Elzáródott könnycsatorna: tünetek, okok és kezelés

Áttekintés

Ha elzáródott egy könnycsatornája, a könnyei nem tudnak normálisan kifolyni, így vizes, irritált szem lesz. Ezt az állapotot a könnyelvezető rendszer részleges vagy teljes elzáródása okozza.

Újszülötteknél gyakori az elzáródott könnycsatorna. Ez az állapot általában kezelés nélkül javul az első életévben. Felnőtteknél a könnycsatorna elzáródását sérülés, fertőzés vagy daganat okozhatja.

Az elzáródott könnycsatorna szinte mindig korrigálható. A kezelés az elzáródás okától és az érintett személy életkorától függ.

Az elzáródott könnycsatorna tünetei

Az elzáródott könnycsatorna jelei és tünetei a következők:

• Túlzott szakadás
• A szem fehér részének vörössége
• Ismétlődő szemfertőzés vagy gyulladás (rózsaszín szem)
• Fájdalmas duzzanat a szem belső sarkában
• A szemhéjak kérgesedése
• Nyálka vagy gennyváladék a szemhéjakból és a szem felszínéről
• Homályos látás

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Forduljon orvoshoz, ha több napig folyamatosan könnyez, vagy ha a szeme ismételten vagy folyamatosan fertőzött. A könnycsatorna elzáródását a könnyelvezető rendszert nyomó daganat okozhatja. A daganat korai azonosítása több kezelési lehetőséget kínálhat.

Okoz

A könnycsatornák elzáródása bármely életkorban előfordulhat. Elzáródott könnycsatorna akár születéskor is jelen lehet (veleszületett). Az okok a következők:

• Veleszületett elzáródás. Sok csecsemő elzáródott könnycsatornával születik. Előfordulhat, hogy a könnyelvezető rendszer nem teljesen fejlett, vagy a csatorna rendellenessége áll fenn. Gyakran vékony szövetmembrán marad az orrba torkolló nyílás felett (nasolacrimal duct).
• Az életkorral összefüggő változások. Az életkor előrehaladtával a könnyeket elvezető apró nyílások (puncta) szűkülhetnek, ami eltömődést okozhat.
• Fertőzés vagy gyulladás. A szem, a könnyelvezető rendszer vagy az orr krónikus fertőzése vagy gyulladása a könnycsatornák elzáródását okozhatja.
• Sérülés vagy trauma. Az arc sérülése csontkárosodást vagy hegesedést okozhat a vízelvezető rendszer közelében, megzavarva a könnycseppek normál áramlását a csatornákon. Még a csatornában megtapadt kis szennyeződések vagy laza bőrsejtek is elzáródást okozhatnak.
• Tumor. Az orrban vagy a könnyelvezető rendszer bármely részén lévő daganat elzáródást okozhat.
• Gyulladásos állapotok. A duzzanatot okozó rendellenességek, mint például a sarcoidosis vagy a granulomatosis polyangiitisszel, növelhetik az elzáródott könnycsatorna kialakulásának kockázatát.
• Szemcsepp. Ritkán bizonyos gyógyszerek, például a glaukóma kezelésére használt szemcseppek hosszú távú alkalmazása könnycsatorna elzáródást okozhat.
• Rák kezelések. Az elzáródott könnycsatorna a kemoterápiás gyógyszerek és a rák sugárkezelésének lehetséges mellékhatása.

Hogyan működik a könnyelvezető rendszer

A könnymirigyek termelik a legtöbb könnyet. Ezek a mirigyek a felső szemhéjak belsejében helyezkednek el az egyes szemek felett. Általában a könnyek a könnymirigyekből a szem felszínén folynak. A könnyek a punctába szivárognak, amely a felső és az alsó szemhéj belső sarkában található.

A szemhéjain kis csatornák (canaliculi) találhatók, amelyek a könnyeket egy zsákba szállítják, ahol a szemhéjak az orr oldalához kapcsolódnak (könnyzsák). Innen a könnyek egy csatornán (a nasolacrimalis csatornán) haladnak le az orrba. Az orrba kerülve a könnyek újra felszívódnak.

Az eltömődés a könnyelvezető rendszer bármely pontján előfordulhat, a ponttól az orráig. Amikor ez megtörténik, a könnyei nem folynak ki megfelelően, ami könnyezést okoz, és növeli a szemfertőzések és -gyulladások kockázatát.

Kockázati tényezők

Bizonyos tényezők növelik a könnycsatorna elzáródásának kockázatát:

• Kor és nem. Az idősebb nőknél a legnagyobb a kockázata annak, hogy az életkorral összefüggő változások miatt elzáródnak a könnycsatornák.
• Krónikus szemgyulladás. Ha a szeme folyamatosan irritált, vörös és gyulladt (kötőhártya-gyulladás), nagyobb a kockázata a könnycsatorna elzáródásának.
• Korábbi műtét. Korábbi szem-, szemhéj-, orr- vagy arcüregműtét a csatornarendszerben hegesedést okozhatott, ami később könnycsatorna elzáródást eredményezhetett.
• Glaukóma. A glaukóma elleni gyógyszereket gyakran helyileg alkalmazzák a szemben. Ha ezeket vagy más helyi szemészeti gyógyszereket használt, nagyobb a kockázata a könnycsatorna elzáródásának.
• Korábbi rákkezelés. Ha sugárkezelést vagy kemoterápiát kapott a rák kezelésére, különösen, ha a sugárzás az arcára vagy a fejére irányult, nagyobb a kockázata a könnycsatorna elzáródásának.

Az elzáródott könnycsatorna szövődményei

Mivel a könnyei nem folynak le normálisan, a vízelvezető rendszerben maradó könnyek stagnálnak. A pangó könnyek elősegítik a baktériumok, vírusok és gombák szaporodását, ami visszatérő szemfertőzésekhez és gyulladásokhoz vezethet.

A könnyelvezető rendszer bármely része, beleértve a szem felszínén lévő átlátszó membránt (kötőhártya), megfertőződhet vagy begyulladhat egy elzáródott könnycsatorna miatt.

Megelőzés

Annak érdekében, hogy csökkentse a könnycsatorna elzáródásának kockázatát az élet későbbi szakaszában, kapjon azonnali kezelést szemgyulladás vagy fertőzés esetén. Kövesse az alábbi tippeket a szemfertőzések elkerülése érdekében:

• Alaposan és gyakran mosson kezet.
• Lehetőleg ne dörzsölje a szemét.
• Rendszeresen cserélje ki a szemceruzát és a szempillaspirált. Soha ne ossza meg ezeket a kozmetikumokat másokkal.
• Ha kontaktlencsét visel, tartsa tisztán a gyártó és a szemészeti szakember ajánlása szerint.

Diagnózis

Állapotának diagnosztizálásához orvosa megbeszéli Önnel a tüneteit, megvizsgálja a szemét, és elvégzi néhány vizsgálatot. Az orvos megvizsgálja az orr belsejét is, hogy megállapítsa, az orrjáratok szerkezeti rendellenességei okoznak-e elzáródást. Ha az orvos elzáródott könnycsatorna gyanúját gyanítja, az orvos más vizsgálatokat is végezhet Önnél az elzáródás helyének meghatározására.

Az elzáródott könnycsatorna diagnosztizálására használt tesztek a következők:

• Könnyelvezetési teszt. Ez a teszt azt méri, hogy milyen gyorsan folynak ki a könnyei. Minden szem felületére egy csepp speciális festéket helyezünk. Elzáródott egy könnycsatorna, ha öt perc elteltével a festék nagy része még mindig a szeme felszínén van.
• A könnyelvezetés és szondázás ellenőrzése. Orvosa sóoldatot öblíthet a könnyelvezető rendszeren keresztül, hogy ellenőrizze, mennyire jól ürül. Vagy az orvos beszúrhat egy karcsú műszert (szondát) a szemhéja sarkában lévő apró vízelvezető nyílásokon (puncta), hogy ellenőrizze az eltömődéseket. Egyes esetekben ez a szondázás akár megoldhatja a problémát.
• Képalkotó szemvizsgálatok. Ezekhez az eljárásokhoz kontrasztfestéket vezetnek át a szemhéj sarkában lévő pontból a könnyelvezető rendszeren keresztül. Ezután röntgen, számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) felvételeket készítenek az elzáródás helyének és okának megállapítására.

Elzáródott könnycsatorna kezelése

A kezelés attól függ, hogy mi okozza az elzáródott könnycsatornát. A probléma megoldásához több megközelítésre is szüksége lehet. Ha egy daganat okozza az elzáródott könnycsatornát, a kezelés a daganat okára összpontosít. Sebészeti beavatkozást végezhetnek a daganat eltávolítására, vagy kezelőorvosa más kezelési módszereket javasolhat a daganat csökkentésére.

