Amit a parézisről tudni kell

Mi az a parézis?

A parézis olyan állapotra utal, amelyben az izommozgás meggyengült vagy károsodott. Előfordulhat, hogy néha „enyhe bénulásnak” vagy „részleges bénulásnak” is nevezik.

Bár a parézis érinti az izmokat, általában idegkárosodás miatt következik be.

Az idegek hatalmas hálózata szabályozza testünk izmainak mozgását. Ha a hálózat egy része megsérül, előfordulhat, hogy az érintett területen az izmok nem működnek megfelelően.

Számos tényező okozhat parézist, és sokféle parézis létezik. A parézist gyakran a test érintett területe szerint osztályozzák.

Miben különbözik a parézis a bénulástól?

A parézist az izomgyengeség jellemzi. A parézisben szenvedő személy továbbra is tudja mozgatni az érintett izmot vagy izmokat. Ezek a mozgások azonban gyengébbek a szokásosnál.

A parézis különbözik a bénulástól. A bénult egyén egyáltalán nem képes megmozgatni egy adott izmot vagy izomcsoportot.

Előfordulhat, hogy a parézist utótagként használják annak megkülönböztetésére, hogy melyik testrész érintett. Például egy monoparesisben szenvedő személy izomgyengesége az egyik végtagot érinti.

A bénulás megfelelő utótagja a „-plegia”. Ugyanezzel a példával élve, egy monoplegiában szenvedő személy bénult, amely az egyik végtagot érinti.

A parézis okai és típusai

Számos különböző tényező okozhat idegkárosodást, ami parézist eredményez.

Számos példa az okokra:

• fej sérülés
• gerincvelő sérülés
• nyomás a gerincvelőre vagy az idegekre olyan dolgok miatt, mint a gyulladás, csontsarkantyú vagy daganat
• stroke
• rohamok
• sclerosis multiplex (MS)
• agyi bénulás
• cukorbetegség
• bizonyos fertőzések, mint például az Epstein-Barr vírus és a szifilisz
• Guillain-Barré szindróma
• amiotrófiás laterális szklerózis (ALS)

Ahogy a parézisnek számos lehetséges oka van, a parézisnek is sokféle típusa van.

Az alábbiakban néhány példa a különböző típusú parézisekre:

• Monoparesis. Monoparesis izomgyengeség, amely az egyik végtagot, például a lábat vagy a kart érinti.
• Paraparesis. A paraparesis izomgyengeség, amely mindkét lábát érinti.
• Hemiparezis. A hemiparézis izomgyengeség, amely a test egyik oldalát érinti, például a bal kart és a bal lábát.
• Quadriparesis. A quadriparesis izomgyengeség, amely mind a négy végtagot érinti.
• Bell-féle bénulás. A Bell-féle bénulás egy olyan állapot, amely az arcizmok átmeneti gyengeségéhez vezet, ami az arc lógását és fájdalmát okozhatja.
• Hangszalag parézis. A hangszalag parézis befolyásolja a hangszálak mozgását. Az állapot gyakran halk hanghoz vagy rekedtséghez, valamint beszéd közbeni légszomjhoz vezet.
• Gastroparesis. A gasztroparesis olyan állapot, amikor a gyomor kiürülése az izomgyengeség miatt károsodik. Olyan tünetekkel jár, mint a hányinger, hányás, puffadás és gyors telítettség.
• Todd parézise. A Todd-féle parézis egyfajta parézis, amely rohamot követően jelentkezik. Gyakran társul parézissel az egyik végtagban (monoparézis) vagy a test egyik oldalán (hemiparézis).
• Neurosyphilis. Neurosyphilis akkor fordul elő, amikor a szifilisz fertőzés megtámadja az idegrendszert. Parézist, fejfájást, viselkedési változásokat és demenciát okozhat.
• Spasztikus parézis. A spasztikus parézis olyan állapot, amely izomtúlműködést és görcsösséget okoz. Ennek oka az idegkárosodás, amely gyakran olyan állapotok következménye, mint a stroke, az SM és az agyi bénulás. Ez fájdalmat, valamint nehézségeket okozhat az olyan tevékenységek során, mint a séta vagy az öltözködés.

Melyek a leggyakoribb tünetek?

Az izomgyengeség a parézis fő tünete.

Egyéb gyakori tünetek a következők lehetnek:

• izommerevség
• bizsergő vagy „csípős” érzés

• csökkent érzékenység az érintett területen

A parézis bizonyos típusainak kissé eltérő vagy további tünetei lehetnek.

A parézis tünetei hirtelen jelentkezhetnek, például fej- vagy gerincsérülés esetén. Más esetekben fokozatosan jelentkezhetnek, például olyan állapot esetén, mint az SM.

Az októl függően a tünetek átmenetiek vagy tartósak lehetnek. Fokozatosan súlyosbodhatnak is, ami bénuláshoz vezethet, mint az ALS esetében.

Kezelési lehetőségek

A parézis kezelése attól függ, hogy mi okozza. A mögöttes állapotok kezelésére és az életminőség javítására összpontosít.

Példák a lehetséges kezelési lehetőségekre:

• Fizikoterápia. A fizikoterápia olyan technikákat használ, mint a gyakorlat és a masszázs, hogy elősegítse a mobilitást, javítsa a rugalmasságot és a mozgástartományt, valamint stimulálja az idegeket és az izmokat.
• Foglalkozásterápia. A foglalkozási terápia megtaníthatja Önnek azokat a stratégiákat, amelyek segítségével könnyebben végezheti el napi tevékenységeit, miközben parézisben szenved.
• Segédeszközök. A segédeszközök olyan elemek, amelyek segíthetik a mobilitást és a napi tevékenységeket. Példák:
  • sétálók
  • kerekes székek
  • markolórudak
  • speciális fogantyúk és fogantyúk
  • hangvezérelt technológia
• Gyógyszerek. Egyes esetekben a gyógyszerek segíthetnek a parézist okozó állapot kezelésében. Példák:
  • antimikrobiális gyógyszerek fertőzésekre

  • kortikoszteroidok az idegekre nyomást gyakorló gyulladás csökkentésére

Alsó vonal

A parézis egy izom vagy izomcsoport gyengülését jelenti. Részleges vagy enyhe bénulásnak is nevezhetjük. A bénultságtól eltérően a parézisben szenvedők még mindig tudják mozgatni az izmaikat. Ezek a mozgások csak gyengébbek a normálisnál.

Parézis akkor fordul elő, ha az idegek károsodnak. Ha ez megtörténik, előfordulhat, hogy az érintett ideg által kiszolgált izmok nem működnek megfelelően.

A parézisnek számos különböző oka van, beleértve a sérülést, a stroke-ot, a gerincvelő-gyulladást és az olyan állapotokat, mint az SM.

Jelenleg nincs gyógymód a parézisre. A parézis bizonyos típusai átmenetiek és idővel elmúlnak, míg mások tartósak lehetnek. Néha azonban a kiváltó okra összpontosító kezelések segíthetnek javítani vagy teljesen megoldani.

Egészségügyi szolgáltatója együttműködhet Önnel az Ön igényeinek megfelelő kezelési módszer kialakításában. A megfelelő kezelés segíthet kezelni állapotát, javítani mobilitásán és életminőségén.