Akut koronária szindróma: tünetek, okok és kezelés

Áttekintés

Az akut koszorúér-szindróma egy olyan kifejezés, amelyet a szív hirtelen, csökkent véráramlásával kapcsolatos állapotok leírására használnak.

Az egyik ilyen állapot a szívinfarktus (miokardiális infarktus) – amikor a sejthalál a szívszövet sérülését vagy elpusztulását eredményezi. Még akkor is, ha az akut koszorúér-szindróma nem okoz sejthalált, a csökkent véráramlás megváltoztatja a szív működését, és a szívroham magas kockázatának jele.

Az akut koszorúér-szindróma gyakran súlyos mellkasi fájdalmat vagy kényelmetlenséget okoz. Az akut koszorúér-szindróma olyan orvosi vészhelyzet, amely azonnali diagnózist és ellátást igényel. A kezelés céljai közé tartozik a véráramlás javítása, a szövődmények kezelése és a jövőbeni problémák megelőzése.

Akut koronária szindróma: tünetek, okok és kezelés — Akut koronária szindróma

Az akut koszorúér-szindróma tünetei

Az akut koronária szindróma jelei és tünetei általában hirtelen kezdődnek. Az akut koronária szindróma tünetei a következők:

Mellkasi fájdalom (angina) vagy kellemetlen érzés a mellkasban, amelyet gyakran fájdalomként, nyomásként, szorító érzésként vagy égő érzésként írnak le
A mellkasból a vállakra, karokra, hasra, hátra, nyakra vagy állkapocsra terjedő fájdalom
Hányinger vagy hányás
Emésztési zavar
Légszomj (dyspnea)
Hirtelen, erős izzadás (diaphoresis)
Feszültség, szédülés vagy ájulás
Szokatlan vagy megmagyarázhatatlan fáradtság
Nyugtalanság vagy félelem érzése

A mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkasban a leggyakoribb tünet. A jelek és tünetek azonban jelentősen eltérhetnek életkorától, nemétől és egyéb egészségügyi állapotaitól függően. Nagyobb valószínűséggel jelentkeznek mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés nélküli jelek és tünetek, ha Ön nő, idősebb felnőtt vagy cukorbeteg.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Az akut koszorúér-szindróma orvosi vészhelyzet. A mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés a mellkasban bármilyen súlyos, életveszélyes betegség jele lehet. Kérjen sürgősségi segítséget a gyors diagnózis és a megfelelő ellátás érdekében. Ne vigye magát a kórházba.

Az akut koszorúér-szindróma okai

Az akut koszorúér-szindróma általában a zsírlerakódások (plakkok) felhalmozódásából ered a koszorúerek falán és falán, az erekben, amelyek oxigént és tápanyagokat szállítanak a szívizmokhoz.

Amikor egy lepedék felszakad vagy felhasad, vérrög képződik. Ez a vérrög blokkolja a vér áramlását a szívizmokhoz.

Ha a sejtek oxigénellátása túl alacsony, a szívizom sejtjei elpusztulhatnak. A sejtek halála – ami az izomszövetek károsodásához vezet – szívroham (miokardiális infarktus).

Még akkor is, ha nincs sejthalál, az oxigén csökkenése még mindig olyan szívizmokat eredményez, amelyek nem úgy működnek, ahogy kellene. Ez a változás lehet ideiglenes vagy végleges. Ha az akut koronária szindróma nem okoz sejthalált, akkor instabil anginának nevezik.

Kockázati tényezők

Az akut koszorúér-szindróma kockázati tényezői ugyanazok, mint más típusú szívbetegségek kockázati tényezői. Az akut koszorúér-szindróma kockázati tényezői a következők:

Öregedés
Magas vérnyomás
Magas vér koleszterinszint
Dohányzás
A fizikai aktivitás hiánya
Egészségtelen táplálkozás
Elhízás vagy túlsúly
Cukorbetegség
A családban előfordult mellkasi fájdalom, szívbetegség vagy szélütés
Magas vérnyomás, preeclampsia vagy cukorbetegség a kórtörténetben a terhesség alatt
Covid-19 fertőzés

Az akut koronária szindróma diagnózisa

Ha akut koszorúér-szindrómához kapcsolódó jelei vagy tünetei vannak, a sürgősségi orvos valószínűleg több vizsgálatot fog elrendelni. Egyes vizsgálatokat akkor is elvégezhetnek, amikor orvosa kérdéseket tesz fel a tüneteivel vagy a kórtörténetével kapcsolatban. A tesztek a következőket tartalmazzák:

Elektrokardiogram (EKG). A bőréhez rögzített elektródák mérik a szív elektromos aktivitását. A kóros vagy szabálytalan impulzusok azt jelenthetik, hogy szíve nem működik megfelelően a szív oxigénhiánya miatt. Az elektromos jelek bizonyos mintái mutathatják az elzáródás általános helyét. A teszt többször megismételhető.
Vérvétel. Bizonyos enzimek kimutathatók a vérben, ha a sejthalál a szívszövet károsodását okozta. A pozitív eredmény szívrohamot jelez.

