Számos teszt segíthet az 1-es típusú cukorbetegség diagnosztizálásában, beleértve az otthoni ujjbegy- vagy hemoglobin A1C tesztet. Más autoantitest-tesztet is el lehet végezni, ha egy szülő vagy testvér rendelkezik ezzel az autoimmun betegséggel.
Az 1-es típusú cukorbetegség (T1D) nagyon hirtelen kialakulhat. Noha nincs konszenzus ennek az autoimmun állapotnak egyetlen, konkrét okát illetően, a gyors diagnosztizálás kulcsfontosságú, és életmentő lehet.
Végezzen cukorbetegség-tesztet, ha bármilyen cukorbetegség tünetet tapasztal, beleértve:
- extrém szomjúság
- fogyás
- gyakori vizelés
- homályos látás
- gyümölcsös illatú lehelet
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan diagnosztizálják az orvosok a T1D-t, fontos megérteni, mi ez az autoimmun állapot, és miért számít ez azok számára, akiknél esetleg tünetek jelentkeznek.
Mi az 1-es típusú cukorbetegség?
A T1D egy autoimmun betegség, amelyben a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei elpusztulnak, és nem tudnak inzulint termelni.
Minden embernek szüksége van inzulinra az élethez. Ez egy hormon, amely segít a szervezetnek a cukrot (glükózt) energiaként felhasználni. Ez a glükóz az elfogyasztott ételből származik. Az inzulin lehetővé teszi a glükóz átjutását a vérből a szervezet sejtjeibe.
A T1D-s betegeknek inzulint kell szedniük. Ezt megtehetik injekcióval, belélegzett formában, vagy egy kis inzulinpumpa segítségével, amelyet a testükön viselnek.
Az 1-es típusú cukorbetegség bármely életkorban előfordulhat
Az 1990-es évek előtt a T1D-t gyakran „fiatalkori diabétesznek” nevezték, mert egykor gyermekkorban diagnosztizált állapotnak tekintették.
Ez az autoimmun állapot azonban bármely életkorban kialakulhat. A latens autoimmun diabétesz felnőtteknél (LADA) néha 1,5-ös típusú cukorbetegségként is ismert.
Az 1-es típusú cukorbetegség tünetei
A T1D tünetei összetéveszthetők influenzaszerű tünetekkel, különösen gyermekeknél és tinédzsereknél. A T1D leggyakoribb árulkodó tünetei közé tartozik:
- extrém szomjúság
- gyors, nem szándékos fogyás
- fokozott éhségérzet
- gyakori vizelés
- gyümölcsös illatú lehelet
- fáradtság
- homályos látás
Ezek a tünetek hirtelen jelentkezhetnek. Gyakran ezek az okai a T1D diagnosztizálásának: A magas vércukorszinttel és a diabéteszes ketoacidózissal (DKA) szenvedő emberek a sürgősségi osztályra mennek, ahol az egészségügyi szakemberek megállapítják a diagnózist.
Milyen teszteket használnak az 1-es típusú cukorbetegség diagnosztizálására?
A cukorbetegség vizsgálata egyszerű. Vérvizsgálattal elvégezhető akár otthon, akár a rendelőben.
Sürgősségi helyzet esetén a vércukorszintet a kórház sürgősségi osztályára érkezéskor megmérik.
A T1D diagnosztizálására használt módszerek gyakran hasonlóak a más típusú cukorbetegség diagnosztizálásához. A T1D-hez használható speciális diagnosztikai tesztek a következők:
Ujjbékony vérvizsgálat
A vércukorszint ujjbeggyel történő ellenőrzése egy egyszerű teszt, amelyet otthon vagy az orvosi rendelőben is el lehet végezni.
Otthoni teszteléshez vásárolhat vércukormérőt a helyi gyógyszertárban. Hazaviszi a készüléket, és ujjbökéssel ellenőrzi a vércukorszintjét. Ezt az orvosok néha „véletlenszerű glükóz plazmatesztnek” nevezik.
