami telési problémát jelez.

Az alábbi egészségügyi állapotok bármelyike károsíthatja vagy gyengítheti a szívét, és szívelégtelenséget okozhat. Előfordulhat, hogy ezeknek az egészségi állapotoknak egy része van, anélkül, hogy tudná.

Koszorúér-betegség és szívroham. A koszorúér-betegség a szívbetegség leggyakoribb formája és a szívelégtelenség leggyakoribb oka. Ez a betegség a zsírlerakódások (plakk) felhalmozódásából ered az artériákban, amelyek csökkentik a véráramlást és szívrohamhoz vezethetnek.
Magas vérnyomás (hipertónia). Ha magas a vérnyomása, szívének a kelleténél keményebben kell dolgoznia, hogy vért keringessen a testében. Idővel ez az extra erőkifejtés túl merevvé vagy túl gyengévé teheti a szívizmot, így a szív nem tud hatékonyan pumpálni a vért.
Hibás szívbillentyűk. A szívbillentyűk biztosítják, hogy a vér a megfelelő irányba áramoljon a szíven keresztül. A szívhiba, koszorúér-betegség vagy szívfertőzés következtében megsérült billentyű erősebben kényszeríti a szívet, ami idővel gyengítheti.
A szívizom károsodása (kardiomiopátia). A szívizom károsodásának (kardiomiopátia) számos oka lehet, többek között számos betegség, fertőzés, alkoholfogyasztás és a kábítószerek, például a kokain vagy egyes kemoterápiás gyógyszerek toxikus hatása. A genetikai tényezők is szerepet játszhatnak.
Szívizomgyulladás. A szívizomgyulladás a szívizom gyulladása. A szívizomgyulladást leggyakrabban vírus okozza, beleértve a COVID-19-et is, és bal oldali szívelégtelenséghez vezethet.
Születéstől származó szívhibák (veleszületett szívhibák). Ha szíve és kamrái vagy billentyűi nem megfelelően alakultak ki, szíve egészséges részeinek keményebben kell dolgozniuk, hogy a szíven keresztül pumpálják a vért, ami szívelégtelenséghez vezethet.
Rendellenes szívritmus (szívritmuszavar). A rendellenes szívritmus miatt a szíve túl gyorsan verhet, ami többletmunkát eredményezhet a szívében. A lassú szívverés szívelégtelenséghez is vezethet.
Egyéb betegségek. A krónikus betegségek – mint például a cukorbetegség, a HIV, a pajzsmirigy-túlműködés, a pajzsmirigy alulműködés vagy a vas (hemokromatózis) vagy a fehérje felhalmozódása (amiloidózis) – szintén hozzájárulhatnak a szívelégtelenség kialakulásához. Az akut szívelégtelenség okai közé tartoznak a szívizmot megtámadó vírusok, súlyos fertőzések, allergiás reakciók, vérrögképződés a tüdőben, bizonyos gyógyszerek alkalmazása vagy bármely olyan betegség, amely az egész szervezetet érinti.

**A szív kamrái és szelepei**. A normál szívnek két felső (fogadó) és két alsó (pumpáló) kamrája van. A felső kamra, a jobb és a bal pitvar kapja a bejövő vért. Az alsó kamrák, az izmosabb jobb és bal kamra, pumpálják ki a vért a szívedből. A szívbillentyűk, amelyek biztosítják a vér megfelelő irányú áramlását, kapuk a kamra nyílásainál (a tricuspidalis és mitrális billentyűk) és a kijáratoknál (a pulmonalis és aortabillentyűk).

**Megnagyobbodott szív, szívelégtelenségben**. Ahogy a szíve gyengül, például szívelégtelenség esetén, kezd megnagyobbodni, és keményebben dolgozik, hogy vért pumpáljon a teste többi részébe.

Rizikó faktorok

Egyetlen kockázati tényező is elegendő lehet a szívelégtelenség kialakulásához, de a tényezők kombinációja is növeli a kockázatot.

