A dysautonomia tág fogalom az ájulástól a súlyosabb életveszélyes állapotokig terjedő állapotokra. Némelyik meglehetősen gyakori, néhány pedig rendkívül ritka.
A dysautonomia egy idegrendszeri rendellenesség, amely befolyásolja az önkéntelen funkciókat, például a légzést, a vérnyomást és a pulzusszámot. Ez egy átfogó állapot, amely túl sok vagy túl kevés tevékenységet jelenthet az autonóm idegrendszerben (ANS), amely többféleképpen is hatással lehet a szervezetre.
Emiatt a szakértők a diszautonómiát különböző típusokra bontják. Íme 15 típus, amelyről tudni kell, beleértve a tüneteiket, okaikat és kilátásaikat.
Posturális ortosztatikus tachycardia szindróma (POTS)
A POTS elsősorban arról ismert, hogy ortosztatikus intoleranciát okoz, vagy felálláskor csökkenti a szív véráramlását. Ez a szívfrekvencia átmeneti növekedéséhez és az ájulás okozta szédüléshez vezethet.
Bár a POTS elsősorban a 15 és 50 év közötti nőket érinti, bárkinél kialakulhat. Szakértők becslése szerint a POTS legalább 500 000 embert érint az Egyesült Államokban.
A POTS pontos oka nem ismert, bár a gyógyszerek és a megnövekedett nátriumbevitel segíthet.
Ortosztatikus hipotenzió
Az ortosztatikus hipotenzió, vagyis az alacsony vérnyomás felálláskor viszonylag gyakori. Ez általában a túl gyors felállás miatt van.
A kockázati tényezők közé tartozhat az idősebb felnőttkor, a hosszú távú ágynyugalom és a kiszáradás. Bizonyos krónikus betegségek, például a cukorbetegség szintén kockázati tényezőt jelenthetnek.
Az elsődleges ortosztatikus hipotenzió ennek az állapotnak egy ritka altípusa, amely a dysautonomiához kapcsolódik. Az orvos vizsgálatokat végezhet, például vérnyomást és EKG-t, hogy meghatározza az okot.
Az étrend megváltoztatása, a hidratálás és a gyógyszeres kezelés módosítása mind segíthet a tünetek ellenőrzésében.
Vasovagal syncope
A vasovagal syncope egy ájulási epizód válaszul olyan kiváltó okokra, amelyekre a szervezet túlreagál. Ezek közé tartozhatnak a fóbiák, a jelentős stressz vagy a tűk vagy vér látása. Viszonylag gyakori, 35%-ra becsült előfordulási gyakorisággal.
Vasovagal syncope esetén a vérnyomása olyan hirtelen csökken, hogy átmenetileg elveszítheti az eszméletét. Az émelygés, a szédülés és az alagútlátás szintén gyakori tünetek. Ezen epizódok legjobb kezelése a kiváltó okok elkerülése.
A vazovagális epizódot is megelőzheti, ha hanyatt fekszik, amint figyelmeztető jeleket észlel.
Családi diszautonómia (FD)
Az FD a dysautonomia genetikai típusa, amely leggyakrabban születéskor jelentkezik. Ritka, becslések szerint 200 000 embert érint az Egyesült Államokban.
Az FD gyakori tünetei közé tartoznak a légzési és nyelési nehézségek, valamint a rossz vérnyomás és a testhőmérséklet szabályozása.
Az FD idővel súlyosbodhat, és gyermekkorban életveszélyessé válhat. Nincs gyógymód, de a kezelés segíthet a tünetek enyhítésében és a szövődmények megelőzésében. Ide tartoznak az etetőcsövek és a korrekciós műtétek.
Pure autonóm hiba (PAF)
A PAF egy ritka neurodegeneratív betegség, amely becslések szerint 5000 amerikai felnőttet érint. Elsősorban az ortosztatikus hipotenzió tünetei jellemzik, bár alvászavarokat, hólyagproblémákat és nem jellemző izzadást is okozhat.
A PAF idővel romolhat, és növelheti a Parkinson-kór, az atrófia vagy a Lewy-testes demencia kialakulásának kockázatát.
Többrendszeri atrófia (MSA)
Az MSA egy neurodegeneratív rendellenesség, amely az autonóm és a központi idegrendszert érinti. Jellemző tünete az autonóm diszfunkció. Az MSA-t néha atípusos Parkinson-kórnak nevezik.
Az MSA jelei lehetnek a remegés, a test merevsége, az ájulás, a koordinációs problémák és a hólyagszabályozási problémák. Ez az állapot általában felnőtteknél alakul ki
Néhány PAF-ban szenvedő embernél MSA alakulhat ki.
Nem megfelelő sinus tachycardia (IST)
Az IST a sinus tachycardia egy fajtája, amelynek nincs egyértelmű oka. Leggyakrabban azoknál az embereknél fordul elő, akiket 45 évnél fiatalabb születéskor nőnek neveznek.
