Reggel gyakran előfordulhat légszomj számos különböző ok miatt. Egyes okok a tüdővel kapcsolatosak. Más okok a szívvel, a vérrel, a testsúllyal, az alvással vagy a mentális egészséggel függnek össze. Reggel azért tapasztalja ezt a tünetet, mert alvás közben változások következnek be. A légutak szűkülése, a testhelyzet, a folyadékmozgás, a rossz alvásminőség és a hormonszintek változása miatt a légzési problémák ébredéskor jobban észrevehetőek lehetnek.
Nem szabad figyelmen kívül hagynia a reggeli gyakori légszomjat. Egyes okok enyhék és kezelhetők. Más okok súlyossá válhatnak, ha nem kap orvosi ellátást.
Testünknek oxigénre van szüksége az energia előállításához. Belégzéskor a levegő bejut a tüdőbe, és eljut a több millió apró légzsákba. Az oxigén ezekből a légzsákokból átjut a vérbe. A szív ezután az oxigénben gazdag vért pumpálja szét a testünkben.
Légszomjat érezhet, ha a teste nem jut elegendő oxigénhez, nem tudja hatékonyan eltávolítani a szén-dioxidot, vagy a normálisnál nehezebben kell dolgoznia a légzéshez. Az orvosok ezt a tünetet dyspneának nevezik.
Betegségek vagy állapotok, amelyek gyakori légszomjat okoznak reggel
1. Asztma
Az asztma a visszatérő reggeli légszomj leggyakoribb oka.
A kutatások azt mutatják, hogy sok asztmás betegnél a tünetek éjszaka és kora reggel súlyosbodnak.
Az asztma akkor alakul ki, amikor az immunrendszer túlreagál bizonyos kiváltó tényezőkre. Ezek a kiváltó tényezők a következők:
- Poratkák
- Pollen
- Állati szőr
- Légszennyezés
- Légúti fertőzések
- Dohányfüst.
Ez az immunreakció gyulladást okoz a légutakban. A légutak falai megduzzadnak és több nyálkát termelnek. A légutakat körülvevő izmok is megfeszülnek. Ezek a változások szűkítik a légutakat és megnehezítik a légzést.
Az asztma diagnosztizálása és kezelése
Az orvosok általában a következőket kombinálva diagnosztizálják az asztmát:
- Kórelőzmény
- Fizikális vizsgálat
- Tüdőfunkciós vizsgálat
- Az asztma gyógyszerekre adott reakció.
A tüdőfunkciós vizsgálat méri, hogy mennyi levegőt tud be- és kilélegezni a tüdejéből.
A kezelés gyakran magában foglalja a légutak gyulladását csökkentő gyógyszereket és a légutak izmait ellazító gyógyszereket.
Amennyire lehetséges, kerülnie kell a kiváltó tényezőket is.
2. Krónikus obstruktív tüdőbetegség
A krónikus obstruktív tüdőbetegség a reggeli légzési nehézségek másik gyakori oka, különösen a jelenlegi és volt dohányosok körében.
A betegségben szenvedők több mint fele számol be reggeli légszomjról, köhögésről vagy nyálkaképződésről.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség általában évekig tartó tüdőkárosodás után alakul ki.
Gyakori okok:
- Cigarettázás
- Passzív dohányzás
- Munkahelyi porterhelés
- Légszennyezés
- Beltéri biomassza-tüzelésből származó füst.
Ezen anyagoknak való hosszú távú kitettség károsítja a légutakat és a légzsákokat. A tüdő rugalmassága csökken. Kilégzéskor levegő reked a tüdőben.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség diagnosztizálása és kezelése
Az orvosok általában a következőkre alapozzák a diagnózist:
- Kórelőzmény
- Dohányzási előzmények
- Fizikális vizsgálat
- Tüdőfunkciós vizsgálat.
A képalkotó vizsgálatok szintén segíthetnek a tüdőkárosodás értékelésében.
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- Inhalációs gyógyszerek
- Dohányzásról való leszokás
- Tüdőrehabilitáció
- Oxigénterápia kiválasztott betegeknél.
3. Obstruktív alvási apnoe
A tanulmányok becslései szerint a közepes vagy súlyos obstruktív alvási apnoe a felnőttek 10–30%-ánál fordul elő, az életkortól, a nemtől és a testsúlytól függően. Sok érintett személynél a betegséget nem diagnosztizálják.
Alvás közben a torok izmai ellazulnak. Egyeseknél a légutak részlegesen vagy teljesen elzáródnak. Az obstruktív alvási apnoe kockázatát növelő tényezők a következők:
- Elhízás
- Nagy mandulák
- Nagy nyelv
- Bizonyos állkapocs-szerkezetek
- Az életkor előrehaladása.
A légutak ismételt elzáródása éjszakánként többször is csökkenti a légáramlást. Néhányan levegő után kapkodva ébrednek fel.
Az alacsony oxigénszint és a töredezett alvás miatt reggel légszomj, fáradtság és kipihentetlenség érzése jelentkezhet.
Az obstruktív alvási apnoe diagnosztizálása és kezelése
Az orvosok gyakran javasolnak alvásvizsgálatot. Az alvásvizsgálat rögzíti a légzési mintákat, az oxigénszintet, a pulzusszámot és az alvási fázisokat.
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- Fogyás
- Szájüregi eszközök
- Folyamatos pozitív légúti nyomás terápia
- Műtét bizonyos esetekben.
