Kimutatható-e a tüdőrák vérvizsgálattal?

A tüdőrák az második leggyakoribb típusú rák, és minél korábban diagnosztizálják, annál jobbak a kilátások. De a legtöbb tüdőrákos ember nem tudja, hogy megvan, amíg a betegség a tüdején kívülre nem terjed.

A szűrővizsgálatok, mint például az orvosi képalkotó vizsgálatok, segíthetnek a tüdőrák kimutatásában, de eredendő kockázatokkal járnak, és csak a tüdőrák magas kockázatának kitett emberek számára ajánlottak.

A kutatók olyan vérvizsgálatok kifejlesztésén dolgoznak, amelyek képesek kimutatni a tüdőrákot, mielőtt az tünetmentessé válna.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan működhet a tüdőrák vérvizsgálata, és miben különbözik a ma elérhető diagnosztikai eszközöktől.

Milyen vizsgálatokat alkalmaznak jelenleg a tüdőrák diagnosztizálására?

A képalkotó vizsgálatokat általában akkor végzik el, ha orvosa tüdőrákra gyanakszik. Számos képalkotó teszt létezik, de mindegyik különböző módot kínál a test belsejébe való betekintésre.

Képalkotó vizsgálatok tüdőrákra

Képalkotó vizsgálatok, amelyeket az orvos rendelhet a tüdőrák ellenőrzésére tartalmazza az alábbiak bármelyike:

  • A mellkas röntgenfelvétele tömegeket kereshet a tüdejében vagy környékén.
  • A CT-vizsgálat részletesebb, mint a röntgen, és keresztmetszeti képeket készít a testéről.
  • Az MRI-vizsgálatot a rák keresésére is fel lehet használni, de tüdőrák esetén általában annak megállapítására használják, hogy terjed-e.
  • A PET-vizsgálat festéket használ a rákos sejtek keresésére, és segíthet meghatározni, hol terjed a rák.
  • A csontvizsgálat kifejezetten jó a csontjaira átterjedt rák kimutatására.

A tüdőrák diagnosztikai vizsgálata

Ha a képalkotó vizsgálatok azt jelzik, hogy tüdőrákja lehet, azt egy diagnosztikai teszt igazolja. Ezek a vizsgálatok magukban foglalják, hogy szövetmintát vesznek a testéből, és azt laboratóriumban megvizsgálják. A tüdőrák diagnosztikai tesztjei a következők:

  • A köpetcitológia olyan anyagokat vizsgál, mint például a tüdőből kiköhögött nyálka.
  • A thoracentesis egy olyan vizsgálat, amelynek során az orvos folyadékmintát vesz a tüdeje körül egy speciális tű segítségével, amely a bordái közé kerül.
  • A tűbiopszia hasonló a mellkasi vizsgálathoz, de folyadék helyett egy kis szövetdarabot vesznek.
  • A bronchoszkópia egy olyan eljárás, amelyben az orvos egy speciális csövet vezet be a légutakba, hogy megnézze a tüdejét, vagy szövetmintát vegyen a hörgőkből.

A vérvizsgálatok vonzereje a tüdőrák diagnosztizálására és szűrésére

Bár még nem áll rendelkezésre, a tüdőrák vérvizsgálata elősegítené a diagnózis felgyorsítását, miközben kevésbé invazív módszereket alkalmazna. Ezenkívül a tüdőrák vérvizsgálata nemcsak azt állapíthatja meg, hogy tüdőrákja van, hanem azt is:

  • milyen típusú tüdőrákja van
  • milyen jól reagál a betegség a kezelésre
  • hosszú távú kilátásait

Hogyan mutatják ki a vérvizsgálatok a tüdőrákot?

A kutatók olyan módszereket keresnek, amelyek segítségével biomarkereket használhatnak a vérben a tüdőrák kimutatására, mielőtt bármilyen tünetet észlelne.

Az orvosok biomarkereket használnak az egészségi állapot objektív mérésére. Tüdőrák esetén antitestek, fehérje és abnormális DNS válnak ki a rákos sejtekből, amelyeket valószínűleg tüdőrákszűrésre használhatnak fel.

A tüdőrák vérvizsgálatának előnyei

Számos előnnyel jár a vérminták használata a tüdőrák vizsgálatára.

A rutin vérvizsgálat már jól bevált eljárás. Számos iroda és laboratórium van, ahol vérvizsgálatokat végezhetnek. A legtöbb orvosi rendelőben vérmintát vehetnek vizsgálat céljából. Egyes gyógyszertárak vérmintákat is vehetnek.

