Áttekintés
A perifériás idegek üzeneteket küldenek az agyból és a gerincvelőből a test többi részébe, segítve olyan dolgokat, mint például a hideg érzékelése és az izmok mozgatása, hogy járni tudjon. A környező szövetek által szigetelt axonoknak nevezett rostokból álló perifériás idegek törékenyek és könnyen sérülnek.
Az idegsérülés befolyásolhatja az agy azon képességét, hogy kommunikáljon izmaival és szerveivel. A perifériás idegek károsodását perifériás neuropátiának nevezik.
Perifériás idegsérülés esetén a lehető leghamarabb orvosi ellátást kell kérnie. A korai diagnózis és kezelés megelőzheti a szövődményeket és a maradandó károsodást.
A perifériás idegek sérülésének tünetei
Perifériás idegsérülés esetén olyan tüneteket tapasztalhat, amelyek az enyhétől a napi tevékenységét súlyosan korlátozóig terjednek. A tünetei gyakran attól függnek, hogy mely idegrostok érintettek:
- Motoros idegek. Ezek az idegek szabályozzák az összes izmot az Ön tudatos irányítása alatt, például a járást, a beszédet és a tárgyak tartását. Ezen idegek károsodása jellemzően izomgyengeséggel, fájdalmas görcsökkel és ellenőrizhetetlen izomrángással jár.
- Érzékszervi idegek. Mivel ezek az idegek információkat közvetítenek az érintésről, a hőmérsékletről és a fájdalomról, sokféle tünetet tapasztalhat. Ezek a tünetek közé tartozik a kéz vagy a láb zsibbadása vagy bizsergése. Előfordulhat, hogy nehézségei vannak a fájdalom vagy a hőmérséklet változásainak érzékelésében, a járásban, az egyensúly tartásában csukott szemmel vagy a gombok rögzítésében.
- Autonóm idegek. Ez az idegcsoport szabályozza azokat a tevékenységeket, amelyeket nem tudatosan irányítanak, mint például a légzést, a szív- és pajzsmirigyműködést, valamint az élelmiszerek emésztését. A tünetek közé tartozhat a túlzott izzadás, a vérnyomás változása, a hőtűrés képtelensége és a gyomor-bélrendszeri tünetek.
Számos tünetet tapasztalhat, mivel sok perifériás idegsérülés egynél több idegrosttípust érint.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha gyengeséget, bizsergést, zsibbadást vagy végtag érzését teljesen elveszíti, orvoshoz kell mennie, hogy megállapítsa az okát. A perifériás idegsérüléseket korán kezelni kell.
Mi okozza a perifériás idegek sérüléseit?
A perifériás idegek többféle módon károsodhatnak:
- Balesetből, esésből vagy sportolásból származó sérülések megnyújthatják, összenyomhatják, összezúzhatják vagy elvághatják az idegeket.
- Egészségügyi állapotok, például cukorbetegség, Guillain-Barre-szindróma és kéztőalagút-szindróma.
- Autoimmun betegségek, beleértve a lupust, a rheumatoid arthritist és a Sjogren-szindrómát.
Egyéb okok közé tartozik az artériák szűkülete, a hormonális egyensúlyhiány és a daganatok.
Perifériás idegsérülés diagnosztizálása
Az orvos áttekinti a kórtörténetét, megkérdezi az esetleges balesetekről vagy korábbi műtétekről, és megbeszéli Önnel a tüneteit. Orvosa fizikális és neurológiai vizsgálatot is végez. Ha a neurológiai vizsgálat idegsérülés jeleit mutatja, az orvos diagnosztikai vizsgálatokat javasolhat, amelyek magukban foglalhatják:
- Elektromiográfia (EMG). Az EMG-ben az izomba helyezett vékony tűs elektróda rögzíti az izom elektromos aktivitását nyugalomban és mozgásban. A csökkent izomaktivitás idegsérülést jelezhet.
- Idegvezetési vizsgálat. A test két különböző pontján elhelyezett elektródák mérik, hogy az elektromos jelek milyen jól haladnak át az idegeken.
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Az MRI mágneses mezőt és rádióhullámokat használ, hogy részletes képeket készítsen az idegkárosodás által érintett területről.