4. Szívelégtelenség
A légszomj a szívelégtelenség egyik leggyakoribb tünete. Sok beteg éjszaka vagy ébredés után röviddel jelent tüneteket.
A szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért.
A szívelégtelenség gyakori okai:
- Koszorúér-betegség
- Magas vérnyomás
- Szívbillentyű-betegség
- Korábbi szívroham
- Bizonyos szívizom-rendellenességek.
Reggel, amikor fekvő helyzetben van, a folyadék a lábakból a véráramba kerülhet. A legyengült szívnek nehézséget okozhat ennek a felesleges folyadéknak a kezelése. A folyadék ezután felhalmozódhat a tüdőben, és zavarhatja az oxigéncserét. Ennek eredményeként előfordulhat, hogy légszomjjal ébred fel.
A szívelégtelenség diagnosztizálása és kezelése
Az orvosok a szívelégtelenséget a következők alapján diagnosztizálják:
- Kórelőzmény
- Fizikális vizsgálat
- Vérvizsgálatok
- Elektrokardiogram
- Echokardiográfia
- Mellkas-képalkotás.
A kezelés gyakran magában foglalja a folyadékvisszatartást csökkentő, a vérnyomást csökkentő és a szívműködést javító gyógyszerek szedését. Az orvosok a kiváltó szívbetegséget is kezelik.
5. Elhízás
Az elhízás közvetlenül hozzájárulhat a reggeli légszomj kialakulásához.
A mellkas és a has körüli felesleges testzsír korlátozza a tüdő tágulását.
Az elhízás emellett növeli az obstruktív alvási apnoe és a szívbetegségek kockázatát.
Az elhízás kezelési lehetőségei a következők:
- Étrendváltás
- Fokozott fizikai aktivitás
- Viselkedésterápia
- Fogyókúrás gyógyszerek szedése
- Kiválasztott esetekben bariatrikus műtét.
6. Szorongásos és pánikbetegségek
A szorongás visszatérő reggeli légszomjat okozhat.
Számos tényező hozzájárul a szorongásos zavarok kialakulásához, többek között:
- Genetikai hajlam
- Stresszes életesemények
- Az agy kémiai összetételének változásai
- Bizonyos egészségügyi állapotok.
A stresszhormonok szintje gyakran emelkedik ébredés előtt. Néhány ember szorongással ébred.
A szorongás gyors, felületes légzést okozhat. Ez a légzési mintázat légszomj érzetét keltheti, még akkor is, ha az oxigénszint normális marad.
A szorongásos zavarok diagnosztizálása és kezelése
Az orvosok először kizárják a légszomj fizikai okait.
A mentális egészségi állapot felmérése segít azonosítani a szorongással kapcsolatos tüneteket.
A kezelés a következőket tartalmazhatja:
- Pszichológiai terápia
- Stresszkezelési technikák
- Szükség esetén gyógyszeres kezelés.
7. Vérszegénység
A vérszegénység miatt egész nap, akár reggel is, légszomjat érezhet.
A vérszegénység azt jelenti, hogy a vérében túl kevés az egészséges vörösvérsejt vagy túl kevés a hemoglobin.
A vérszegénység gyakori okai:
- Vashiány
- Vitaminhiány
- Krónikus betegség
- Vérveszteség.
A vörösvérsejtek szállítják az oxigént a szervezetben. Amikor a vörösvérsejtek száma csökken, a szövetek kevesebb oxigént kapnak. A szervezet ezt a légzés fokozásával kompenzálja. Ez az oxigénhiány légszomj érzését okozhatja.
A vérszegénység diagnosztizálása és kezelése
Az orvosok általában a következőket végzik el:
- Teljes vérkép
- Vasvizsgálatokat
- A feltételezett okok alapján további vérvizsgálatokat.
A kezelés a kiváltó októl függ. Az orvosok javasolhatnak vas-kiegészítést, vitaminpótlást, vérzés kezelését vagy krónikus betegség kezelését.
8. Kevésbé gyakori okok
Számos más betegség is hozzájárulhat a reggeli gyakori légszomj kialakulásához:
- Intersticiális tüdőbetegség
- Pulmonális hipertónia
- Tüdőfertőzések
- Súlyos allergiás reakciók
- Neuromuszkuláris rendellenességek
- Bizonyos gyógyszerek
- Gastroezofageális reflux betegség alvás közbeni aspirációval.
Ezek közül néhány ritka, de potenciálisan súlyos állapot.
Mit kell tennie
Orvosi vizsgálatot kell kérnie, ha reggelente gyakran tapasztal légszomjat.
Az orvos a következőkről fog érdeklődni:
- A tünetek időbeli megjelenése
- Dohányzási előzmények
- Alvásminőség
- Szívbetegségek
- Tüdőbetegségek
- Gyógyszeres kezelés
- Veszélyes fizikai, kémiai, biológiai vagy pszichoszociális anyagokkal való érintkezés a munkahelyen.
Az orvos vérvizsgálatot, tüdőfunkciós vizsgálatot, mellkasröntgen-vizsgálatot, szívvizsgálatot vagy alvásvizsgálatot rendelhet el.
Sürgős orvosi ellátást kell kérnie, ha a légszomj hirtelen jelentkezik, súlyossá válik, mellkasi fájdalmat okoz, az ajkak elszíneződését, ájulást vagy zavartságot okoz.
Discussion about this post