Lyme-kór – okok, tünetek és kezelés

Általános információ

A Lyme-kórt négy fő baktériumfaj okozza. A Borrelia burgdorferi és a Borrelia mayonii Lyme-kórt okoz az Egyesült Államokban; A Borrelia afzelii és a Borrelia garinii Lyme-kórt okoz Európában és Ázsiában. A Lyme-kór a kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegség. A Lyme-kór egy fertőzött feketelábú kullancs, közismert nevén szarvas kullancs csípésével terjed.

Valószínűleg megkapja a Lyme-kórt, ha füves és erősen erdős területeken él vagy tölt időt, ahol a Lyme-kórt hordozó kullancsok szaporodnak. A kullancsokkal fertőzött területeken fontos a józan ész óvintézkedéseit megtenni.

A Lyme-kór okai

A Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi és a Borrelia mayonii baktériumok okozzák. Ezeket a baktériumokat elsősorban feketelábú kullancsok vagy szarvas kullancsok hordozzák. A fiatal barna kullancsok gyakran nem nagyobbak egy máknál, ami miatt szinte lehetetlen észrevenni őket.

A Lyme-kór elkapásához egy fertőzött szarvas kullancsnak meg kell csípnie Önt. A baktériumok a harapással behatolnak a bőrbe, és végül bejutnak a véráramba.

A legtöbb esetben a Lyme-kór átviteléhez szarvas kullancsot kell rögzíteni 36-48 órán keresztül. Ha duzzadtnak tűnő kullancsot talál, akkor lehet, hogy elég sokáig táplálkozott ahhoz, hogy baktériumokat továbbítson. A kullancs mielőbbi eltávolítása megelőzheti a fertőzést.

Rizikó faktorok

Az, ahol él vagy nyaral, befolyásolhatja a Lyme-kór megbetegedésének esélyét. Szakmája és szabadtéri tevékenységei is befolyásolhatják a kockázatokat. A Lyme-kór leggyakoribb kockázati tényezői a következők:

• Időtöltés erdős vagy füves területeken. A szarvas kullancsok leginkább az erősen erdős területeken találhatók. Különösen veszélyeztetettek azok a gyermekek, akik sok időt töltenek a szabadban ezekben a régiókban. A szabadtéri munkát végző felnőttek szintén fokozottan veszélyeztetettek.
• Nem takarja el a bőrt. A kullancsok könnyen tapadnak a csupasz húshoz. Ha olyan területen tartózkodik, ahol gyakoriak a kullancsok, védje magát és gyermekeit hosszú ujjú és hosszú nadrág viselésével. Ne engedje, hogy kedvencei magas gazban és fűben bolyongjanak.
• Nem távolítja el a kullancsokat azonnal vagy megfelelően. A kullancscsípésből származó baktériumok bejuthatnak a véráramba, ha a kullancs 36-48 óráig vagy tovább a bőréhez tapad. Ha két napon belül eltávolítja a kullancsot, alacsony a Lyme-kór kialakulásának kockázata.

A Lyme-kór tünetei

A Lyme-kór tünetei változóak, és általában szakaszosan jelentkeznek, de a szakaszok átfedhetik egymást.

Korai tünetek

A kullancscsípés helyén gyakran megjelenik egy kis, piros dudor, amely hasonló a szúnyogcsípés dudorához, és néhány nap alatt elmúlik.

Ezek a tünetek azonban a fertőzést követő egy hónapon belül jelentkezhetnek:

• Kiütés. A fertőzött kullancscsípés után 3-30 nappal egy bővülő vörös terület jelenhet meg. A kiütés (erythema migrans) lassan, napok alatt kiterjed, és 30 centiméteresre is átterjedhet. A kiütések jellemzően nem viszketőek vagy fájdalmasak, de tapintásra melegnek érezhetik magukat.

Az Erythema migrans a Lyme-kór egyik jellemző tünete, bár nem mindenkinél jelentkezik a Lyme-kórban szenvedő bőrkiütés. Vannak, akiknél ez a kiütés a testük egynél több helyén jelentkezik.

• Egyéb tünetek. Láz, hidegrázás, fáradtság, testfájdalmak, fejfájás, nyaki merevség és duzzadt nyirokcsomók léphetnek fel a kiütéssel együtt.

Későbbi tünetek

Ha nem kezelik, a Lyme-fertőzés új tünetei jelentkezhetnek a következő hetekben. Ezek a tünetek a következők:

• Erythema migrans. A kiütés a test más területein is megjelenhet.
• Ízületi fájdalom. A súlyos ízületi fájdalom és duzzanat valószínűleg érinti a térdét, de a fájdalom egyik ízületről a másikra átterjedhet.
• Neurológiai problémák. Hetekkel, hónapokkal vagy akár évekkel a fertőzés után kialakulhat az agyat körülvevő membránok gyulladása (meningitis), az arc egyik oldalának átmeneti bénulása (Bell-bénulás), a végtagok zsibbadása vagy gyengesége, valamint az izommozgás károsodása.

