A bőrön megjelenő sárga foltoknak számos különböző oka lehet. Egyes sárga bőrváltozások ártalmatlanok és fokozatosan alakulnak ki az idő múlásával, míg mások olyan alapbetegségre utalnak, amely azonnali kivizsgálást igényel.
Ha új sárga foltokat észlel a bőrén, különösen akkor, ha a sárga bőrváltozások terjednek, fájdalmasakká válnak, vagy más tünetekkel – például fáradtsággal, hasi fájdalommal vagy a szem sárgulásával – együtt jelentkeznek, orvoshoz kell fordulnia.
Mi okozza a bőrön megjelenő sárga foltokat?
A bőrön megjelenő sárga foltok oka lehet zsírlerakódás, a bőr pigmentációjának változása, a bőr alatti vérzés, fertőzések, örökletes rendellenességek vagy szisztémás betegségek.
1. Xanthelasma
A xanthelasma a szem körüli sárga foltok egyik leggyakoribb oka.
A xanthelasma puha, lapos, sárga plakkok formájában jelenik meg a felső vagy alsó szemhéjon. A plakkok a bőrben található, koleszterinben gazdag lerakódásokból állnak.
A xanthelasma kialakulásának kockázatát növelő tényezők:
- Magas koleszterinszint
- Magas trigliceridszint
- Cukorbetegség
- Elhízás
- Dohányzás
- Előrehaladott életkor
- Lipidrendellenességek családi előfordulása.
Vannak azonban olyanok, akiknél a xanthelasma normális koleszterinszint ellenére is kialakul.
2. Xantómák
A xantómák a bőrben felhalmozódott koleszterin vagy egyéb zsírok lerakódásai.
A xantómáknak több formája létezik:
- Eruptív xantómák
- Ínszalag-xantómák
- Tuberosus xanthoma
- Sík xanthoma
- Palmaris xanthoma.
A xantómák gyakran rendellenes lipidanyagcserére utalnak, és az alábbi betegségek valamelyikében szenvedő embereknél fordulhatnak elő:
- Családi hiperkoleszterinémia
- Cukorbetegség
- Hypothyreosis
- Májbetegség
- Veseelégtelenség
- Bizonyos ritka örökletes rendellenességek.
Bizonyos esetekben a xantómák hirtelen alakulnak ki, amikor a vér trigliceridszintje rendkívül magasra emelkedik.
3. Sárgaság
A sárgaság nem elszigetelt sárga foltokat, hanem kiterjedt sárgás elszíneződést okoz.
A sárga szín a véráramban található túlzott mennyiségű bilirubin következménye. A bilirubin egy sárga pigment, amely a vörösvérsejtek normális lebomlása során keletkezik.
A sárgaság gyakori okai a következők:
- Vírusos hepatitis
- Epekövek
- Epevezeték-elzáródás
- Májcirrózis
- Májrák
- Hasnyálmirigy-rendellenességek
- Hemolitikus vérszegénység
- Bizonyos gyógyszerek.
A sárgaság általában a bőrt, a szemfehérjét és a nyálkahártyákat érinti.
A sárgaság orvosi kivizsgálást igényel, mivel az alapbetegség súlyos lehet.
4. Karotinémia
A karotinémia akkor alakul ki, amikor túlzott mennyiségű béta-karotin halmozódik fel a szervezetben.
A béta-karotint nagy mennyiségben tartalmazó élelmiszerek:
- Sárgarépa
- Édesburgonya
- Tök
- Cukkini
- Mangó.
A karotinémia gyakran sárgás-narancssárgás elszíneződést okoz a tenyéren, a talpon és az arcon.
A sárgasággal ellentétben a karotinémia nem okoz sárgulást a szemfehérjén.
Ez az állapot általában ártalmatlan.
5. Faggyúmirigy-hiperplázia
A faggyúmirigy-hiperplázia a faggyúmirigyek megnagyobbodásával jár.
A bőrváltozások apró sárga vagy testszínű dudorok, puha papulák vagy sok elváltozás esetében középen bemélyedő területek formájában jelentkeznek.
A dudorok általában a homlokon, az orron és az arcán alakulnak ki.
A faggyúmirigy-hiperplázia az öregedéssel egyre gyakoribbá válik.
6. Milia
A milia apró, keratint tartalmazó ciszták.
Sok milia fehér színű, de egyes elváltozások krémes vagy halványsárga színűek.
A milia leggyakrabban az arcon, a szemhéjakon és az arcán jelenik meg.
Ezek az elváltozások ártalmatlanok, és gyakran nem igényelnek kezelést.
7. Sziringómák
A sziringómák az izzadmirigyek jóindulatú daganatai.
Egyes sziringómák sárgás színűek, különösen a világosabb bőrű embereknél.
Ezek az elváltozások gyakran a szemhéjak körül csoportosulnak.
8. Gyógyuló zúzódások
A zúzódások gyógyulásuk során változtatják a színüket.
Egy tipikus zúzódás több színárnyalatot is átvehet:
- Piros
- Kék vagy lila
- Zöld
- Sárga
- Barna.
A sárga elszíneződés általában azt jelzi, hogy a gyógyulás előrehaladtával a vér pigmentjei lebomlanak.
9. Pseudoxanthoma elasticum
A pseudoxanthoma elasticum egy ritka, örökletes rendellenesség, amely az elasztikus rostokat érinti.
Ez a betegség apró sárga dudorokat, sárga plakkokat vagy laza, ráncos bőrt okozhat. Gyakori előfordulási helyei a nyak, a hónalj, az ágyék és a könyök.
Ez a betegség a szemet és a szív- és érrendszert is érintheti.
10. Necrobiosis lipoidica
A necrobiosis lipoidica leggyakrabban cukorbetegeknél fordul elő.
A korai elváltozások vöröses szélű sárgásbarna foltokként jelenhetnek meg.
A foltok általában a sípcsonton alakulnak ki.
11. Bőrfertőzések
Egyes bakteriális vagy gombás fertőzések alkalmanként sárga kéregképződést vagy sárgás bőrelváltozásokat okoznak.
Példák erre az impetigo és bizonyos fertőzött sebek.
A sárga szín gyakran inkább a megszáradt genny vagy a kéregképződés eredménye, mint valódi sárga pigmentáció.
12. Gyógyszeres kezeléssel összefüggő bőrváltozások
Bizonyos gyógyszerek többféle mechanizmuson keresztül is hozzájárulhatnak a bőr sárgás elszíneződéséhez, többek között:
- Sárgaságot okozó májkárosodás
- Pigmentlerakódás
- A zsíranyagcsere változásai.
Ha gyógyszerrel összefüggő bőrváltozások gyanúja merül fel, orvosa áttekinti a beteg gyógyszeres kezelésének előzményeit.
13. Ritka örökletes anyagcsere-rendellenességek
Számos ritka rendellenesség okozhat sárgás bőrelváltozásokat, például:
- Cerebrotendinózus xantomatózis
- Sitoszterolemia
- Családi diszbetalipoproteinémia.
Számos örökletes betegség a koleszterin vagy más lipidek rendellenes anyagcseréjével jár.
A bőrön megjelenő sárga foltok diagnosztizálása
A diagnózis felállítása a részletes kórelőzmény felvételével és fizikális vizsgálattal kezdődik.
Orvosa a következőket kérdezheti:
- Mikor jelentek meg először a foltok?
- Változott-e a foltok mérete vagy száma?
- Fájnak vagy viszketnek a foltok?
- Van lázad vagy fogyott a súlyod?
- Van hasi fájdalmad?
- Sárgás lett a szemed?
- Milyen gyógyszereket szed?
- Cukorbeteg vagy magas a koleszterinszintje?
- Van-e a családjában valaki, akinél hasonló bőrváltozások jelentkeztek?
Bőrvizsgálat
Az orvos megvizsgálja a sárga foltok színét, méretét, alakját, textúráját, a elváltozások számát, a gyulladás jelenlétét, illetve a májbetegség jeleit.
Vérvizsgálatok
A laboratóriumi vizsgálatok a feltételezett októl függenek.
Lehetséges vérvizsgálatok:
- Zsírsav-vizsgálat
- Vércukorszint- vagy HbA1c-vizsgálat
- Májfunkciós vizsgálatok
- Bilirubin-vizsgálat
- Teljes vérkép
- Pajzsmirigy-funkciós vizsgálatok
- Vesefunkciós vizsgálatok
- Szükség esetén vírusos hepatitisz szűrés.
Bőrbiopszia
Bőrbiopszia javasolható, ha a diagnózis továbbra is bizonytalan.
A patológus mikroszkóp alatt vizsgálja a szövetet, hogy azonosítsa az alapbetegséget.
Képalkotó vizsgálatok
Egyeseknél képalkotó vizsgálatokra van szükség, például:
- A máj vagy az epehólyag ultrahangvizsgálata
- Számítógépes tomográfia (CT)
- MRI (mágneses rezonancia képalkotás).
A képalkotó vizsgálatok segítenek a májbetegségek, az epevezeték-elzáródás vagy más belső állapotok felismerésében.
Genetikai vizsgálatok
Genetikai vizsgálat indokolt lehet, ha örökletes lipidrendellenesség vagy más ritka genetikai betegség gyanúja merül fel.
Kezelési lehetőségek
A kezelés teljes mértékben az alapbetegségtől függ.
1. A xanthelasma kezelése
A kezelési lehetőségek a következők:
- Sebészi eltávolítás
- Lézerterápia
- Kémiai kauterizáció
- Rádiófrekvenciás kezelés
- Kiválasztott esetekben krioterápia.
A sikeres kezelés után is viszonylag gyakori a kiújulás.
Ha a magas koleszterinszint hozzájárul a xanthelasma kialakulásához, a kezelés az életmódbeli változtatásokon és – adott esetben – koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek szedésén keresztül a lipidszint javítására is összpontosít.
2. A xantómák kezelése
A kezelés általában magában foglalja az alapbetegségként fennálló lipidrendellenesség kezelését.
A xantómákat általában a következőkkel kezelik:
- Koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek
- Trigliceridszint-csökkentő gyógyszerek
- A cukorbetegség jobb kontrollja
- Testsúly-szabályozás
- Étrend-módosítás
- Rendszeres testmozgás.
Egyes xantómák a vérzsírszintek javulását követően visszafejlődnek.
3. A sárgaság kezelése
A sárgaság kezelése az alapbetegségre irányul, például:
- Vírusellenes kezelés bizonyos vírusfertőzések esetén
- Epekövek eltávolítása
- Az epevezeték-elzáródás kezelése
- A májbetegség kezelése
- A hemolitikus vérszegénység kezelése.
A sárgaságot soha nem szabad kizárólag házi gyógymódokkal kezelni.
4. A karotinémia kezelése
A karotinémia általában javul, ha csökkentik a karotinban gazdag ételek fogyasztását. Gyógyszeres kezelésre nincs szükség.
5. A milia kezelése
Sok milia kezelés nélkül is eltűnik.
6. A faggyúmirigy-hiperplázia kezelése
A kezelési lehetőségek a következők:
- Elektrokauterizáció
- Lézerterápia
- Krioterápia
- Fotodinamikus terápia kiválasztott betegeknél.
A kezelést általában kozmetikai okokból végzik.
7. Fertőzések kezelése
A bakteriális bőrfertőzések kezeléséhez helyi vagy szedhető antibiotikumokra lehet szükség.
A gombás bőrfertőzéseket gombaellenes gyógyszerekkel kezelik.
8. Életmódbeli intézkedések
A diagnózistól függően orvosa a következőket javasolhatja:
- Szív-egészséges étrend betartása
- Az egészséges testsúly fenntartása
- Rendszeres testmozgás
- A dohányzás abbahagyása
- A cukorbetegség kezelése
- Az előírt gyógyszerek rendszeres szedése
- Rendszeres kontrollvizsgálatokon való részvétel.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Azonnal orvosi vizsgálatot kell kérnie, ha a bőr sárgás elszíneződése a következő tünetekkel együtt jelentkezik:
- A szemek sárgulása
- Erős hasi fájdalom
- Láz
- Tudatzavar
- Tartós hányás
- Sötét vizelet
- Halvány széklet
- A bőrelváltozások gyors terjedése
- Mellkasi fájdalom
- Légszomj.
Rendszeres orvosi vizsgálatot is érdemes kérnie, ha az új sárga foltok 3–4 hétig fennmaradnak, számuk növekszik, vagy a kezelés után újra megjelennek.
Discussion about this post