Diszautonómia: 15 típus, amelyről tudni kell

A dysautonomia tág fogalom az ájulástól a súlyosabb életveszélyes állapotokig terjedő állapotokra. Némelyik meglehetősen gyakori, néhány pedig rendkívül ritka.

A dysautonomia egy idegrendszeri rendellenesség, amely befolyásolja az önkéntelen funkciókat, például a légzést, a vérnyomást és a pulzusszámot. Ez egy átfogó állapot, amely túl sok vagy túl kevés tevékenységet jelenthet az autonóm idegrendszerben (ANS), amely többféleképpen is hatással lehet a szervezetre.

Emiatt a szakértők a diszautonómiát különböző típusokra bontják. Íme 15 típus, amelyről tudni kell, beleértve a tüneteiket, okaikat és kilátásaikat.

Posturális ortosztatikus tachycardia szindróma (POTS)

A POTS elsősorban arról ismert, hogy ortosztatikus intoleranciát okoz, vagy felálláskor csökkenti a szív véráramlását. Ez a szívfrekvencia átmeneti növekedéséhez és az ájulás okozta szédüléshez vezethet.

Bár a POTS elsősorban a 15 és 50 év közötti nőket érinti, bárkinél kialakulhat. Szakértők becslése szerint a POTS legalább 500 000 embert érint az Egyesült Államokban.

A POTS pontos oka nem ismert, bár a gyógyszerek és a megnövekedett nátriumbevitel segíthet.

Ortosztatikus hipotenzió

Az ortosztatikus hipotenzió, vagyis az alacsony vérnyomás felálláskor viszonylag gyakori. Ez általában a túl gyors felállás miatt van.

A kockázati tényezők közé tartozhat az idősebb felnőttkor, a hosszú távú ágynyugalom és a kiszáradás. Bizonyos krónikus betegségek, például a cukorbetegség szintén kockázati tényezőt jelenthetnek.

Az elsődleges ortosztatikus hipotenzió ennek az állapotnak egy ritka altípusa, amely a dysautonomiához kapcsolódik. Az orvos vizsgálatokat végezhet, például vérnyomást és EKG-t, hogy meghatározza az okot.

Az étrend megváltoztatása, a hidratálás és a gyógyszeres kezelés módosítása mind segíthet a tünetek ellenőrzésében.

Vasovagal syncope

A vasovagal syncope egy ájulási epizód válaszul olyan kiváltó okokra, amelyekre a szervezet túlreagál. Ezek közé tartozhatnak a fóbiák, a jelentős stressz vagy a tűk vagy vér látása. Viszonylag gyakori, 35%-ra becsült előfordulási gyakorisággal.

Vasovagal syncope esetén a vérnyomása olyan hirtelen csökken, hogy átmenetileg elveszítheti az eszméletét. Az émelygés, a szédülés és az alagútlátás szintén gyakori tünetek. Ezen epizódok legjobb kezelése a kiváltó okok elkerülése.

A vazovagális epizódot is megelőzheti, ha hanyatt fekszik, amint figyelmeztető jeleket észlel.

Családi diszautonómia (FD)

Az FD a dysautonomia genetikai típusa, amely leggyakrabban születéskor jelentkezik. Ritka, becslések szerint 200 000 embert érint az Egyesült Államokban.

Az FD gyakori tünetei közé tartoznak a légzési és nyelési nehézségek, valamint a rossz vérnyomás és a testhőmérséklet szabályozása.

Az FD idővel súlyosbodhat, és gyermekkorban életveszélyessé válhat. Nincs gyógymód, de a kezelés segíthet a tünetek enyhítésében és a szövődmények megelőzésében. Ide tartoznak az etetőcsövek és a korrekciós műtétek.

Pure autonóm hiba (PAF)

A PAF egy ritka neurodegeneratív betegség, amely becslések szerint 5000 amerikai felnőttet érint. Elsősorban az ortosztatikus hipotenzió tünetei jellemzik, bár alvászavarokat, hólyagproblémákat és nem jellemző izzadást is okozhat.

A PAF idővel romolhat, és növelheti a Parkinson-kór, az atrófia vagy a Lewy-testes demencia kialakulásának kockázatát.

Többrendszeri atrófia (MSA)

Az MSA egy neurodegeneratív rendellenesség, amely az autonóm és a központi idegrendszert érinti. Jellemző tünete az autonóm diszfunkció. Az MSA-t néha atípusos Parkinson-kórnak nevezik.

Az MSA jelei lehetnek a remegés, a test merevsége, az ájulás, a koordinációs problémák és a hólyagszabályozási problémák. Ez az állapot általában felnőtteknél alakul ki 50 éves kor és gyorsan fejlődhet.

Néhány PAF-ban szenvedő embernél MSA alakulhat ki.

Nem megfelelő sinus tachycardia (IST)

Az IST a sinus tachycardia egy fajtája, amelynek nincs egyértelmű oka. Leggyakrabban azoknál az embereknél fordul elő, akiket 45 évnél fiatalabb születéskor nőnek neveznek.

A gyakori tünetek közé tartozik a percenkénti 100-nál nagyobb szívverés, a szívdobogás, a szédülés és a szorongás. A kezelés tartalmazhat béta-blokkolókat és kalciumcsatorna-blokkolókat.

Autoimmun autonóm ganglionopathia (AAG)

Más autoimmun betegségekhez hasonlóan az AAG akkor fordul elő, amikor a szervezet egészséges sejteket és szöveteket támad meg. Ebben az esetben a szervezete megtámadja az ANS-t. Ez a ritka állapot általában felnőttkorban alakul ki.