Kevésbé gyakori tünetek

Néhány héttel a fertőzés után néhány embernél kialakul:

• Szívproblémák, például szabálytalan szívverés
• Szemgyulladás
• Májgyulladás
• Súlyos fáradtság

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Amikor megcsípett egy kullancs, és tünetei vannak.

A kullancscsípéseknek csak egy része vezet Lyme-kórhoz. Minél tovább marad a kullancs a bőrén tapadva, annál nagyobb a kockázata a betegség elkapásának. Lyme-fertőzés nem fordul elő, ha a kullancs 36-48 óránál rövidebb ideig tapadt.

Ha úgy gondolja, hogy megharapták, és Lyme-kór tünetei vannak – különösen, ha olyan területen él, ahol gyakori a Lyme-kór – forduljon orvosához. A Lyme-kór kezelése hatékonyabb, ha időben elkezdik.

Keresse fel orvosát akkor is, ha a tünetek megszűnnek

Keresse fel orvosát akkor is, ha a tünetek megszűnnek – a tünetek hiánya nem jelenti azt, hogy a betegség elmúlt. Kezelés nélkül a Lyme-kór a fertőzés után hónapokkal-évekkel átterjedhet más testrészekre, ízületi gyulladást és idegrendszeri problémákat okozva. A kullancsok más betegségeket is terjeszthetnek, például a babeziózist és a kolorádói kullancslázat.

Lyme-kór diagnózisa

A Lyme-kór számos tünete gyakran más betegségekben is megtalálható, így a diagnózis nehéz lehet. Ráadásul a Lyme-kórt terjesztő kullancsok más betegségeket is terjeszthetnek.

Ha nem rendelkezik a Lyme-kórra jellemző kiütésekkel, orvosa megkérdezheti a kórtörténetét, beleértve azt is, hogy nyáron járt-e a szabadban, ahol gyakori a Lyme-kór. Ezután orvosa fizikális vizsgálatot végez.

A baktériumok elleni antitestek azonosítására szolgáló laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek a diagnózis megerősítésében vagy kizárásában. Ezek a tesztek a fertőzés után néhány héttel a legmegbízhatóbbak, miután szervezetének volt ideje antitesteket termelni. Ezek a tesztek a következőket tartalmazzák:

• Enzimhez kötött immunszorbens vizsgálat (ELISA). Ezt a tesztet leggyakrabban Lyme-kór kimutatására használják. Az ELISA kimutatja a B. burgdorferi elleni antitesteket. De mivel ez a teszt időnként hamis pozitív eredményeket adhat, nem ezt használják a diagnózis egyetlen alapjaként.

Ez a teszt nem biztos, hogy pozitív a Lyme-kór korai stádiumában, de a bőrkiütés elég jellegzetes ahhoz, hogy további vizsgálat nélkül is megerősítse a diagnózist azoknál az embereknél, akik Lyme-kórt terjesztő kullancsokkal fertőzött területen élnek.

• Western blot teszt. Ha az ELISA teszt pozitív, ezt a tesztet általában a diagnózis megerősítésére végzik. Ebben a kétlépéses megközelítésben a Western blot a B. burgdorferi számos fehérjével szembeni antitesteket detektál.

Lyme-kór kezelése

A Lyme-kór kezelésére antibiotikumokat használnak. Általánosságban elmondható, hogy minél hamarabb kezdi el a kezelést, annál gyorsabban gyógyul.

Antibiotikumok

• Orális antibiotikumok. Ezek a standard kezelések a korai stádiumú Lyme-kór számára. Ezek az antibiotikumok általában a doxiciklin felnőttek és 8 évnél idősebb gyermekek, vagy az amoxicillin vagy a cefuroxim felnőttek, fiatalabb gyermekek, valamint terhes vagy szoptató nők számára.

Általában 14-21 napos antibiotikum-kúrát javasolnak, de egyes tanulmányok szerint az antibiotikumok 10-14 napon belüli bevétele is ugyanolyan hatásos.

• Intravénás antibiotikumok. Ha a betegség a központi idegrendszert érinti, kezelőorvosa intravénás antibiotikum kezelést javasolhat 14-28 napig. Ez a kezelés hatékonyan megszünteti a fertőzést, bár eltarthat egy ideig, amíg a tünetekből felépül.

Az intravénás antibiotikumok különféle mellékhatásokat okozhatnak, mint például: alacsonyabb fehérvérsejtszám, enyhe vagy súlyos hasmenés, vagy más, a Lyme-hoz nem kapcsolódó antibiotikum-rezisztens organizmusok megtelepedése vagy fertőzése.

A kezelés után néhány embernek még mindig vannak tünetei, például izomfájdalmak és fáradtság. A kezelés utáni Lyme-kór szindrómaként ismert, folyamatos tüneteknek az oka ismeretlen, és a több antibiotikummal történő kezelés sem segít.

Egyes szakértők úgy vélik, hogy bizonyos emberek, akik Lyme-kórban szenvednek, hajlamosak autoimmun reakció kialakulására, ami hozzájárul a tüneteik kialakulásához.