Meniere-kór: tünetek, diagnózis és kezelés

Mi a Meniere-kór?

A Meniere-kór a belső fül olyan rendellenessége, amely szédüléshez és halláskárosodáshoz vezethet. A legtöbb esetben a Meniere-kór csak az egyik fület érinti.

A Meniere-kór bármely életkorban előfordulhat, de általában fiatal és középkorú felnőttkor között kezdődik. A Meniere-kór krónikus állapotnak számít, de különféle kezelések segíthetnek enyhíteni a tüneteket és minimalizálni az életére gyakorolt ​​hosszú távú hatást.

A Meniere-kór tünetei

A Meniere-kór jelei és tünetei a következők:

• Ismétlődő szédülési epizódok. Pörgő érzése van, amely spontán indul és megáll. A vertigo epizódok figyelmeztetés nélkül jelentkeznek, és általában 20 perctől több óráig tartanak, de legfeljebb 24 óráig tartanak. A súlyos szédülés hányingert okozhat.
• Halláskárosodás. A Meniere-kórban előforduló hallásvesztés előfordulhat és elmúlik, különösen korán. Végül a legtöbb embernek maradandó halláskárosodása van.
• Fülzúgás. A fülzúgás egy csengő, zümmögő, ordító, fütyülő vagy sziszegő hang érzékelése a fülében.
• Teltség érzése a fülben. A Meniere-kórban szenvedők gyakran nyomást éreznek az érintett fülben (aurális teltség).

Egy epizód után a jelek és tünetek javulnak, és egy ideig teljesen eltűnhetnek. Idővel a betegség epizódok gyakorisága csökkenhet.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Orvoshoz kell fordulnia, ha Meniere-kór jelei vagy tünetei vannak. Ezeket a problémákat más betegségek is okozhatják, ezért fontos a mielőbbi pontos diagnózis felállítása.

A Meniere-kór okai

A Meniere-kór oka ismeretlen. A Meniere-kór tüneteit úgy tűnik, hogy abnormális mennyiségű folyadék (endolimfa) okozza a belső fülben, de nem világos, hogy mi okozza ezt.

A folyadékot befolyásoló tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a Meniere-kórhoz, a következők:

• Nem megfelelő folyadékelvezetés, esetleg elzáródás vagy anatómiai rendellenesség miatt
• Rendellenes immunválasz
• Vírusos fertőzés
• Genetikai hajlam

Mivel egyetlen okot nem azonosítottak, valószínű, hogy a Meniere-kór több tényező együttes következménye.

A Meniere-kór szövődményei

A szédülés kiszámíthatatlan epizódjai és a tartós hallásvesztés lehetősége a Meniere-kór legnehezebb problémái lehetnek. Ez a betegség váratlanul megszakíthatja az életét, fáradtságot és stresszt okozva.

A vertigo elvesztheti az egyensúlyát, növelve az esések és a balesetek kockázatát.

A Meniere-kór diagnózisa

Orvosa fizikális vizsgálatot végez, és kórtörténetet készít. A Meniere-kór diagnózisának megerősítéséhez a következőkre van szükség:

• Két szédülési epizód, mindegyik epizód 20 percig vagy tovább tart, de nem hosszabb 12 óránál
• Hallásvizsgálattal igazolt halláscsökkenés
• Tinnitus vagy teltségérzet a fülben
• E problémák egyéb ismert okainak kizárása

Hallásvizsgálat

A hallásvizsgálat (audiometria) felméri, hogy mennyire jól érzékeli a különböző hangmagasságú és hangerősségű hangokat, és mennyire tudja megkülönböztetni a hasonló hangzású szavakat. A Meniere-kórban szenvedőknek általában problémái vannak az alacsony frekvenciák hallásával, vagy a magas és alacsony frekvenciák kombinálásával a normál hallással a középfrekvenciákon.

Egyenlegértékelés

A szédülési epizódok között a legtöbb Meniere-kórban szenvedő ember egyensúlyérzéke visszatér a normális szintre. De előfordulhat, hogy folyamatos egyensúlyproblémái vannak.

A belső fül működését értékelő tesztek a következők:

• Videonystagmográfia. Ez a teszt az egyensúlyi funkciót a szem mozgásának értékelésével értékeli. A belső fülben lévő egyensúlyhoz kapcsolódó érzékelők a szem mozgását irányító izmokhoz kapcsolódnak. Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hogy mozgassa a fejét, miközben szemét egy pontra összpontosítja.
• Forgószék tesztelése. A videonystagmographiához hasonlóan ez a teszt a belső fül működését méri a szem mozgása alapján. Egy számítógép által vezérelt forgószékben ülsz, ami stimulálja a belső füledet.
• Vestibuláris kiváltott miogén potenciálok vizsgálata. Ez a teszt nemcsak a Meniere-betegség diagnosztizálására, hanem monitorozására is ígéretes. Jellegzetes elváltozásokat mutat a Meniere-kórban szenvedők érintett fülében.
• Posturográfia. Ez a számítógépes teszt feltárja, hogy az egyensúlyrendszer mely részére – látásra, belső fül működésére vagy a bőr, az izmok, az inak és az ízületek érzeteire – támaszkodik leginkább, és mely részek okozhatnak problémát. A biztonsági öv viselése közben mezítláb áll egy emelvényen, és különféle körülmények között megtartja egyensúlyát.
• Videó fej impulzus teszt. Ez az újabb teszt videó segítségével méri a szem reakcióit a hirtelen mozgásra. Miközben egy pontra összpontosít, a feje gyorsan és kiszámíthatatlanul fordul. Ha a szeme elmozdul a célpontról, amikor elfordítja a fejét, akkor rendellenes reflexe van.
• Elektrokochleográfia. Ez a teszt a belső fület vizsgálja a hangokra reagálva. Ez a teszt segíthet annak meghatározásában, hogy van-e abnormális folyadékgyülem a belső fülben, de nem specifikus a Meniere-kórra.

Vizsgálatok más betegségek kizárására

Vérvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok (például MRI) használhatók olyan rendellenességek kizárására, amelyek a Meniere-kórhoz hasonló problémákat okozhatnak, például agydaganatot vagy sclerosis multiplexet.

Meniere-kór kezelése

A Meniere-kórra nincs gyógymód. Egyes kezelési módszerek segíthetnek csökkenteni a vertigo epizódok súlyosságát és gyakoriságát. De sajnos nincs kezelés a halláskárosodásra.

A vertigo kezelésére szolgáló gyógyszerek

Kezelőorvosa gyógyszereket írhat fel szédülési epizód alatt, hogy csökkentse a szédülési epizód súlyosságát:

• A mozgási betegség elleni gyógyszerek, mint például a meklizin vagy a diazepam (Valium), csökkenthetik a forgásérzést, és segíthetnek az émelygés és a hányás szabályozásában.
• Az émelygés elleni gyógyszerek, mint például a prometazin, szabályozhatják az émelygést és a hányást a szédülés során.

Hosszú távú gyógyszerhasználat

Orvosa felírhat egy gyógyszert a folyadékretenció csökkentésére (diuretikum), és javasolhatja a sóbevitel korlátozását. Néhány ember számára ez a kombináció segít a Meniere-kór tüneteinek súlyosságának és gyakoriságának szabályozásában.

Noninvazív terápiák és eljárások

Néhány Meniere-kórban szenvedő embernek más nem invazív terápiák és eljárások is előnyösek lehetnek, mint például:

• Rehabilitáció. Ha egyensúlyi problémái vannak a vertigo epizódok között, a vesztibuláris rehabilitációs terápia javíthatja az egyensúlyt.
• Hallókészülék. A Meniere-kór által érintett fülbe helyezett hallókészülék javíthatja hallását. Kezelőorvosa audiológushoz irányíthatja Önt, hogy megbeszélje, mely hallókészülékek lennének a legjobbak az Ön számára.
• Pozitív nyomású terápia. A nehezen kezelhető szédülés esetén ezt a terápiát a középfülre gyakorolt ​​nyomással végzik, hogy csökkentsék a folyadék felhalmozódását. A Meniett impulzusgenerátornak nevezett eszköz nyomásimpulzusokat juttat a hallójáratba egy szellőzőcsövön keresztül. A kezelést otthon végezze, általában naponta háromszor, egyszerre öt percig.

  A pozitív nyomásterápia egyes tanulmányokban javulást mutatott a szédülés, fülzúgás és a hangnyomás tüneteiben, másokban azonban nem. Hosszú távú hatékonyságát még nem határozták meg.

Ha a fent felsorolt ​​konzervatív kezelések nem járnak sikerrel, kezelőorvosa javasolhat néhány ilyen agresszívebb kezelést.