A kockázati tényezők a következők:

Magas vérnyomás. A szívének keményebben kell dolgoznia, ha magas a vérnyomása.
A koszorúér-betegség. A beszűkült artériák korlátozhatják a szív oxigénben gazdag vérellátását, ami a szívizom gyengülését eredményezheti.
Szívroham. A szívroham a szívkoszorúér-betegség egyik formája, amely hirtelen jelentkezik. A szívizom szívroham által okozott károsodása azt jelentheti, hogy a szíve már nem tud úgy pumpálni, ahogy kellene.
Cukorbetegség. A cukorbetegség növeli a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség kockázatát.
Néhány cukorbetegség elleni gyógyszer. A rosiglitazon (Avandia) és a pioglitazon (Actos) cukorbetegség elleni gyógyszerekről megállapították, hogy egyes embereknél növelik a szívelégtelenség kockázatát. Ne hagyja abba azonban ezeknek a gyógyszereknek a szedését egyedül. Ha ezeket a gyógyszereket szedi, beszélje meg kezelőorvosával, hogy szükség van-e bármilyen változtatásra vagy sem.
Bizonyos gyógyszerek. Egyes gyógyszerek szívelégtelenséghez vagy szívproblémákhoz vezethetnek. A szívproblémák kockázatát növelő gyógyszerek közé tartoznak a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok); bizonyos érzéstelenítő gyógyszerek; bizonyos antiaritmiás gyógyszerek; bizonyos magas vérnyomás, rák, vérbetegségek, neurológiai állapotok, pszichiátriai állapotok, tüdőbetegségek, urológiai állapotok, gyulladásos állapotok és fertőzések kezelésére használt gyógyszerek; és egyéb vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerek. Ne hagyja abba semmilyen gyógyszer szedését egyedül. Ha kérdése van az Ön által szedett gyógyszerekkel kapcsolatban, beszélje meg kezelőorvosával.
Alvási apnoe. Ha éjszaka alvás közben nem tud megfelelően lélegezni, akkor a vér oxigénszintje alacsony, és megnő a kóros szívritmusok kockázata. Mindkét probléma gyengítheti a szívet.
Veleszületett szívhibák. Néhány ember, akinél szívelégtelenség alakul ki, strukturális szívhibákkal születtek.
Szívbillentyű-betegség. A szívbillentyű-betegségben szenvedőknél nagyobb a szívelégtelenség kockázata.
Vírusok. Egy vírusfertőzés károsíthatta a szívizomját.
Alkoholfogyasztás. A túl sok alkoholfogyasztás gyengítheti a szívizmot és szívelégtelenséghez vezethet.
Dohányfogyasztás. A dohányzás növelheti a szívelégtelenség kockázatát.
Elhízottság. Az elhízott embereknél nagyobb a szívelégtelenség kialakulásának kockázata.
Szabálytalan szívverés. Ezek a kóros ritmusok, különösen, ha nagyon gyakoriak és gyorsak, gyengíthetik a szívizmot és szívelégtelenséget okozhatnak.

Szívelégtelenség szövődményei

Ha szívelégtelensége van, a prognózis az októl és a súlyosságtól, az általános egészségi állapotától és egyéb tényezőktől, például életkorától függ. A szövődmények a következők:

Vesekárosodás vagy -elégtelenség. A szívelégtelenség csökkentheti a vese véráramlását, ami végül veseelégtelenséget okozhat, ha nem kezelik. A szívelégtelenségből eredő vesekárosodás kezeléséhez dialízisre lehet szükség.
Szívbillentyű problémák. Előfordulhat, hogy szíve billentyűi nem működnek megfelelően, ha szíve megnagyobbodott, vagy szívelégtelenség miatt nagyon magas a nyomás a szívében.
Szívritmuszavarok. A szívritmuszavarok (aritmiák) a szívelégtelenség lehetséges szövődményei lehetnek.
Májkárosodás. A szívelégtelenség folyadék felhalmozódásához vezethet, ami túl nagy nyomást gyakorol a májra. Ez a folyadék felhalmozódása hegesedéshez vezethet, ami miatt a máj nem működik megfelelően.

Egyeseknél a tünetek és a szívműködés javulni fognak megfelelő kezeléssel. A szívelégtelenség azonban életveszélyes lehet. A szívelégtelenségben szenvedőknek súlyos tünetei lehetnek, és néhány embernek szívátültetésre vagy kamrai segédeszközzel történő támogatásra lehet szüksége.