IQ tesztelés
A formálisan „intellektuális hányados” teszteknek nevezett IQ-tesztek sokféle formában léteznek. Segíthetnek diagnosztizálni az értelmi fogyatékosságot, vagy felmérni valaki intellektuális potenciálját. Ha IQ-tesztet fontolgat, orvosa legyen az első kapcsolatfelvételi pont.
Az IQ-teszt története
Alfred Binet francia pszichológus az 1900-as évek elején készítette el az első intelligenciatesztet. A modern IQ-teszt azonban az Egyesült Államokban Henry Herbert Goddard munkájából ered. Goddard pszichológus volt, aki 1899-ben doktorált pszichológiából a Clark Egyetemen. Ő fordította le a Binet-tesztet franciáról angolra. Ezt a tesztet amerikai iskolás gyerekek alapvető intellektuális funkcióinak tesztelésére és a mentális egészségügyi diagnózisok támogatására használták.
Goddard továbbra is ellentmondásos alak a pszichológia történetében. Ez annak az érvelésének köszönhető, hogy az alacsony IQ-val rendelkező felnőtteknek nem szabad szaporodniuk. Szerencsére a társadalom nagyrészt továbblépett ilyen nézőpontból. Manapság számos IQ-teszt létezik, amelyeket különböző célokra használnak, de a legtöbbet a tanulási zavarok diagnosztizálására használják.
Az IQ-tesztek típusai
Goddard vitatott Binet-tesztjei óta a pszichológusok számos más teszt kidolgozásán dolgoztak. A legtöbbet általános iskolás korú gyermekeknek szánják, de néhányat felnőtteknek is használhatnak.
Az IQ tesztek leggyakoribb típusai a következők:
- Stanford-Binet Intelligencia Skála
- Univerzális nonverbális intelligencia
- Differenciálképességi skálák
- Peabody egyéni teljesítményteszt
- Wechsler egyéni teljesítményteszt
- Wechsler Felnőtt Intelligencia Skála
- Woodcock Johnson III. Kognitív fogyatékossági tesztek
Az IQ-teszt eredményei
Szerint a
Magas pontszám
A magas, 100 feletti IQ-pontszám általában magas intelligenciával jár. Az extrém intelligencia 130 vagy annál magasabb. Mégis, ezek az eredmények sztereotipikusak. A magas pontszám általában azt jelenti, hogy az adott személyben sok potenciál van, nem azt, hogy különösebben „okos”.
Alacsony pontszámok
Aki 100 alatti pontszámot ér el, azt „átlag alatti” intelligenciájúnak tekintik. A rendkívül alacsony, 70 alatti pontszámok általában aggodalomra adnak okot. Tanulási zavarra utalhatnak.
Az IQ-teszt lehet az első lépés az intellektuális problémák diagnosztizálásában. Ha gyermekének különösen alacsony pontszáma van, orvosa a következőket is rendelheti:
- adaptív készségek szűrése
- vérvétel
- agyi ultrahang
- teljes körű mentálhigiénés szűrés
A szülés előtti szűrések segíthetnek a lehetséges értelmi fogyatékosságok felismerésében még a babák születése előtt. Ez különösen igaz a 35 éves vagy annál idősebb anyákra, illetve azokra, akik terhességük alatt kábítószert vagy alkoholt fogyasztottak. Ha ebben az időben potenciális problémákat észlel, gyermekorvosa korai gyermekkorban IQ-teszttel követheti nyomon.
Hogyan készítsünk IQ-tesztet
Az IQ-pontszámok csak egy darabja a kirakósnak. Ezek a tesztek továbbra is sok család számára elérhetetlenek. Nem minden állami iskola használja ezeket. Egyes családok nem férhetnek hozzá orvoshoz vagy pszichológushoz, aki elvégezné a tesztet. Ez a kulcsfontosságú vizsgálatok lehetőségeinek kihagyásához vezethet – különösen a gyermek korai életévében, amikor a kezelés létfontosságú.
Online IQ-tesztek állnak rendelkezésre, de nem szabad rájuk hagyatkozni az orvosi diagnózisban. Ha értelmi fogyatékosságot gyanít szeretett személyében, ne várja meg, amíg orvosa felajánl egy tesztet. Keresse meg a korai tesztelés lehetőségeit.
Mi a lényeg?
Az IQ-teszt csak egy módja annak, hogy valaki intelligenciáját mérjük. Az értelmi fogyatékosság diagnosztizálása során orvosa további vizsgálatokra és megfigyelésekre támaszkodik. Az IQ-teszteket természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, de fontos, hogy ne támaszkodjunk rájuk, mint az intelligencia egyetlen mércére.
Discussion about this post