Gyógyszer befecskendezése a középfülbe

A középfülbe fecskendezett, majd a belső fülbe felszívódó gyógyszerek javíthatják a vertigo tüneteit. Ezt a kezelést az orvosi rendelőben végzik. Az orvosok beadhatják ezeket a gyógyszereket:

• A gentamicin, egy antibiotikum, amely mérgező a belső fülre, csökkenti a fül kiegyensúlyozó funkcióját, a másik fül pedig felelősséget vállal az egyensúlyért. Fennáll azonban a további halláskárosodás veszélye.
• A szteroidok, mint például a dexametazon, szintén segíthetnek egyes embereknél a vertigo rohamok szabályozásában. Bár a dexametazon valamivel kevésbé hatékony, mint a gentamicin, kevésbé valószínű, hogy további halláskárosodást okoz, mint a gentamicin.

Sebészet

Ha a Meniere-kórhoz kapcsolódó szédülési rohamok súlyosak és legyengítenek, és más kezelési módszerek nem segítenek, a műtét választható. A sebészeti eljárások közé tartoznak:

• Endolimpatikus tasak eljárás. Az endolimfatikus zsák szerepet játszik a belső fül folyadékszintjének szabályozásában. Az eljárás során az endolimfatikus zsák dekompresszióra kerül, ami enyhítheti a felesleges folyadékszintet. Bizonyos esetekben ez az eljárás egy sönt elhelyezésével párosul, egy cső, amely kivezeti a felesleges folyadékot a belső fülből.
• Labirintektómia. Ezzel az eljárással a sebész eltávolítja a belső fül egyensúlyi részét, ezáltal eltávolítja mind az egyensúlyi, mind a hallásfunkciót az érintett fülből. Ezt az eljárást csak akkor hajtják végre, ha az érintett fülben már majdnem teljes vagy teljes halláskárosodása van.
• Vestibularis idegszakasz. Ez az eljárás magában foglalja annak az idegnek a vágását, amely összeköti a belső fülben lévő egyensúly- és mozgásérzékelőket az agyvel (vesztibuláris ideg). Ez az eljárás általában kijavítja a szédüléssel járó problémákat, miközben megpróbálja megőrizni a hallást az érintett fülben. Ez az eljárás általános érzéstelenítést és egy éjszakai kórházi tartózkodást igényel.

Gondozás otthon

Bizonyos öngondoskodási taktikák segíthetnek csökkenteni a Meniere-kór hatását. Vegye figyelembe az alábbi tippeket a betegség epizódja során történő használathoz:

• Üljön vagy feküdjön le, ha szédül. A szédülés időszakában kerülje azokat a dolgokat, amelyek súlyosbíthatják a jeleit és tüneteit, például a hirtelen mozgást, erős fényeket, televíziózást vagy olvasást. Próbáljon egy nem mozgó tárgyra összpontosítani.
• Pihenjen a vertigo rohamok alatt és után. Ne rohanjon visszatérni a szokásos tevékenységeihez.
• Legyen tudatában annak, hogy elveszítheti egyensúlyát. A leesés súlyos sérülésekhez vezethet. Ha éjszaka felkel, használjon jó világítást. A sétabot segíthet a stabilitás megőrzésében, ha krónikus egyensúlyi problémái vannak.

A vertigo roham kiváltásának elkerülése érdekében tegye a következőket:

• Korlátozza a sót. A magas sótartalmú ételek és italok fogyasztása növelheti a folyadékvisszatartást. Az általános egészség érdekében célozzon meg napi 2300 milligrammnál kevesebb nátriumot. A szakértők azt is javasolják, hogy a sóbevitelt egyenletesen osszuk el a nap folyamán.
• Korlátozza a koffeint, az alkoholt és a dohányt. Ezek az anyagok befolyásolhatják a fül folyadékegyensúlyát.

Megküzdés és támogatás

A Meniere-kór hatással lehet társadalmi életére, termelékenységére és életének általános minőségére. Tudjon meg mindent a betegségéről.

Beszéljen olyan emberekkel, akik szintén szenvednek ebben a betegségben, esetleg egy támogató csoportban. A csoport tagjai információkat, forrásokat, támogatást és megküzdési stratégiákat nyújthatnak. Kérdezze meg orvosát vagy terapeutáját a körzetében lévő csoportokról.