Felkészülés az orvosi találkozóra
Számos teszt használható a perifériás idegsérülések típusának és súlyosságának diagnosztizálására. Amikor időpontot egyeztet, feltétlenül kérdezze meg, hogy fel kell-e készülnie ezekre a tesztekre vagy sem. Például előfordulhat, hogy néhány napig abba kell hagynia bizonyos gyógyszerek szedését, vagy kerülnie kell a testápolók használatát a vizsgálat napján.
Ha lehetséges, vigyen magával egy családtagot vagy barátot. Néha nehéz lehet befogadni a találkozó során kapott összes információt. Valaki, aki elkíséri, emlékezhet valamire, amit elfelejtett vagy kihagyott.
További javaslataink vannak a találkozóhoz:
- Írja le az összes tünetet, beleértve azt is, hogy hogyan sérült meg, mennyi ideig vannak tünetei, és hogy a tünetek idővel rosszabbodtak-e vagy sem.
- Írja le az Ön által szedett összes gyógyszer, vitamin és étrend-kiegészítő listáját.
- Ne habozzon kérdéseket feltenni. A perifériás idegkárosodásban szenvedő gyermekek és felnőttek számára számos lehetőség áll rendelkezésre az elveszett funkció helyreállítására. Feltétlenül kérdezze meg orvosát az Ön vagy gyermeke rendelkezésére álló lehetőségekről. Ha kifut az időből, kérje meg, hogy beszéljen egy nővérrel, vagy hívja fel az orvost később.
Perifériás idegsérülések kezelése
Ha egy ideg megsérült, de nem vágott el, a sérülés nagyobb valószínűséggel gyógyul. Azokat a sérüléseket, amelyekben az ideg teljesen elszakadt, nagyon nehéz kezelni, és előfordulhat, hogy a gyógyulás nem lehetséges.
Kezelőorvosa határozza meg a kezelést a sérülés mértéke és oka, valamint az ideg gyógyulása alapján.
- Ha az ideg megfelelően gyógyul, előfordulhat, hogy nem lesz szüksége műtétre. Lehet, hogy pihentetnie kell az érintett területet, amíg meg nem gyógyul. Az idegek lassan gyógyulnak, és a maximális felépülés hónapokig vagy évekig tarthat.
- Rendszeres ellenőrzésekre lesz szüksége, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyógyulás a megfelelő irányba halad.
- Ha sérülését egészségügyi állapot okozza, kezelőorvosa kezeli az alapbetegséget.
- Az idegsérülés típusától és súlyosságától függően olyan gyógyszerekre lehet szüksége, mint az aszpirin vagy az ibuprofen (Advil, Motrin IB) a fájdalom enyhítésére. A depresszió, görcsrohamok vagy álmatlanság kezelésére használt gyógyszerek az idegfájdalmak enyhítésére használhatók. Egyes esetekben szükség lehet kortikoszteroid injekciókra a fájdalom enyhítésére.
- Orvosa fizikoterápiát javasolhat a merevség megelőzése és a funkció helyreállítása érdekében.
Sebészet
Ha úgy tűnik, hogy sérülése nem gyógyul megfelelően, a sebész a műtőben végzett EMG-teszt segítségével felmérheti, hogy a heges idegek helyreállnak-e. Az EMG-teszt elvégzése közvetlenül az idegen pontosabb és megbízhatóbb, mint a bőrön végzett vizsgálat.
Néha egy ideg szűk helyen ül (hasonlóan egy alagúthoz), vagy hegesedés szorítja össze. Ezekben az esetekben a sebész megnövelheti a szűk teret, vagy megszabadíthatja az ideget a hegtől.
Néha az ideg egy része teljesen elvágódik, vagy javíthatatlanul megsérül. A sebész eltávolíthatja a sérült részt, és újra csatlakoztathatja az egészséges idegvégeket (nerve repair), vagy beültethet egy idegdarabot a teste egy másik részéből (nerve graft). Ezek a sebészeti eljárások segíthetik az idegek újranövekedését.
Ha különösen súlyos idegsérülése van, orvosa műtétet javasolhat a kritikus izmok működésének helyreállítására az inak egyik izomból a másikba történő átvitelével.


Discussion about this post