Szívkoszorúér-betegség vs. koszorúér-betegség

A szívkoszorúér-betegség (CHD) a plakk felhalmozódását jelenti a szív artériáiban. A koszorúér-betegség (CAD) a koszorúér-artériákat érintő állapotok, például a CHD gyűjtőfogalma.

A „szívkoszorúér-betegség (CHD)” és a „koszorúér-betegség (CAD)” kifejezéseket gyakran felcserélhetően használják, és ugyanarra az állapotra utalhatnak. A CAD azonban utalhat más szívproblémákra is.

A CAD és a CHD tünetei általában azonosak. És az örökletes és életmódbeli tényezők, amelyek mindkét állapot kockázatának teszik ki, szintén hasonlóak.

A CHD kezelési lehetőségei ugyanazok, mint egy bizonyos típusú CAD esetében, míg a CAD más formáihoz eltérő megközelítésekre lehet szükség a probléma kezelésére vagy kezelésére.

Ez a cikk közelebbről megvizsgálja a CHD-t és a CAD egyéb típusait.

Mi az a szívkoszorúér-betegség (CHD)?

A CAD diagnózisa azt jelenti, hogy plakk halmozódott fel a koszorúereiben. És ez a felhalmozódás megakadályozza, hogy az artériák ellássák a szívizmot egyenletes és elegendő oxigénnel dúsított vérrel. A plakk felhalmozódását érelmeszesedésnek nevezik.

A túl sok plakk szűkíti a nyitott járatot, amely a vért egy artérián keresztül szállítja. A lepedék is felszakadhat, ami aztán vérrög képződését váltja ki, amely részben vagy teljesen elzárhatja az artériát.

A szív véráramlásának jelentős csökkenése anginának nevezett mellkasi fájdalmat okozhat. Ha a véráramlás túlságosan csökken, vagy a plakk felhalmozódása vagy vérrögök miatt teljesen elzáródik, az eredmény szívroham és a szívszövet sérülése.

Melyek a koszorúér-betegség (CAD) egyéb típusai?

A CHD a CAD egyik típusa, amelyet obstruktív koszorúér-betegségként ismernek. A CAD másik két fő típusa a nonobstruktív koszorúér-betegség és a spontán koszorúér-disszekció (SCAD).

Obstruktív koszorúér-betegség

Az obstruktív CAD olyan állapotra utal, amelyben a plakk blokkolja vagy akadályozza a normális véráramlást a szív egyik nagy artériájában.

Nem obstruktív koszorúér-betegség

Az obstruktív CAD-től eltérően a nonobstruktív CAD azt jelenti, hogy a koszorúerek beszűkültek, de nem a plakk felhalmozódása miatt. A nem obstruktív CAD okai a következők:

  • koszorúér érgörcs (a koszorúér kóros vagy rosszul időzített összehúzódása)
  • endothel diszfunkció (az artéria belső bélésével kapcsolatos problémák)
  • mikrovaszkuláris diszfunkció (problémák a szív kisebb artériáival)
  • szívizom áthidalás (a közeli szívizomszövet nyomása az artériákban)

Spontán koszorúér disszekció (SCAD)

A SCAD egy koszorúér-szakadásra utal, amely lehetővé teszi, hogy a vér az artéria falának rétegeibe szivárogjon, csökkentve a szívizom véráramlását.

A 2018-as tanulmány azt sugallja, hogy a SCAD leginkább a nőket érinti, és gyakran azokat az egyéneket, akik nem rendelkeznek hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel. A tanulmány arra is utal, hogy az SCAD-t gyakran rosszul diagnosztizálják, és sokkal gyakoribb lehet, mint azt jelenleg gondolják.

Melyek a szívkoszorúér-betegség (CHD) elsődleges tünetei?

CHD-je lehet anélkül, hogy tudna róla, bár az angina korai figyelmeztető jele lehet annak, hogy szíve egészsége orvosi vizsgálatot igényel.

Sok ember számára a CHD vagy a nem obstruktív CAD első tünetei azok, amelyek szívrohamot kísérnek, beleértve:

  • mellkasi fájdalom
  • fáradtság
  • könnyedség
  • fájdalom az állkapocsban, a nyakban, a vállban vagy a karokban
  • légszomj

A mellkasi fájdalom és a légszomj orvosi vészhelyzetek

A hirtelen fellépő mellkasi fájdalom, még akkor is, ha jön és elmúlik, valamint a légszomj vészhelyzetnek kell tekinteni. Önnek vagy hozzátartozójának hívnia kell a 911-et, mivel a szívroham sikeres kezelése a gyors orvosi ellátáson múlik.

Ez hasznos volt?

Melyek a szívkoszorúér-betegség (CHD) okai, és kik vannak veszélyben?

Az érelmeszesedés, a szívelégtelenség fő oka, évekbe telhet. Ról ről az emberek fele 45 és 84 év közöttiek érelmeszesedésben szenvednek, de nem tudnak róla, hogy ez az állapot. A CHD az első számú halálok az Egyesült Államokban.

A CHD leginkább veszélyeztetett emberek közé tartoznak azok, akik:

  • szívbetegség a családban
  • ülő életmód
  • cukorbetegség
  • magas vérnyomás
  • magas koleszterin
  • elhízottság

A dohányzás és a passzív dohányzás a CHD-halálozás körülbelül 30%-áért felelős 2020-as tanulmány. A dohányzás abbahagyása szinte azonnal csökkenti a CHD és más szívproblémák kockázatát.

Egy személy neme is szerepet játszhat a CAD kockázatában. A Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet beszámol arról, hogy a férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki obstruktív CAD, míg a nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki nem obstruktív CAD.

Hogyan kezelik a szívkoszorúér-betegséget (CHD)?

Enyhe esetekben a CHD egészséges életmóddal és gyógyszerekkel kezelhető bizonyos kockázati tényezők kezelésére.

A szív-egészséges életmód választásai közé tartozik:

  • zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, sovány fehérjékben, kevés vagy egyáltalán nem hozzáadott cukrokban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend
  • megfelelő alvás (legtöbbször 7-9 óra)

  • gyakorolja a hét minden napját vagy a legtöbb napot
  • mérsékelt alkoholfogyasztás, ha van ilyen
  • stressz kezelés

Az is fontos, hogy lépést tartsunk az orvosi találkozókkal, és ha szükséges, szedjünk olyan gyógyszereket, mint a vérnyomáscsökkentők, illetve a koleszterinszint kezelésére sztatinok.

Súlyosabb esetekben vagy szívroham esetén a kezelés magában foglalhatja a sztent behelyezését az elzáródott artériába a véráramlás javítása érdekében (angioplasztika), vagy a test más részéből vett véredénynek a szívhez való csatlakoztatását a véráramlás átirányítása érdekében. a hely vagy a koszorúér elzáródás (koszorúér bypass graft).

Hallhatja, hogy CHD-t és CAD-t ugyanazon típusú szívbetegség leírására használnak. Sok esetben mindkét leírás pontos. Lehet, hogy a CHD-t a legegyszerűbb a CAD egyik típusának tekinteni, amely a szív artériáit érintő bármely betegség gyűjtőfogalma.

Ha valamilyen szívbetegséget diagnosztizálnak, beszélje meg kezelőorvosával az állapot kezelésének és a szövődmények kockázatának csökkentésének legjobb módját.

Ha olyan eljárásról beszélnek, mint például a műtét vagy a stent behelyezése, fontolja meg egy második vélemény kikérését, és győződjön meg arról, hogy tisztában van az egyes eljárások kockázataival és előnyeivel.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *