Mik azok a vertebrobasilaris keringési zavarok?
A vérerek bonyolult hálózata látja el az agyat oxigénnel és létfontosságú tápanyagokkal. Az artériák egy csoportja, amelyet vertebrobasilaris artériáknak neveznek, az agy hátsó részét vagy hátsó részét táplálják. Vertebrobasilaris artériákfelelősek a vérellátásért, amely oxigént szállít az agyi struktúrákhoz, mint például az agytörzs, a nyakszirti lebenyek és a kisagy.
Ezek a struktúrák a mindennapi élet számos alapvető funkciójához szükségesek, beleértve a tudatot, a koordinációt és a látást. Az erekkel kapcsolatos egészségügyi problémák befolyásolhatják a vertebrobasilaris artériák működését. Ilyen például az érelmeszesedés, ami az artériák megkeményedése. Ez az állapot szűkíti az artériákat, megnehezítve a vér megfelelő áramlását a létfontosságú agyi struktúrákba.
A vertebrobasilaris keringési rendellenességek olyan betegségek csoportja, amelyekben az agy hátsó részébe nem jut elegendő vér. A vertebrobasilaris keringési rendellenességek más néven:
- vertebrobasilaris elégtelenség
- hátsó keringési ischaemia
- csigolya basilaris ischaemia
Melyek a vertebrobasilaris keringési zavarok tünetei?
A vertebrobasilaris keringési zavarok tünetei változatosak. Ezek a betegség okán és az agy érintett részénen alapulnak. A tünetek néhány percig tarthatnak, vagy állandósulhatnak. Ez attól függ, hogy milyen súlyos az elzáródás, és milyen hamar áll helyre a véráramlás.
A rendellenesség legsúlyosabb tünetei a következők:
- szédülés (szédülés) vagy szédülés
- látásváltozások, beleértve a homályos látást vagy a kettős látást
- hirtelen esések (leeső támadás)
- elmosódott (vagy elrontott) beszéd
- zsibbadás vagy bizsergés a végtagokban vagy az arcban
- hirtelen koordinálatlan mozgások
- álmosság
Ezek a tünetek hasonlóak a stroke során fellépő tünetekhez. Ha ezeket a tüneteket észleli, forduljon sürgősségi orvoshoz.
Egyéb tünetek, amelyek előfordulhatnak, a következők:
- hólyag- vagy bélszabályozási problémák
- nyelési nehézség
- járási nehézség
- fejfájás
- halláskárosodás
- izomgyengeség
- hányinger és hányás
- izzadás a karokon, az arcon vagy a lábakon
Hívja fel orvosát, hogy időpontot egyeztessen, ha ezek a tünetek jelentkeznek.
Mi okozza a vertebrobasilaris keringési zavarokat?
Az érelmeszesedés a leggyakoribb oka ezeknek a rendellenességeknek. Más állapotok okozhatják ezeket a rendellenességeket, beleértve:
- stroke
- szakadás vagy disszekció az artéria falában
- sérülés vagy fizikai trauma
- kötőszöveti betegségek, például szkleroderma vagy lupus
- vasculitis
Bizonyos esetekben nincs mögöttes oka a vertebrobasilaris keringési rendellenességek kialakulásának.
Kit fenyeget a vertebrobasilaris keringési rendellenességek kialakulása?
Ha bizonyos alapbetegségei vannak, nagyobb a kockázata a vertebrobasilaris keringési rendellenességek kialakulásának. A kockázati tényezők a következők:
- cukorbetegségben szenved
- magas vérnyomással
- hogy elhízott
- magas koleszterinszintje van
- magas trigliceridekkel rendelkezik
- dohányzó
- 50 év felettiek
- ülő életmódot folytat
Hogyan diagnosztizálják a vertebrobasilaris keringési zavarokat?
Orvosa fizikális vizsgálatot végez, ha ennek az állapotnak a tünetei vannak. Kérdezik a kórtörténetéről is. Orvosa vizsgálatokat is rendelhet a diagnózis megerősítésére. Az állapot diagnosztizálására használt tesztek a következők:
- Az agy CT-je annak megállapítására, hogy történt-e már stroke
- Az agy MRI-je annak megállapítására, hogy történt-e már stroke
- Carotis ultrahang az agy artériáinak vizsgálatára
- vérvizsgálatok, beleértve a véralvadási képesség ellenőrzését
-
echokardiogram, hogy megtudja, hogyan működik a szíve
-
elektrokardiogram a szív elektromos aktivitásának rögzítésére
-
angiogram a véráramlás nyomon követésére és a szűkületi területek azonosítására
Ritka esetekben orvosa lumbálpunkciót vagy gerinccsapot is elrendelhet.
Hogyan kezelik a vertebrobasilaris keringési zavarokat?
Orvosa többféle kezelést javasolhat erre az állapotra.
Életmódbeli változások
Először is kezelőorvosa életmódbeli változtatásokat fog javasolni, beleértve:
- a dohányzásról való leszokás
- gyakorolni
- az étrend megváltoztatása a koleszterinszint csökkentése érdekében
- a vércukorszint és a vérnyomás szabályozása
Gyógyszer
Orvosa gyógyszereket is felírhat a koleszterinszint szabályozására vagy a vér hígítására.
Sebészet
Orvosa műtétet javasolhat az agy hátsó részének véráramlásának növelésére, ha más módszerek nem működnek. A műtéti lehetőségek a következők:
-
Endarterectomia: a lepedéket eltávolítják az érintett artériáról.
-
Bypass graft: a szűkület helyére új ér kerül.
-
Angioplasztika: ballonkatétert helyeznek be az artéria keskeny részébe, hogy összenyomják a plakkot és csökkentsék az elzáródást.
- A vertebrobasilaris artériák rekonstrukciója.
Milyen kilátások vannak az ilyen állapotú betegek számára?
Kilátásai számos tényezőtől függenek, például a rendellenességet okozó alapállapottól. Például előfordulhat, hogy a kilátásai nem túl jók, ha agyvérzése van. Ha a rendellenesség oka a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, ezek az állapotok kontrollálhatók, és a kilátások jobbak lesznek.
Az eredmény az érintett agyterülettől is függ. Rossz lesz a kilátása, ha elveszíti eszméletét, vagy nem tudja mozgatni a karját vagy a lábát. Kilátásai akkor lesznek jók, ha tünetei nem súlyosak, és megfordíthatók.
Végül az eredmény életkorától és egészségi állapotától függ. Az általában jó egészségi állapotú fiataloknak jó esélyük van a teljes gyógyulásra.
Hogyan előzhetők meg a vertebrobasilaris keringési zavarok?
Csökkentse az atherosclerosis vagy a stroke kialakulásának kockázatát, hogy megelőzze a vertebrobasilaris keringési rendellenességeket. A következő lépéseket teheti meg:
- a dohányzásról való leszokás
- gyakorolni
- olyan állapotok kezelésére, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség
- egészséges táplálkozás, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket és a teljes kiőrlésű gabonákat






Discussion about this post