Áttekintés
A divertikulák kicsi, domború tasakok, amelyek az emésztőrendszer nyálkahártyájában képződhetnek. A diverticulumok leggyakrabban a vastagbél alsó részében (vastagbélben) találhatók. A diverticulumok kialakulása gyakori, különösen 40 éves kor után, és ritkán okoz problémát.
A divertikulák jelenléte diverticulosis néven ismert. Ha egy vagy több tasak begyullad, és bizonyos esetekben megfertőződik, ezt az állapotot divertikulitisznek nevezik. A divertikulitisz súlyos hasi fájdalmat, lázat, hányingert és a székletürítési szokások jelentős megváltozását okozhatja.
Az enyhe divertikulitist pihenéssel, étrendi változtatásokkal és antibiotikumokkal lehet kezelni. Súlyos vagy visszatérő divertikulitisz műtétet igényelhet.
A divertikulitisz tünetei
A divertikulitisz jelei és tünetei a következők:
- Fájdalom, amely állandó lehet és több napig is fennállhat. A has bal alsó része a fájdalom szokásos helye. Néha azonban a has jobb oldala fájdalmasabb.
- Hányinger és hányás.
- Láz.
- Székrekedés vagy ritkábban hasmenés.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Mindig forduljon orvoshoz, ha állandó, megmagyarázhatatlan hasi fájdalma van, különösen, ha láza, székrekedése vagy hasmenése is van.
Mi okozza a divertikulitist?
A diverticula általában akkor alakul ki, ha a vastagbél természetes gyenge részei nyomás alatt engednek. Ez a folyamat kis tasakok kinyúlását okozza a vastagbél falán.
A divertikulitisz akkor fordul elő, amikor a diverticula elszakad, ami gyulladást és bizonyos esetekben fertőzést eredményez.
Rizikó faktorok
Számos tényező növelheti a divertikulitisz kialakulásának kockázatát:
- Öregedés. A divertikulitisz előfordulása az életkorral növekszik.
- Elhízottság. A súlyos túlsúly növeli a divertikulitisz kialakulásának esélyét.
- Dohányzó. Azoknál, akik cigarettáznak, nagyobb valószínűséggel alakul ki divertikulitisz, mint a nemdohányzókban.
- A fizikai gyakorlatok hiánya. Úgy tűnik, hogy az erőteljes fizikai gyakorlat csökkenti a divertikulitisz kockázatát.
- Állati zsírban gazdag és rostszegény étrend. Úgy tűnik, hogy az alacsony rosttartalmú étrend magas állati zsírbevitellel kombinálva növeli a kockázatot, bár önmagában az alacsony rosttartalom szerepe nem világos.
- Bizonyos gyógyszerek. Számos gyógyszer összefüggésbe hozható a divertikulitisz fokozott kockázatával, beleértve a szteroidokat, az opioidokat és a nem szteroid gyulladáscsökkentőket, például az ibuprofent (Advil, Motrin IB) és a naproxén-nátriumot (Aleve).
A divertikulitisz szövődményei
Az akut divertikulitiszben szenvedők körülbelül 25% -ánál szövődmények alakulnak ki, amelyek a következők lehetnek:
- Tályog, amely akkor keletkezik, amikor genny gyűlik össze a tasakban.
- Hegesedés okozta elzáródás a bélben.
- Rendellenes átjáró (sipoly) a bélszakaszok között vagy a bél és más szervek között.
- Hashártyagyulladás, amely akkor fordulhat elő, ha a fertőzött vagy gyulladt tasak felszakad, és a béltartalom a hasüregbe ömlik. A peritonitis orvosi vészhelyzet, és azonnali ellátást igényel.
A divertikulitisz diagnózisa
A divertikulitist általában hirtelen vagy gyorsan diagnosztizálják. Mivel a hasi fájdalom számos problémát jelezhet, orvosának ki kell zárnia a tünetek egyéb okait.
Orvosa fizikális vizsgálattal kezdi, amely magában foglalja a hasának ellenőrzését. A nők általában kismedencei vizsgálatot is végeznek, hogy kizárják a kismedencei betegségeket.
Ezt követően orvosa a következő vizsgálatokat végezheti el:
- Vér- és vizeletvizsgálat a fertőzés jeleinek ellenőrzésére.
- Terhességi teszt fogamzóképes korú nők számára, hogy kizárja a terhességet, mint a hasi fájdalom okait.
- Májenzim teszt a hasi fájdalom májhoz kapcsolódó okainak kizárására.
- Székletvizsgálat a fertőzés kizárására hasmenéses betegeknél.
- CT-vizsgálat, amely azonosítja a gyulladt vagy fertőzött tasakot, és megerősíti a divertikulitisz diagnózisát. A CT-vizsgálat a divertikulitisz súlyosságát is jelezheti, és irányíthatja a kezelést.
Felkészülés az orvossal való találkozóra
Előfordulhat, hogy emésztőrendszeri rendellenességekre szakosodott orvoshoz (gasztroenterológushoz) utalják.
Mit tehet a felkészüléshez
- Ügyeljen a találkozó előtti korlátozásokra, például ne egyen szilárd ételt a találkozó előtti napon.
- Jegyezze fel tüneteit, beleértve minden olyan tünetet is, amely úgy tűnik, nincs összefüggésben azzal, hogy miért fordult orvoshoz.
- Készítsen listát az összes gyógyszeréről, vitaminjáról és étrend-kiegészítőjéről.
- Jegyezze fel legfontosabb egészségügyi adatait, beleértve az egyéb egészségügyi állapotokat is.
- Jegyezze fel a legfontosabb személyes adatokat, beleértve az életében bekövetkezett közelmúltbeli változásokat vagy stresszhelyzeteket.
- Kérjen meg egy rokont vagy barátot, hogy kísérje el Önt, hogy segítsen emlékezni arra, amit az orvos mondott.
- Írjon fel kérdéseket orvosának.
Kérdések, amelyeket fel kell tenni orvosának
- Mi a tüneteim legvalószínűbb oka?
- Milyen tesztekre van szükségem? Igényelnek-e speciális felkészülést ezek a vizsgálatok?
- Milyen kezelési módszerek állnak rendelkezésre?
- Visszajön a divertikulitisz?
- El kell távolítanom vagy hozzáadnom kell-e bármilyen élelmiszert az étrendemből?
- Egyéb egészségi állapotom van. Hogyan kezelhetem a legjobban együtt ezeket az egészségügyi állapotokat?
Azon a kérdéseken kívül, amelyeket készen áll orvosának feltenni, ne habozzon feltenni más kérdéseket is a találkozó során.
Amit orvosa kérdezhet
Orvosa valószínűleg számos kérdést fog feltenni Önnek. Ha készen áll ezekre a kérdésekre, akkor időt takaríthat meg, és több időt tölthet a megvitatni kívánt témákkal. Feltehetik a következő kérdéseket:
- Mikor kezdtek először tapasztalni tüneteket, és mennyire súlyosak a tünetek?
- A tünetei folyamatosak vagy alkalmiak voltak?
- Úgy tűnik, mi javítja vagy rontja a tüneteit?
- lázas volt?
- Milyen gyógyszereket és fájdalomcsillapítókat szed?
- Volt-e fájdalma a vizelés során?
- Volt-e valaha vastagbélrák szűrővizsgálata (kolonoszkópia)?
Divertikulitisz kezelése
A divertikulitisz kezelése a jelek és tünetek súlyosságától függ.
Nem szövődményes divertikulitisz esetén
Ha tünetei enyhék, otthon kezelhetik. Orvosa valószínűleg a következőket javasolja:
- Antibiotikumok a fertőzések kezelésére, bár az új irányelvek szerint nagyon enyhe esetekben nincs szükség antibiotikumokra.
- Folyékony diéta néhány napig, amíg a bél gyógyul. Amint tünetei enyhülnek, fokozatosan hozzáadhat szilárd táplálékot az étrendjéhez.
