Áttekintés
A gerincferdülés (angolul: scoliosis) a gerinc oldalirányú görbülete, amely leggyakrabban a pubertás előtti növekedési roham során fordul elő. Míg a gerincferdülést olyan állapotok okozhatják, mint az agyi bénulás és az izomdisztrófia, a legtöbb gerincferdüléses eset oka ismeretlen. A serdülők körülbelül 3%-ának van gerincferdülése.
A gerincferdülés legtöbb esetben enyhe, de egyes gerincdeformitások a gyermekek növekedésével tovább súlyosbodnak. A súlyos gerincferdülés fogyatékosságot okozhat. A különösen súlyos gerincgörbület csökkentheti a mellkason belüli teret, megnehezítve a tüdő megfelelő működését.
Az enyhe gerincferdülésben szenvedő gyermekeket szoros megfigyelés alatt tartják, általában röntgensugárzással, hogy lássák, nem romlik-e a görbe. Sok esetben nincs szükség kezelésre. Egyes gyerekeknek merevítőt kell viselniük, hogy megakadályozzák a görbe rosszabbodását. Másoknak műtétre lehet szükségük, hogy megakadályozzák a gerincferdülés súlyosbodását és a súlyos gerincferdüléses eseteket.

A gerincferdülés tünetei
A gerincferdülés jelei és tünetei a következők lehetnek:
- Egyenetlen vállak
- Az egyik lapocka kiemelkedőbbnek tűnik, mint a másik váll
- Egyenetlen derék
- Az egyik csípő magasabb, mint a másik csípő
Ha a gerincferdülés görbülete rosszabbodik, a gerinc is forog vagy csavarodik, amellett, hogy oldalról oldalra görbül. Ez az állapot azt okozza, hogy a bordák a test egyik oldalán messzebbre nyúlnak ki, mint a másik oldalon.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Forduljon orvoshoz, ha gyermekénél gerincferdülés jeleit vagy tüneteit észleli. Enyhe görbületek azonban kialakulhatnak anélkül, hogy a szülő vagy a gyermek tudna róla, mert fokozatosan jelennek meg, és általában nem okoznak fájdalmat. Esetenként a tanárok, barátok és sporttársak veszik észre elsőként a gyermek gerincferdülését.
A gerincferdülés okai
Az orvosok nem tudják, mi okozza a gerincferdülés leggyakoribb típusát – bár úgy tűnik, hogy örökletes tényezőkkel jár, mivel a rendellenesség általában családokban fordul elő. A gerincferdülés kevésbé gyakori típusait a következők okozhatják:
- Neuromuszkuláris betegségek, például agyi bénulás vagy izomdisztrófia
- Születési rendellenességek, amelyek befolyásolják a gerinc csontjainak fejlődését
- A gerinc sérülései vagy fertőzései
Kockázati tényezők
A gerincferdülés leggyakoribb típusának kialakulásának kockázati tényezői a következők:
- Kor. A jelek és tünetek jellemzően a pubertás előtti növekedési ugrás során jelentkeznek.
- Nem. Bár mind a fiúkban, mind a lányokban körülbelül azonos arányban alakul ki enyhe gerincferdülés, a lányoknál sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy a görbe rosszabbodik és kezelést igényel.
- Családi történelem. A gerincferdülés családokban is előfordulhat, de a legtöbb gerincferdülésben szenvedő gyermeknél nem szerepel a betegség a családban.
A scoliosis szövődményei
Míg a gerincferdülésben szenvedő betegek többsége ennek a rendellenességnek enyhe formája van, a gerincferdülés néha komplikációkat okozhat, beleértve:
- Tüdő- és szívkárosodás. Súlyos gerincferdülés esetén a bordaív a tüdőhöz és a szívhez nyomódhat, ami megnehezíti a légzést és a szív pumpálását.
- Hát problémák. Azok a felnőttek, akik gyermekkorukban gerincferdülésben szenvedtek, nagyobb valószínűséggel szenvednek krónikus hátfájdalmakban, mint az általános populációban.
- Kinézet. Ahogy a gerincferdülés súlyosbodik, észrevehetőbb elváltozásokat okozhat – beleértve az egyenetlen csípőt és vállakat, kiemelkedő bordákat, valamint a derék és a törzs oldalra tolódását. A gerincferdülésben szenvedő egyének gyakran öntudatosak megjelenésüket illetően.
A scoliosis diagnózisa
Az orvos kezdetben részletes kórtörténetet vesz fel, és kérdéseket tehet fel a közelmúltbeli növekedéssel kapcsolatban. A fizikális vizsgálat során az orvos felállíthatja gyermekét, majd deréktól előrehajolhat, lazán lógó karokkal, hogy megnézze, a bordaív egyik oldala kiemelkedőbb-e, mint a másik.
Az orvos neurológiai vizsgálatot is végezhet, hogy ellenőrizze:
- Izomgyengeség
- Zsibbadtság
- Rendellenes reflexek
Képalkotó tesztek
A röntgensugarak megerősíthetik a gerincferdülés diagnózisát és feltárhatják a gerinc görbületének súlyosságát. Ha az orvos gyanítja, hogy egy mögöttes állapot – például daganat – okozza a gerincferdülést, az orvos további képalkotó vizsgálatokat, például MRI-t javasolhat.
A gerincferdülés kezelése
A legtöbb gerincferdülésben szenvedő gyermek enyhe görbülettel rendelkezik, és valószínűleg nem kell fogszabályzóval vagy műtéttel kezelni. Az enyhe gerincferdülésben szenvedő gyermekeknek rendszeres ellenőrzésekre lehet szükségük annak megállapítására, hogy a növekedés során nem változott-e a gerinc görbülete.
Bár vannak kezelési irányelvek az enyhe, közepes és súlyos görbületekre, a kezelés megkezdéséről mindig egyéni alapon döntenek. A figyelembe veendő tényezők a következők:
- Nem. A lányoknál sokkal nagyobb a progresszió kockázata, mint a fiúknál.
- A görbe súlyossága. A nagyobb görbék nagyobb valószínűséggel romlanak az idő múlásával.
- Görbe minta. A kettős görbék, más néven S-alakú görbék, gyakrabban romlanak, mint a C-alakú görbék.
- A görbe helye. A gerinc középső (mellkasi) szakaszán elhelyezkedő görbék gyakrabban romlanak, mint a gerinc felső vagy alsó szakaszán lévő görbék.
- Érettség. Ha a gyermek csontjai leálltak, a görbe progressziójának kockázata alacsony. Ez azt is jelenti, hogy a fogszabályzó a leghatékonyabb azoknál a gyermekeknél, akiknek a csontjai még nőnek.
Merevítő gerincferdülésre
Ha gyermeke csontjai még mindig nőnek, és a gyermeknek közepesen súlyos gerincferdülése van, orvosa merevítőt javasolhat. A fogszabályzó viselése nem gyógyítja meg a gerincferdülést, és nem fordítja meg a görbét, de általában megakadályozza a görbe további előrehaladását.
A legelterjedtebb típusú merevítő műanyagból készül, és a testhez igazodó kontúrú. Ez a merevítő szinte láthatatlan a ruha alatt, mivel illeszkedik a karok alá és a bordaív köré, a hát alsó részén és a csípőn.
A gerincferdülés esetén a legtöbb fogszabályzót éjjel-nappal viselik. A gerincferdülés miatt fogszabályzót viselő gyermekek általában részt vehetnek a legtöbb tevékenységben, és kevés korlátozással rendelkeznek. Ha szükséges, a gyerekek levehetik a fogszabályzót, hogy részt vegyenek sportban vagy más fizikai tevékenységben.
A gerincferdüléses fogszabályzót leállítják, miután a csontok növekedése leáll.
Sebészet
A súlyos gerincferdülés általában idővel előrehalad, ezért orvosa gerincferdüléses műtétet javasolhat a gerincgörbe súlyosságának csökkentése és a súlyosbodásának megelőzése érdekében. A gerincferdüléses műtét leggyakoribb típusát gerincfúziónak (spinal fusion) nevezik.
A gerinc fúziója során a sebészek a gerinc két vagy több csontját összekapcsolják, így nem tudnak önállóan mozogni. A csigolyák közé csontdarabokat vagy csontszerű anyagot helyeznek. Fémrudak, horgok, csavarok vagy huzalok általában egyenesen és mozdulatlanul tartják a gerincoszlopnak azt a részét, miközben a régi és az új csontanyag összeolvad.
Ha a gerincferdülés fiatal korban gyorsan fejlődik, a sebészek felszerelhetnek egy rudat, amelynek hossza a gyermek növekedésével állítható. Ez a növekvő rúd a gerinc görbületének felső és alsó szakaszához van rögzítve, és általában félévente meghosszabbítják.
A gerincműtét szövődményei lehetnek vérzés, fertőzés, fájdalom vagy idegkárosodás. Ritkán előfordul, hogy a csont nem gyógyul, és újabb műtétre lehet szükség.

Életmód és házi gyógymódok
Bár a fizikoterápiás gyakorlatok nem tudják megállítani a gerincferdülést, az általános testmozgás vagy a sportban való részvétel jótékony hatással lehet az általános egészségre és jólétre.
Alternatív terápiák
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a gerincferdülés alábbi kezelési módszerei hatástalanok:
- Kiropraktika manipuláció
- Az izmok elektromos stimulációja
- Táplálék-kiegészítők
Discussion about this post