A gyakori tünetek közé tartozik a percenkénti 100-nál nagyobb szívverés, a szívdobogás, a szédülés és a szorongás. A kezelés tartalmazhat béta-blokkolókat és kalciumcsatorna-blokkolókat.
Autoimmun autonóm ganglionopathia (AAG)
Más autoimmun betegségekhez hasonlóan az AAG akkor fordul elő, amikor a szervezet egészséges sejteket és szöveteket támad meg. Ebben az esetben a szervezete megtámadja az ANS-t. Ez a ritka állapot általában felnőttkorban alakul ki.
Az AAG lehetséges tünetei közé tartozik az ortosztatikus hipotenzió, a szájszárazság és az ájulás. Problémái lehetnek a vizelet-visszatartással és a székrekedéssel is. Az orvosok általában szteroidokkal vagy más immunszuppresszív gyógyszerekkel kezelik az AAG-t.
Baroreflex kudarc
A baroreflex-kudarc ritka, de súlyos vérnyomás-ingadozás. A gyakori tünetek közé tartozik a megmagyarázhatatlan fejfájás, izzadás és a pulzusszám változása.
Ennél a rendellenességnél súlyos magas vérnyomás (hipertónia) és megnövekedett pulzusszám lép fel a fizikai aktivitás vagy az érzelmi stressz hatására. Pihenés közben hipotóniás epizódokat is tapasztalhat.
Örökletes szenzoros és autonóm neuropátia (HSAN)
A HSAN olyan ritka rendellenességek csoportjára utal, amelyek károsítják az agy körüli idegsejteket. A HSAN-oknak öt altípusa létezik, amelyek különböző öröklött genetikai mutációkon alapulnak. Ezek is elsősorban gyermekkorban alakulnak ki.
A HSAN-ok különböző fokú autonóm diszfunkcióval járnak, mint például a gastrooesophagealis reflux, a túlzott izzadás vagy az alacsony vérnyomás felálláskor.
Valamennyi HSAN szenzoros diszfunkciót tartalmaz, például depressziós reflexeket, valamint megváltozott fájdalom- és hőmérsékletérzékelést. Egyéb tünetek lehetnek hallásproblémák és csontfertőzések (osteomyelitis).
Autonóm dysreflexia
Az autonóm dysreflexia az ANS túlzott reakciója, amely életveszélyes lehet. A gerincvelő sérülései az elsődleges ok. Akár
A tünetek közé tartozik a magas vérnyomás, erős fejfájás, látászavarok, hideg bőr és súlyos szorongás.
Diabetikus autonóm neuropátia
Ez a típusú autonóm neuropátia cukorbetegeknél fordul elő. Azt
A diabéteszes autonóm neuropátia szövődményei közé tartozik a hasmenés, a húgyúti fertőzések (UTI) és az erekciós diszfunkció (ED). A cukorbetegség kezelésén kívül az orvosok minden egyes tünetre kezelést javasolhatnak.
Veleszületett központi hipoventilációs szindróma (CCHS)
A CCHS egy ritka állapot, amely légzési problémákat okoz. ez van
A CCHS tünetei elsősorban a felületes lélegzetvételt jelentik, különösen alvás közben. Ez szén-dioxid felhalmozódását okozhatja a vérben, ami testi és fejlődési problémákat okozhat a gyermekeknél.
Paroxizmális szimpatikus hiperaktivitás (PSH)
A PSH a dysautonomia egy fajtája, amely általában traumás agysérülés (TBI) következménye. A tünetek általában a sérülést követő 1 héten belül jelentkeznek. Ez annyit érint, mint
A PSH gyakran növeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a testhőmérsékletet. Azt is tapasztalhatja, hogy mélyebben, gyorsabban vesz levegőt, és sokat izzad. A PSH-epizódok átlagosan körülbelül 30 percig tartanak.
A kezelés célja a tünetek kezelése és a további epizódok megelőzése. Az orvos béta-blokkolókat vagy gabapentint írhat fel. Figyelemmel kísérhetik étrendjét és hidratáltságát is.
Postprandiális hipotenzió
Az étkezés utáni hipotenzióról akkor beszélünk, ha a vérnyomása étkezés után csökken.
A diszautonómia számos típusa okozhat étkezés utáni hipotenziót, bár más ANS-problémák nélkül is kialakulhat. Különösen gyakori az idősebb felnőttek körében. Egyéb kockázati tényezők
Ha étkezés előtt vizet iszunk, vagy étkezés után 10 percet sétálunk, az segíthet a tünetek enyhítésében. Az orvos oktreotidot, vazopresszint vagy nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket (NSAID) is javasolhat.
A diszautonómia általánosságban olyan állapotokra utal, amelyek befolyásolják az autonóm idegrendszert. Ez önkéntelen tünetekhez vezethet, amelyek befolyásolják a vérnyomást, a légzést stb.
Bár a dysautonomia fent említett típusai közül sok ritka és genetikai eredetű, elengedhetetlen, hogy beszéljen orvosával más lehetséges kockázati tényezőkről, például a cukorbetegségről vagy a Parkinson-kórról.
Discussion about this post