Az AAG lehetséges tünetei közé tartozik az ortosztatikus hipotenzió, a szájszárazság és az ájulás. Problémái lehetnek a vizelet-visszatartással és a székrekedéssel is. Az orvosok általában szteroidokkal vagy más immunszuppresszív gyógyszerekkel kezelik az AAG-t.

Baroreflex kudarc

A baroreflex-kudarc ritka, de súlyos vérnyomás-ingadozás. A gyakori tünetek közé tartozik a megmagyarázhatatlan fejfájás, izzadás és a pulzusszám változása.

Ennél a rendellenességnél súlyos magas vérnyomás (hipertónia) és megnövekedett pulzusszám lép fel a fizikai aktivitás vagy az érzelmi stressz hatására. Pihenés közben hipotóniás epizódokat is tapasztalhat.

Örökletes szenzoros és autonóm neuropátia (HSAN)

A HSAN olyan ritka rendellenességek csoportjára utal, amelyek károsítják az agy körüli idegsejteket. A HSAN-oknak öt altípusa létezik, amelyek különböző öröklött genetikai mutációkon alapulnak. Ezek is elsősorban gyermekkorban alakulnak ki.

A HSAN-ok különböző fokú autonóm diszfunkcióval járnak, mint például a gastrooesophagealis reflux, a túlzott izzadás vagy az alacsony vérnyomás felálláskor.

Valamennyi HSAN szenzoros diszfunkciót tartalmaz, például depressziós reflexeket, valamint megváltozott fájdalom- és hőmérsékletérzékelést. Egyéb tünetek lehetnek hallásproblémák és csontfertőzések (osteomyelitis).

Autonóm dysreflexia

Az autonóm dysreflexia az ANS túlzott reakciója, amely életveszélyes lehet. A gerincvelő sérülései az elsődleges ok. Akár 90% Az ilyen sérüléseket szenvedő embereknél fennáll az autonóm dysreflexia kialakulásának kockázata.

A tünetek közé tartozik a magas vérnyomás, erős fejfájás, látászavarok, hideg bőr és súlyos szorongás.

Diabetikus autonóm neuropátia

Ez a típusú autonóm neuropátia cukorbetegeknél fordul elő. Azt elsősorban hatással van a szív- és érrendszerre, a gyomor-bélrendszerre, a húgyutakra és a nemi szervekre.

A diabéteszes autonóm neuropátia szövődményei közé tartozik a hasmenés, a húgyúti fertőzések (UTI) és az erekciós diszfunkció (ED). A cukorbetegség kezelésén kívül az orvosok minden egyes tünetre kezelést javasolhatnak.

Veleszületett központi hipoventilációs szindróma (CCHS)

A CCHS egy ritka állapot, amely légzési problémákat okoz. ez van esedékes a légzés autonóm kontrolljával kapcsolatos problémákra és a globális diszautonómiára, amely számos testrendszer autonóm diszfunkciója. Az orvosok körülbelül 1000 CCHS-esetet azonosítottak, amelyeket születéskor vagy kora gyermekkorban észleltek.

A CCHS tünetei elsősorban a felületes lélegzetvételt jelentik, különösen alvás közben. Ez szén-dioxid felhalmozódását okozhatja a vérben, ami testi és fejlődési problémákat okozhat a gyermekeknél.

Paroxizmális szimpatikus hiperaktivitás (PSH)

A PSH a dysautonomia egy fajtája, amely általában traumás agysérülés (TBI) következménye. A tünetek általában a sérülést követő 1 héten belül jelentkeznek. Ez annyit érint, mint 1 a 10-ből TBI-ben szenvedőket, és akár 2 héttel meghosszabbíthatják a kórházi tartózkodást.

A PSH gyakran növeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a testhőmérsékletet. Azt is tapasztalhatja, hogy mélyebben, gyorsabban vesz levegőt, és sokat izzad. A PSH-epizódok átlagosan körülbelül 30 percig tartanak.

A kezelés célja a tünetek kezelése és a további epizódok megelőzése. Az orvos béta-blokkolókat vagy gabapentint írhat fel. Figyelemmel kísérhetik étrendjét és hidratáltságát is.

Postprandiális hipotenzió

Az étkezés utáni hipotenzióról akkor beszélünk, ha a vérnyomása étkezés után csökken. Gyakori tünetek gyengeség, szédülés, mellkasi fájdalom és hányinger. Látási zavarokat is tapasztalhat, mint például a szem lebegése, és nehezen járhat vagy állhat.

A diszautonómia számos típusa okozhat étkezés utáni hipotenziót, bár más ANS-problémák nélkül is kialakulhat. Különösen gyakori az idősebb felnőttek körében. Egyéb kockázati tényezők tartalmazza szívbetegség, cukorbetegség és veseelégtelenség.

Ha étkezés előtt vizet iszunk, vagy étkezés után 10 percet sétálunk, az segíthet a tünetek enyhítésében. Az orvos oktreotidot, vazopresszint vagy nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket (NSAID) is javasolhat.

A diszautonómia általánosságban olyan állapotokra utal, amelyek befolyásolják az autonóm idegrendszert. Ez önkéntelen tünetekhez vezethet, amelyek befolyásolják a vérnyomást, a légzést stb.

Bár a dysautonomia fent említett típusai közül sok ritka és genetikai eredetű, elengedhetetlen, hogy beszéljen orvosával más lehetséges kockázati tényezőkről, például a cukorbetegségről vagy a Parkinson-kórról.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *