Az érelmeszesedés olyan egészségügyi állapot, amely akkor alakul ki, amikor egy ragadós anyag, az úgynevezett plakk halmozódik fel az artériákban. Az érelmeszesedés diagnosztizálásához kezelőorvosa ellenőrzi a vérvizsgálatok, képalkotó eljárások és egyéb vizsgálatok eredményeit, valamint rákérdez az Ön kórtörténetére és családi anamnézisére. A fizikális vizsgálat segít a tünetek felismerésében.
Szűrővizsgálatok
20 éves korától kezdve orvosa rendszeresen ellenőrizni fogja, hogy vannak-e kockázati tényezői a plakk felhalmozódására az artériákban. Orvosa a következőket teheti:
- Ellenőrizze a vérnyomását.
- Számítsa ki testtömeg-indexét, és mérje meg a derekát, hogy lássa, nem egészséges-e a súlya.
- Rendeljen vérvizsgálatot annak megállapítására, hogy van-e egészségtelen vér koleszterin- vagy trigliceridszintje vagy cukorbetegsége.
A kockázat becslése
Beszéljen orvosával a kockázati tényezőkről:
- Életmódbeli szokások, például dohányzás vagy gőzölés, fizikai aktivitás és étkezési szokások
- Az Ön egészségi állapota, amely befolyásolhatja a kockázatát, beleértve a cukorbetegséget és a gyulladásos állapotokat, mint például a rheumatoid arthritis és a pikkelysömör
- Az Ön családtörténete, ha olyan vérrokonai vannak, akik szívrohamot szenvedtek, vagy 55 éves koruk előtt hirtelen meghaltak
A kockázatbecslő alkalmazás segíthet felmérni annak kockázatát, hogy az érelmeszesedésből eredő súlyos szövődmények, például szívroham lép fel. Az alkalmazás az Ön adatai alapján megbecsüli a kockázatot a következő 10 évre vagy az élete során. Ha minden információ birtokában van, maga is használhatja az alkalmazást. Az alkalmazás alacsony, határeset, közepes vagy magas kockázati szintet jelenít meg.
Diagnosztikai vizsgálatok
Az érelmeszesedés diagnosztizálásához orvosa vizsgálatokat rendelhet el. Az orvos még akkor is javasolhat vizsgálatokat, ha nincsenek tünetei. A vizsgálat típusa attól függ, hogy mely artériákat érinti a plakk felhalmozódása.
Vérvétel
A vérvizsgálatok ellenőrzik a koleszterin, a trigliceridek, a vércukorszint, a lipoproteinek vagy a gyulladásra utaló fehérjék, például a C-reaktív fehérje szintjét.
Elektrokardiogram
Az elektrokardiogram egy egyszerű, fájdalommentes teszt, amely érzékeli és rögzíti a szív elektromos aktivitását. Az elektrokardiogram megmutathatja, milyen gyorsan ver a szíve, hogy a szívverés ritmusa egyenletes vagy szabálytalan-e, valamint a szív egyes részein áthaladó elektromos impulzusok erősségét és időzítését. Elképzelhető, hogy a szívbetegségek szűrésére végzett rutinvizsgálat részeként elektrokardiogramot készíthet.
Az elektrokardiogramot orvosi rendelőben, járóbeteg-intézetben, kórházban nagy műtét előtt vagy stresszteszt részeként rögzíthetik. A teszthez mozdulatlanul fog feküdni egy asztalon. Egy nővér vagy technikus legfeljebb 12 elektródát rögzít a mellkasán, a karján és a lábán lévő bőrre. Lehet, hogy a bőrét le kell borotválni, hogy az elektródák megtapadjanak. Az elektródák vezetékekkel vannak összekötve egy géppel, amely rögzíti a szív elektromos aktivitását milliméterpapíron vagy számítógépen. A vizsgálat után az elektródákat eltávolítják.
Az elektrokardiogramnak nincs komoly kockázata. Az elektrokardiogram nem ad ki elektromos töltéseket, például sokkot. Enyhe kiütés jelentkezhet ott, ahol az elektródákat a bőréhez csatlakoztatták. Ez a kiütés általában kezelés nélkül magától elmúlik.

Szív képalkotó vizsgálatok
Orvosa szív képalkotó vizsgálatot rendelhet el, hogy képeket készítsen a szívéről, és véráramlási problémákat találjon a szívben vagy a koszorúerekben.
Az alábbiakban példák találhatók az érelmeszesedés diagnosztizálására használt szív képalkotó vizsgálatokra.
- Az angiográfia a festéket használó röntgenvizsgálat speciális típusa. Ez az eljárás használható a szív, a nyak, az agy vagy a test más területeinek artériáinak ellenőrzésére.
- A szív MRI (mágneses rezonancia képalkotás) szövetkárosodást vagy véráramlási problémákat észlel a szívben vagy a koszorúerekben. A szív MRI segíthet megmagyarázni más képalkotó vizsgálatok eredményeit, például a mellkasröntgen és a CT-vizsgálatok eredményeit.
- A szív pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálata a szív kis ereiben áthaladó véráramlást értékeli. Ez egy olyan típusú nukleáris szívvizsgálat, amely képes diagnosztizálni a koszorúér-mikrovaszkuláris betegséget.
- A koszorúér számítógépes tomográfia (CT) a koszorúerek belsejét mutatja. Ezzel a vizsgálattal az orvosoknak nem kell invazív szívkatéterezést végezniük. A koszorúér-számítógépes tomográfia egy nem invazív képalkotó vizsgálat CT-vizsgálattal.

Koszorúér-kalcium vizsgálat
A koszorúér-kalcium-vizsgálat a szív CT-vizsgálata, amely méri a kalcium mennyiségét a koszorúerek falában. A kalcium felhalmozódása vagy meszesedése az érelmeszesedés vagy a szívkoszorúér-betegség jele.
A koszorúér-kalcium vizsgálatot orvosi képalkotó létesítményben vagy kórházban lehet elvégezni. A teszt nem használ kontrasztfestéket, és körülbelül 10-15 percet vesz igénybe. A koszorúér-kalcium-vizsgálat speciális szkennert, például elektronsugaras CT-t vagy többdetektoros CT-gépet használ. A többdetektoros CT-gép egy sokkal gyorsabb CT-szkenner, amely kiváló minőségű képeket készít a dobogó szívről. A koszorúér-kalcium-vizsgálat meghatározza az Agatston-pontszámot, amely tükrözi a koszorúerekben található kalcium mennyiségét. A nulla pontszám normális. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a pontszám, annál valószínűbb, hogy szívbetegségben szenved. Ha a pontszám magas, orvosa további vizsgálatokat javasolhat.

A koszorúér-kalcium-vizsgálatnak kevés kockázata van. Csekély a rák kockázata, különösen a 40 évnél fiatalabb embereknél. Az egy tesztből származó sugárzás mennyisége azonban hasonló ahhoz a sugárzáshoz, amelynek természetes módon ki van téve egy éven keresztül. Beszélje meg kezelőorvosával és a vizsgálatot végző technikusokkal, hogy terhes-e vagy lehet-e terhes.
Szív stressztesztek
A kardiális stresszteszt méri, mennyire egészséges a szíve, és mennyire jól működik a fizikai stressz során. Egyes szívproblémák könnyebben felismerhetők, ha a szíve keményen dolgozik, hogy vért pumpáljon a testében, például amikor edzést végez.
Elvégezhet stressztesztet az orvosi rendelőben vagy a kórházban. A teszt általában olyan fizikai gyakorlatokat foglal magában, mint a futópadon való séta vagy álló kerékpározás. Ha nem tud gyakorolni, orvosa olyan gyógyszert ad Önnek, amely keményen dolgozik és gyorsabban ver a szíve, mintha edzeni. Orvosa megkérheti Önt, hogy ne vegye be a vényköteles gyógyszereit, vagy kerülje a kávé, a tea vagy a koffeintartalmú italok fogyasztását a vizsgálat napján, mert ezek befolyásolhatják az eredményeket. Kezelőorvosa meg fogja kérni, hogy viseljen kényelmes ruhát és cipőt a vizsgálathoz.
Boka-karindex (ABI) teszt
A boka-brachiális index (ABI) teszteket a perifériás artériás betegség diagnosztizálására használják. Ez a fájdalommentes teszt összehasonlítja a bokájában és a karjában mért vérnyomást vérnyomásmérő mandzsetta és ultrahangos készülék segítségével.

Discussion about this post