A rövid szünetek segítik az agyat új készségek elsajátításában

Összegzés

• A kutatók felfedezték, hogy az éber és nyugvó agy ismételten visszajátssza egy elsajátított új készség tömörített emlékeit.
• Az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy az emberek hogyan sajátítanak el készségeket, és segíthetnek a szélütésből vagy más agysérülésből felépülőknek.

A gyakorlás fontos ahhoz, hogy valami újat tanuljunk. Egy cselekvés újra és újra megismétlése növeli annak valószínűségét, hogy elsajátítsák azt. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a rövid szünetek betartása is ugyanolyan kritikus lehet.

Egy 2019-es tanulmány megállapította, hogy a rövid, gyakori szünetek nagyon fontosak az új feladatok teljesítményének javításában. Ezek a rövid pihenőidők erősítik az imént begyakorolt ​​új készség emlékeit. Az eredmények megkérdőjelezték azt az elképzelést, hogy csak a hosszú pihenő időszakok, mint például a jó éjszakai alvás szükségesek ahhoz, hogy megerősítsék az újonnan tanult készség emlékeit. Azonban nem volt világos, hogy ezek a rövid szünetek hogyan segítik az agyat egy új feladat elsajátításában.

Leonardo G. Cohen, az amerikai National Institute of Neurological Disorders and Stroke (NINDS) által vezetett kutatócsoport arra törekedett, hogy megértse, hogy az ébren töltött rövid pihenőidő hogyan segíti elő a készségek tanulását. Eredményeiket a Cell Reports folyóiratban tették közzé 2021. június 8-án.

A csapat 33 jobbkezes önkéntes agyi tevékenységét térképezte fel, miközben megtanultak egy ötjegyű kódot begépelni bal kezükkel. Az agyhullámokat érzékeny szkennelési technikával, az úgynevezett magnetoencephalográfiával rögzítették. A résztvevőknek egy kódot mutattak a képernyőn, és arra kérték, hogy a lehető legtöbbször írják be 10 másodpercig, majd tartsanak 10 másodperces szünetet. Ezt a ciklust 35-ször ismételték meg.

A csapat egy általuk kifejlesztett számítógépes programmal elemezte az adatokat, ami lehetővé tette számukra, hogy megfejtsék a kódban szereplő egyes számok begépeléséhez kapcsolódó agyhullámtevékenységet. Felfedezték, hogy a gépelés közben tapasztalt agyi aktivitás sokkal gyorsabb változata ismétlődik a rövid pihenőidő alatt (körülbelül 20-szor gyorsabban).

Az első 11 gyakorlati próba során a tevékenység ezen tömörített változatait pihenőidőnként körülbelül 25-ször játszották le. Ez a szám kétszer-háromszor gyakrabban fordult elő, mint a későbbi pihenőidőben vagy a kísérletek befejezése után tapasztalt aktivitás.

A kutatók azt is megállapították, hogy azok a résztvevők, akiknek agya gyakrabban játssza le a gépelési tevékenységet, nagyobb teljesítményugrást mutattak minden egyes próba után, mint azok, akik ritkábban játsszák újra. Az eredmények együttesen azt sugallják, hogy a rövid pihenőidők segítenek összekapcsolni az új készség elsajátításához szükséges emlékeket.

A csapat megvizsgálta azokat az agyi régiókat is, ahol az újrajátszás megtörtént. Ahogy az várható volt, a visszajátszási tevékenység gyakran az agy szenzomotoros régióiban történt, amelyek a mozgások irányításáért felelősek. Ugyanakkor aktivitást tapasztaltak a hippocampusban és az entorhinalis kéregben is. Korábban nem gondolták, hogy ezek a régiók fontos szerepet játszanak az új feladatok elvégzéséhez szükséges emlékekben.

„Eredményeink alátámasztják azt az elképzelést, hogy az ébrenléti pihenés ugyanolyan fontos szerepet játszik egy új készség elsajátításában, mint a gyakorlat” – mondja Cohen. „Úgy tűnik, ez az az időszak, amikor agyunk összenyomja és megszilárdítja az éppen gyakorolt ​​emlékeinket. Az idegi visszajátszás szerepének megértése nemcsak abban segíthet, hogy hogyan tanuljunk meg új készségeket, hanem azt is, hogy miként segítjük a betegeket visszaszerezni a neurológiai sérülések, például a stroke után elvesztett készségeiket.”