• Gyógyszerek a fertőzések leküzdésére. Ha kezelőorvosa fertőzésre gyanakszik, antibiotikumos szemcseppeket vagy tablettákat írhat fel.
• Figyelj-várj vagy masszázs. Az elzáródott könnycsatornával született csecsemők gyakran javulnak kezelés nélkül. Ez akkor fordulhat elő, amikor a vízelvezető rendszer az élet első néhány hónapjában érik. Gyakran vékony szövetmembrán marad az orrba torkolló nyílás felett (nasolacrimális csatorna). Ha a baba elzáródott könnycsatornája nem javul, az orvos megtaníthat egy speciális masszázstechnikát a membrán kinyitásához.

  Ha olyan arcsérülése volt, amely könnycsatornák elzáródását okozta, orvosa javasolhatja, hogy várjon néhány hónapot, hogy meglássa, javul-e az állapota, ahogy a sérülés gyógyul. Ahogy a duzzanat csökken, a könnycsatornái maguktól feloldódhatnak.

• Tágulás, szondázás és öblítés. Csecsemőknél ezt a technikát általános érzéstelenítésben végzik. Az orvos egy speciális tágító műszerrel megnagyobbítja a pontszerű nyílásokat, és egy vékony szondát helyez a ponton keresztül a könnyelvezető rendszerbe.

  Részlegesen beszűkült puncta esetén az orvos egy kis szondával kitágíthatja a punctát, majd átöblítheti (öntözi) a könnycsatornát. Ez egy egyszerű ambuláns eljárás, amely gyakran legalább átmeneti enyhülést biztosít.

• Ballonkatéteres tágítás. Ha más kezelési módszerek nem váltak be, vagy az elzáródás visszatér, ez az eljárás alkalmazható. Általában csecsemőknél és kisgyermekeknél hatásos, és részleges elzáródásban szenvedő felnőtteknél is alkalmazható. Először a beteg általános érzéstelenítést kap. Ezután az orvos az orrban lévő könnycsatorna-elzáródáson keresztül egy csövet (katétert) fúr be, amelynek hegyén egy leeresztett ballon található. Az orvos néhányszor felfújja és leereszti a ballont, hogy kinyissa az elzáródást.
• Sztentelés vagy intubálás. Ezt az eljárást általában általános érzéstelenítéssel végzik. Egy vékony szilikonból vagy poliuretánból készült csövet fúrnak át a szemhéja sarkában lévő egyik vagy mindkét ponton. Ezek a csövek ezután áthaladnak a könnyelvezető rendszeren az orrba. Egy kis csőhurok látható marad a szem sarkában, és a csöveket általában körülbelül három hónapig bent hagyják, mielőtt eltávolítják őket. A lehetséges szövődmények közé tartozik a cső jelenlétéből származó gyulladás.

Sebészet

Az elzáródott könnycsatornák kezelésére általánosan használt műtét neve dacryocystorhinostomy. Ez az eljárás megnyitja a folyosót, hogy a könnyek ismét kifolyjanak az orrából. Először általános érzéstelenítést kap, vagy helyi érzéstelenítőt, ha azt járóbeteg-eljárásként végzik.

Az eljárás lépései az elzáródás pontos helyétől és mértékétől, valamint a sebész tapasztalatától és preferenciáitól függően változnak.

• Külső. A külső dacryocystorhinostomy segítségével a sebész bemetszést végez az orra oldalán, a könnyzsák elhelyezkedésének közelében. Miután csatlakoztatta a könnyzsákot az orrüreghez, és stentet helyez az új járatba, a sebész néhány öltéssel lezárja a bőrmetszést.
• Endoszkópos vagy endonasalis. Ezzel a módszerrel a sebész mikroszkopikus kamerát és más apró eszközöket használ, amelyeket az orrnyíláson keresztül helyeznek be a csatornarendszerbe. Ez a módszer nem igényel bemetszést, így nem hagy heget. De a siker aránya nem olyan magas, mint a külső eljárásnál.

A műtétet követően orrdugulásgátló spray-t és szemcseppeket kell használnia a fertőzés megelőzésére és a gyulladás csökkentésére. Három-hat hónap elteltével vissza kell térnie az orvosi rendelőbe, hogy eltávolítsa az új csatorna nyitva tartásához használt stenteket a gyógyulási folyamat során.