A T1D diagnosztizálására az orvosi irányelvek a következő eredményeket írják elő az ilyen betegségben szenvedő betegeknél:
- Éhgyomri vércukorszint (nem evés vagy ivás, kivéve a vizet, több mint 8 órán keresztül): 126 mg/dl vagy több
- Véletlenszerű plazmateszt, legalább 1-2 órával evés vagy ivás után: 200 mg/dl vagy több
A konkrét eredménytől és az egyéb tünetektől függően az orvos az ujjbéléstesztet egy fejlettebb, hemoglobin A1C teszt néven ismert teszttel követi.
Hemoglobin A1c
Az A1C vérvizsgálat méri az átlagos vércukorszintet az elmúlt 3 hónapban. Ez megmutathatja az orvosoknak, hogy vércukorszintje már jó ideje magas volt-e.
Az American Diabetes Association a következő A1C irányelveket állapította meg a tesztnek a cukorbetegség diagnózisának részeként történő használatához:
- kevesebb, mint 5,7% azt jelzi, hogy nincs cukorbetegség
- 5,7-6,4% prediabéteszre utal
- több mint 6,5% cukorbetegségre utal
Tesztelheti a GAD autoantitesteket az 1-es típusú cukorbetegségre?
A hasnyálmirigynek szüksége van az úgynevezett glutaminsav-dekarboxiláz (GAD) enzimre, hogy normálisan működjön. Azokat az antitesteket, vagy azokat a fehérjéket, amelyeket az Ön immunrendszere a vírusok vagy baktériumok megtámadására használ, és amelyek ezt az enzimet célozzák, GAD-antitesteknek nevezik.
Néha az immunrendszer autoantitesteket termel, amelyek tévedésből megtámadhatják a normális sejteket, amelyek nem károsak. Amikor ez megtörténik, autoimmun rendellenességet, például T1D-t okoz.
Mivel a T1D egy autoimmun betegség, az egészségügyi szakember autoantitest-tesztet végezhet annak meghatározására, hogy Ön ezzel a betegséggel él-e.
Ezen túlmenően, ha közvetlen családtagjai – különösen szülei vagy testvérei – már T1D-vel élnek, akkor tesztelheti a betegség genetikai markereit.
Ezek a tesztek az inzulinra, a hasnyálmirigy szigetsejtjére vagy a GAD-re adott antitestválaszt mérik. A T1D-vel kapcsolatos antitestek a következők:
- szigetsejt citoplazmatikus autoantitestek (ICA-k)
- insulinoma-asszociált-2 autoantitestek (IA-2As)
- inzulin autoantitestek (IAA), amelyek gyakrabban fordulnak elő gyermekeknél, mint felnőtteknél
- cink transzporter 8 autoantitest (ZnT8A)
Ezeket az autoantitest-teszteket egyszerű vérvizsgálattal végzik orvosi rendelőben vagy laboratóriumban. Egy egészségügyi szakember vért vesz a karjában lévő vénából, és egy másik laboratóriumba küldi elemzésre.
Ha rendelkezik valamelyik autoantitesttel, nagyobb a kockázata a T1D kialakulásának. Azoknak az embereknek, akiknél már diagnosztizálták a cukorbetegség egy másik formáját, segíthet meghatározni, hogy Ön volt-e ilyen
Ami a T1D későbbi kialakulását illeti, a magas szintű antitestválasz azt jelzi, hogy egy személynél nagyobb a valószínűsége annak, hogy a jövőben kialakul az állapot. Garantált diagnózis azonban nincs.
Az 1-es típusú cukorbetegség (T1D) egy autoimmun állapot, amely bármely életkorban kialakulhat. A T1D tünetei gyakran a fokozott éhség és szomjúság, megmagyarázhatatlan fogyás, gyakori vizelés, gyümölcsszagú lehelet és influenzaszerű tünetek. A T1D diagnosztizálására általában használt tesztek közé tartozik az otthoni vagy az orvosi rendelőben végzett ujjbegyi vérvizsgálat, valamint a hemoglobin A1C teszt. Ez a teszt méri az átlagos vércukorszintet az elmúlt néhány hónapban.
Használhat fejlettebb autoantitest-tesztet is annak meghatározására, hogy Ön T1D-vel vagy más típusú cukorbetegséggel él-e, vagy ha a közvetlen családtag diabéteszdiagnózisa alapján megnőtt a valószínűsége.
