COPD várható élettartam és kilátások

Áttekintés

Az Egyesült Államokban felnőttek milliói szenvednek krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), és ugyanennyien fejlődnek ki. De sokan közülük nincsenek tisztában a szerint Országos Szívtüdő- és Vérintézet.

Sok COPD-s embernek egy kérdése van: „Meddig élhetek COPD-vel?” A pontos várható élettartamot nem lehet megjósolni, de ennek a progresszív tüdőbetegségnek a fennállása lerövidítheti az élettartamot.

Ennek mértéke az általános egészségi állapotától függ, és attól, hogy van-e más betegsége, például szívbetegsége vagy cukorbetegsége.

GOLD rendszer

A kutatók az évek során kidolgoztak egy módszert a COPD-s betegek egészségi állapotának felmérésére. Az egyik legfrissebb módszer a spirometriás tüdőfunkciós teszt eredményeit kombinálja a személy tüneteivel. Ezek olyan címkéket eredményeznek, amelyek segíthetnek előre megjósolni a várható élettartamot, és iránymutatást nyújtanak a COPD-s betegek kezelésének megválasztásában.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség globális kezdeményezése (GOLD) az egyik leggyakrabban használt COPD osztályozási rendszer. A GOLD tüdő-egészségügyi szakértőkből álló nemzetközi csoport, amely időszakonként elkészíti és frissíti az orvosok számára a COPD-s betegek ellátására vonatkozó irányelveket.

Az orvosok a GOLD rendszert használják a COPD-ben szenvedők értékelésére a betegség „fokozatában”. Az osztályozás az állapot súlyosságának mérésére szolgál. A COPD súlyosságának kategorizálásához a kényszerített kilégzési térfogatot (FEV1) használja, amely egy olyan teszt, amely meghatározza, hogy egy személy mennyi levegőt tud erőszakkal kilélegezni a tüdejéből egy másodperc alatt.

A legújabb irányelvek a FEV1-et az értékelés részévé teszik. A FEV1 pontszámod alapján a következőképpen kapsz GOLD fokozatot vagy fokozatot:

ARANY 1: FEV1 80 százalék vagy több
ARANY 2: 50-79 százalékos FEV1 várható
ARANY 3: 30-49 százalékos FEV1 várható
GOLD 4: FEV1 kevesebb, mint 30 százalék

Az értékelés második része olyan tünetekre támaszkodik, mint a nehézlégzés vagy légzési nehézség, valamint az akut exacerbációk mértéke és mennyisége, amelyek olyan fellángolások, amelyek kórházi kezelést igényelhetnek.

Ezen kritériumok alapján a COPD-s betegek a négy csoport egyikébe tartoznak: A, B, C vagy D.

Valaki, akinek nem volt súlyosbodása, vagy aki nem igényelt kórházi felvételt az elmúlt évben, az A vagy B csoportba tartozik. Ez a légzési tünetek felmérésétől is függ. Azok, akiknek több tünete van, a B csoportba, a kevesebb tünetűek pedig az A csoportba tartoznak.

Azok az emberek, akiknél legalább egy exacerbáció miatt kórházi kezelésre volt szükség, vagy legalább két exacerbációban volt szükség, vagy nem volt szükség kórházi felvételre az elmúlt évben, a C vagy a D csoportba tartoznának. Ezután azok, akiknél több légzési tünet van, a D csoportba tartozna, a kevesebb tünetet szenvedők pedig a C csoportba tartoznak.

Az új irányelvek értelmében a COPD legsúlyosabb besorolása a GOLD Grade 4, D csoportba sorolt személy lenne. És műszakilag rövidebb lesz a várható élettartamuk, mint annak, aki GOLD Grade 1, A csoport címkével rendelkezik.

BODE index

Egy másik mérőszám, amely nemcsak a FEV1-et használja a személy COPD állapotának és kilátásainak mérésére, a BODE index. A BODE jelentése:

testtömeg
légáramlás akadályozása
nehézlégzés
gyakorlati kapacitás

A BODE átfogó képet ad arról, hogy a COPD hogyan befolyásolja az Ön életét. Bár egyes orvosok a BODE indexet használják, értéke csökkenhet, ahogy a kutatók többet tanulnak a betegségről.

Testtömeg

A testtömeg-index (BMI), amely a testtömeget a magasság és a súly paraméterei alapján vizsgálja, képes meghatározni, hogy egy személy túlsúlyos vagy elhízott. A BMI azt is meghatározhatja, hogy valaki túl vékony-e. A COPD-ben szenvedő és túl vékony emberek rossz kilátásokkal rendelkeznek.

A légáramlás akadályozása

Ez a FEV1-re vonatkozik, mint a GOLD rendszerben.

Légszomj

Néhány korábbi tanulmány arra utal, hogy a légzési nehézségek befolyásolhatják a COPD kilátásait.

Gyakorló kapacitás

Ez azt jelenti, hogy mennyire vagy képes elviselni az edzést. Ezt gyakran a „6 perces séta tesztnek” nevezett teszttel mérik.

Rutin vérvizsgálat

A COPD egyik fő jellemzője a szisztémás gyulladás. Hasznos lehet egy vérvizsgálat, amely ellenőrzi a gyulladás bizonyos markereit.

Az International Journal of Chronic Obstructive Pulmonary Disease című folyóiratban megjelent kutatás arra utal, hogy a neutrofil-limfocita arány (NLR) és az eozinofil-bazofil arány szignifikánsan korrelál a COPD súlyosságával.

A fenti cikk azt sugallja, hogy egy rutin vérvizsgálat mérheti ezeket a markereket a COPD-ben szenvedőknél. Azt is megjegyezte, hogy az NLR különösen hasznos lehet a várható élettartam előrejelzőjeként.

Halálozási ráta

Mint minden súlyos betegség, például a COPD vagy a rák esetében, a várható élettartam nagymértékben a betegség súlyosságán vagy stádiumán alapul.

Például egy 2009-es tanulmányban, amelyet az International Journal of Chronic Obstructive Pulmonary Disease publikáltak, egy 65 éves COPD-s férfi, aki jelenleg dohányzik, várható élettartama a következőképpen csökkent, a COPD stádiumától függően:

1. szakasz: 0,3 év
2. szakasz: 2,2 év
3. vagy 4. szakasz: 5,8 év

A cikk azt is megjegyezte, hogy ebben a csoportban további 3,5 évet veszítettek a dohányzás azokhoz képest, akik soha nem dohányoztak és nem szenvedtek tüdőbetegséget.

A korábbi dohányosok esetében a COPD miatti várható élettartam csökkenése:

2. szakasz: 1,4 év
3. vagy 4. szakasz: 5,6 év

A cikk azt is megjegyezte, hogy ebben a csoportban további 0,5 évet veszített a dohányzás azokhoz képest, akik soha nem dohányoztak és nem szenvedtek tüdőbetegséget.

Azok számára, akik soha nem dohányoztak, a várható élettartam csökkenése:

2. szakasz: 0,7 év
3. vagy 4. szakasz: 1,3 év

A korábbi dohányosok és azok esetében, akik soha nem dohányoztak, a 0. és az 1. stádiumban lévők várható élettartama közötti különbség nem volt olyan jelentős, mint a jelenlegi dohányzóké.

Következtetés

Mi a végeredmény ezeknek a várható élettartam-előrejelzési módszereknek? Minél többet tehet azért, hogy elkerülje a COPD magasabb stádiumába jutását, annál jobb.

A betegség progressziójának lelassításának legjobb módja a dohányzás abbahagyása, ha dohányzik. Kerülje továbbá a passzív dohányzást vagy egyéb irritáló anyagokat, például a levegőszennyezést, a port vagy a vegyszereket.

Ha alulsúlyos, hasznos az egészséges testsúly fenntartása megfelelő táplálkozással és a táplálékfelvétel növelését célzó technikákkal, például kis, gyakori étkezéssel. Az is segít, ha megtanulja, hogyan javíthatja a légzést olyan gyakorlatokkal, mint például az ajakszorított légzés.

Érdemes részt venni egy tüdőrehabilitációs programban is. Megismerheti a gyakorlatokat, a légzési technikákat és más stratégiákat, amelyek segítségével maximalizálhatja egészségét.

És bár a testmozgás és a fizikai aktivitás kihívást jelenthet légzési rendellenesség esetén, ez az egyik legjobb dolog, amit a tüdeje és a teste egészsége érdekében tehet.

Beszéljen orvosával az edzés megkezdésének biztonságos módjáról. Ismerje meg a légzési problémák figyelmeztető jeleit és azt, hogy mit kell tennie, ha kisebb fellángolást észlel. Kövesse az orvosa által felírt bármely COPD gyógyszeres kezelést.

Minél többet tudsz tenni általános egészséged javításáért, annál hosszabb és teljesebb lehet az életed.