Ez a kezelés a legtöbb szövődménymentes diverticulitisben szenvedő embernél sikeres.
Bonyolult divertikulitisz esetén
Ha súlyos fájdalmai vannak, vagy egyéb egészségügyi problémái vannak, valószínűleg kórházi kezelésre lesz szüksége. A bonyolult divertikulitisz kezelését általában a következők végzik:
- Intravénás antibiotikumok
- Cső behelyezése a hasi tályog kiürítésére, ha tályog keletkezett
Sebészeti beavatkozás a divertikulitisz kezelésére
Valószínűleg műtétre lesz szüksége a divertikulitisz kezelésére, ha:
- szövődménye van, például béltályog, sipoly vagy elzáródás, vagy szúrás a bélfalon
- Számos szövődménymentes divertikulitisz epizódja volt
- Legyengült az immunrendszere
A divertikulitisz kezelésére két fő műtéti típus létezik:
- Elsődleges bélreszekció. A sebész eltávolítja a belek beteg szegmenseit, majd újra összekapcsolja az egészséges szegmenseket (anasztomózis). Ez a módszer lehetővé teszi a normális székletürítést. A gyulladás mértékétől függően nyílt műtétre vagy minimálisan invazív (laparoszkópos) beavatkozásra kerülhet sor.
- Bélreszekció kolosztómiával. Ha olyan mértékű a gyulladása, hogy nem lehetséges a vastag- és végbél újracsatlakozása, a sebész kolosztómiát végez. A hasfalban egy nyílás (stoma) kapcsolódik a vastagbél egészséges részéhez. A hulladék a nyíláson keresztül egy zsákba kerül. Amint a gyulladás enyhült, a kolosztómia megfordítható, és a bél újra összekapcsolható.
Utógondozás
Orvosa vastagbéltükrözést javasolhat hat héttel a divertikulitiszből való felépülés után, különösen, ha az előző évben nem végezte el a vizsgálatot. Úgy tűnik, hogy nincs közvetlen kapcsolat a divertikuláris betegség és a vastag- vagy végbélrák között. De a kolonoszkópia – amely kockázatos a divertikulitisz kialakulása során – kizárhatja a vastagbélrákot, mint a tünetek okait.
A sikeres kezelés után kezelőorvosa műtétet javasolhat a jövőbeni divertikulitisz epizódok megelőzésére. A műtétről szóló döntés egyéni döntés, és gyakran a megjelenés gyakoriságán és azon alapul, hogy előfordultak-e szövődmények vagy sem.
Alternatív terápia
Egyes szakértők azt gyanítják, hogy a divertikulitiszben szenvedő betegek vastagbelében nem található elég jó baktérium. A probiotikumokat – olyan élelmiszereket vagy kiegészítőket, amelyek jótékony baktériumokat tartalmaznak – néha javasolják a divertikulitisz megelőzésének módjaként. De ezt a tanácsot tudományosan nem igazolták.
A divertikulitisz megelőzése
A divertikulitisz megelőzésére:
- Rendszeres testmozgás. A testmozgás elősegíti a normál bélműködést és csökkenti a nyomást a vastagbélben. Próbáljon meg a legtöbb napon legalább 30 percet gyakorolni.
- Egyél több rostot. A rostban gazdag étrend csökkenti a divertikulitisz kockázatát. A rostban gazdag élelmiszerek, mint például a friss gyümölcsök és zöldségek, valamint a teljes kiőrlésű gabonák, lágyítják a salakanyagokat, és segítik annak gyorsabb átjutását a vastagbélben. A magvak és diófélék evése nem jár együtt a divertikulitisz kialakulásával.
- Igyál sok folyadékot. A rost úgy működik, hogy felszívja a vizet, és növeli a vastagbélben lévő puha, terjedelmes hulladék mennyiségét. De ha nem iszik annyi folyadékot, hogy pótolja a felszívódott folyadék mennyiségét, a rostok székrekedést okozhatnak.
- Kerülje a dohányzást. A dohányzás a divertikulitisz fokozott kockázatával jár.