Az e két tesztből származó információkat – valamint az Ön jeleit és tüneteit – az akut koszorúér-szindróma elsődleges diagnózisának felállításához használják fel. Kezelőorvosa az információ alapján megállapítja, hogy az Ön állapota szívrohamnak vagy instabil anginának minősíthető-e.

Más vizsgálatokat is végezhetnek, hogy többet megtudjanak állapotáról, kizárják a tünetek egyéb okait, vagy segítsenek orvosának személyre szabni a diagnózist és a kezelést.

Koszorúér angiogram. Ez az eljárás röntgensugaras képalkotást használ a szív ereinek megtekintéséhez. Egy hosszú, apró csövet (katétert) vezetnek át egy artérián, általában a karjában vagy az ágyékában, a szív artériáihoz. A festék a csövön keresztül áramlik az artériáiba. Röntgenfelvételek sorozata mutatja meg, hogyan mozog a festék az artériákon keresztül, és feltárja az esetleges elzáródásokat vagy szűkületeket. A katéter kezelésekhez is használható.
Echokardiogram. Az echokardiogram hanghullámokat használ, amelyeket egy pálcaszerű eszköz a szívére irányít, hogy élő képet készítsen a szívéről. Az echokardiogram segíthet meghatározni, hogy a szív megfelelően pumpál-e.
Szívizom perfúziós képalkotás. Ez a teszt megmutatja, milyen jól áramlik a vér a szívizomban. Kis, biztonságos mennyiségű radioaktív anyagot fecskendeznek a vérébe. Egy speciális kamera felvételeket készít az anyag szívén keresztüli útjáról. Ezek a képek megmutatják orvosának, hogy elegendő vér áramlik-e át a szívizmokon, és hol csökken a véráramlás.
Számítógépes tomográfia (CT) angiogram. A CT angiogram speciális röntgentechnológiát használ, amely több képet – keresztmetszeti 2-D szeleteket – képes készíteni a szívéről. Ezek a képek észlelhetik a beszűkült vagy elzáródott koszorúereket.
Stress tes9xt. A Stress test megmutatja, milyen jól működik a szíved edzés közben. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy edzés helyett olyan gyógyszert kap, amely növeli a pulzusát. Ezt a vizsgálatot csak akkor kell elvégezni, ha nyugalmi állapotban nincs akut koszorúér-szindróma vagy más életveszélyes szívbetegség jele. Az stress test esetében EKG, echokardiogram vagy szívizom perfúziós képalkotás használható annak megállapítására, hogy mennyire jól működik a szíve.

Akut koronária szindróma kezelése

Az akut koronária szindróma kezelésének közvetlen céljai a következők:

Enyhítse a fájdalmat és a szorongást
A véráramlás javítása
Állítsa vissza a szívműködést a lehető leggyorsabban

A hosszú távú kezelési célok az általános szívműködés javítása, a kockázati tényezők kezelése és a szívroham kockázatának csökkentése. E célok eléréséhez gyógyszerek és sebészeti eljárások kombinációja használható.

Gyógyszerek

Diagnózisától függően a sürgősségi vagy folyamatos ellátáshoz (vagy mindkettőhöz) szükséges gyógyszerek a következők lehetnek:

A trombolitikumok (alvadásgátlók) segítenek feloldani az artériát elzáró vérrögöt.
A nitroglicerin javítja a véráramlást azáltal, hogy átmenetileg kitágítja az ereket.
A thrombocyta-aggregációt gátló szerek segítenek megakadályozni a vérrögképződést, ide tartoznak az aszpirin, a klopidogrél (Plavix), a prasugrel (Effient) és más gyógyszerek.
A béta-blokkolók segítenek ellazítani a szívizmot és lassítják a pulzusszámot. Ezek a gyógyszerek csökkentik a szív szükségletét és csökkentik a vérnyomást. Ilyen például a metoprolol (Lopressor, Toprol-XL) és a nadolol (Corgard).
Az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlók kitágítják az ereket és javítják a véráramlást, lehetővé téve a szív jobb működését. Ezek a gyógyszerek közé tartozik a lizinopril (Prinivil, Zestril), a benazepril (Lotensin) és más gyógyszerek.
Az angiotenzinreceptor-blokkolók segítenek a vérnyomás szabályozásában, beleértve az irbezartánt (Avapro), a lozartánt (Cozaar) és számos más gyógyszert.
A sztatinok csökkentik a vérben mozgó koleszterin mennyiségét, és stabilizálhatják a plakklerakódásokat, így kisebb valószínűséggel repednek fel. A sztatinok közé tartozik az atorvasztatin (Lipitor), a szimvasztatin (Zocor, Flolipid) és számos más gyógyszer.

Sebészeti és egyéb eljárások

Kezelőorvosa javasolhatja az alábbi eljárások egyikét a szívizmok véráramlásának helyreállítására:

Angioplasztika és stentelés. Ebben az eljárásban orvosa egy hosszú, apró csövet (katétert) helyez be az artériája elzáródott vagy beszűkült részébe. Egy leeresztett ballonnal ellátott vezetéket vezetnek át a katéteren a szűkített területre. A ballont ezután felfújják, és kinyitják az artériát azáltal, hogy a plakklerakódásokat az artéria falához nyomják. Általában egy hálós csövet (stentet) hagynak az artériában, hogy segítsék az artéria nyitva tartását.
Coronaria bypass műtét. Ezzel az eljárással a sebész egy véredénydarabot (graftot) vesz ki egy másik testrészből, és új útvonalat hoz létre a vér számára, amely megkerüli (megkerüli) az elzáródott koszorúér.

Életmód és házi gyógymódok

A szív egészséges életmódjának megváltoztatása a szívinfarktus megelőzésének fontos része. Az ajánlások a következők:

Ne dohányozzon. Ha dohányzik, le kell szoknia róla. Beszéljen orvosával, ha segítségre van szüksége a dohányzás abbahagyásához. Kerülje a passzív dohányzást is.
Fogyasszon szív-egészséges étrendet. Fogyasszon sok gyümölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, valamint mérsékelt mennyiségű alacsony zsírtartalmú tejterméket és sovány húst tartalmazó diétát.
Fizikailag aktív. Végezzen rendszeres testmozgást és maradjon fizikailag aktív. Ha nem edzett rendszeresen, beszélje meg kezelőorvosával a legjobb gyakorlatot az egészséges és biztonságos rutin megkezdéséhez.
Ellenőrizze a koleszterinszintjét. Rendszeresen ellenőriztesse vér koleszterinszintjét az orvosi rendelőben. Kerülje a magas zsírtartalmú, magas koleszterintartalmú húst és tejtermékeket. Ha kezelőorvosa sztatint vagy más koleszterinszint-csökkentő gyógyszert írt fel, vegye be naponta az orvos utasítása szerint.
Szabályozza a vérnyomását. Rendszeresen ellenőriztesse vérnyomását az orvos ajánlása szerint. Naponta vegye be a vérnyomáscsökkentő gyógyszert az ajánlásoknak megfelelően.
Tartsa meg az egészséges testsúlyt. A túlsúly megterheli a szívet, és hozzájárulhat a magas koleszterinszinthez, magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez, szívbetegségekhez és egyéb betegségekhez.
Kezelje a stresszt. A szívroham kockázatának csökkentése érdekében csökkentse a stresszt a mindennapi tevékenységei során. Gondolja át a munkahelyi szokásait, és találjon egészséges módszereket élete stresszes eseményeinek minimalizálására vagy kezelésére. Beszéljen orvosával vagy egy mentális egészségügyi szakemberrel, ha segítségre van szüksége a stressz kezelésében.
Igyon alkoholt mértékkel. Ha alkoholt fogyaszt, igyon mértékkel. Az alkoholfogyasztás emeli a vérnyomást.

Felkészülés az orvosi találkozóra

Ha hirtelen mellkasi fájdalmat vagy az akut koszorúér-szindróma egyéb tüneteit észleli, azonnal forduljon sürgősségi ellátáshoz, vagy hívja a segélyhívó telefonszámot.

A tünetek leírása fontos információkkal szolgál a sürgősségi orvosi csoportnak a diagnózis felállításához. Készüljön fel a következő kérdések megválaszolására.