Ez egy olyan eljárás is, amely a legtöbb ember számára nagyon kevés kényelmetlenséget igényel. A vérvételhez nincs szükség érzéstelenítőre, speciális festékekre vagy nagy gépekre, és minimális mellékhatások mellett néhány perc alatt elvégezhető.

A tüdőrák vérvizsgálatának kifejlesztésére irányuló jelenlegi kutatások biztatóak, de még több munkára van szükség az eredmények validálásához. Valószínűleg legalább néhány évig nem fogunk rutin tüdőrákos vérvizsgálatot végezni.

Kit kell szűrni tüdőrák miatt?

A korai szűrés azt jelenti, hogy tüdőrákot kell keresni, ha nincs tünet, vagy nincs tüdőrák a kórelőzményében.

Az US Preventive Services Task Force (USPSTF) egy nem kormányzati tanácsadó csoport, amely a betegségmegelőzés szakértőiből áll. Javaslatuk szerint a tüdőrák korai szűrését csak azokra az emberekre kell korlátozni, akiknél magas a tüdőrák kockázata. Ez konkrétan az 50 és 80 év közötti jelenlegi és volt dohányosokat jelenti.

Eleinte azt gondolhatja, hogy mindenkit rendszeresen ellenőrizni kell. A probléma az, hogy nincs olyan tüdőrák-teszt, amely teljesen kockázatmentes lenne.

Az alacsony dózisú számítógépes tomográfiás (LDCT) képalkotó vizsgálat a leggyakoribb szűrési eszköz azoknak az embereknek, akiknél nem mutatkoznak tüdőrák jelei. Ezeket a vizsgálatokat évente ajánlják azoknak az embereknek, akiknél magas a tüdőrák kockázata. Ha ilyen vizsgálatot végez, akkor korlátozott mennyiségű sugárzásnak lesz kitéve.

Míg az LDCT-vizsgálat sugárterhelésének csak kis kockázata van, ez nem nulla. Ez az oka annak, hogy az éves LDCT-vizsgálatok csak egy kiválasztott populáció számára javasoltak.

Gyakran ismételt kérdések a tüdőrák diagnózisával kapcsolatban

Megjelenik-e a tüdőrák a rutin vérvételben?

A szakértők jelenleg azt kutatják, hogy vére megbízhatóan tartalmazza-e a tüdőrák biomarkereit. Jelenleg a tüdőrák nem olyan dolog, amelyet egy rutin vérvizsgálat pontosan diagnosztizálhat.

Melyik szakaszban diagnosztizálják leggyakrabban a tüdőrákot?

A tüdőrák az általában diagnosztizálják miután távolról elterjedt az egész testben. A tüdőrák késői stádiumú diagnózisának aránya azonban csökkent az elmúlt 20 évben, részben az LDCT-szűrések elfogadásának köszönhetően.

Milyenek a túlélési arányok a korai/késői diagnózishoz?

Szerint a Amerikai Rák Társaságaz 5 éves relatív túlélési arány nagyon eltérő attól függően, hogy milyen korán észlelték a rákot.

  • Ha a nem-kissejtes tüdőrákot még azelőtt diagnosztizálják, hogy a tüdőn kívülre terjedne, az 5 éves relatív túlélési arány 64 százalék.
  • Ha a nem-kissejtes tüdőrák a diagnóziskor átterjedt a közeli struktúrákra vagy nyirokcsomókra, az 5 éves relatív túlélési arány 37 százalék.
  • Ha a nem-kissejtes tüdőrák a diagnosztizálás előtt átterjedt a test más részeire, az 5 éves relatív túlélési arány 8 százalék.

Melyek a tüdőrák korai tünetei?

Korán a tüdőrák tünetei hasonlóak sok más állapot tüneteihez, amelyek közül nem mindegyik rákos. De ha arra gyanakszik, hogy tüdőrákja lehet, a lehető leghamarabb keresse fel orvosát, hogy megtudja.

Gyakran korai tünetek tartalmazza:

  • köhögés
  • vért felköhögni
  • mellkasi fájdalom
  • légszomj

Még nem állnak rendelkezésre vérvizsgálatok a tüdőrák szűrésére, de a kutatók ezen dolgoznak. A vérben található biomarkerek sok típusa felhasználható a tünetmentes tüdőrák jelzésére.

Amíg a rutin vérvizsgálat nem áll rendelkezésre, javíthatja tüdőrák kilátásait, ha éves LDCT-vizsgálatot végez, ha megfelel a követelményeknek. Ezenkívül, ha dohányzik, érdemes megfontolni a leszokást.

A dohányzás abbahagyása csökkentheti a tüdőrák kockázatát, vagy akár javíthatja kilátásait, ha már rákos megbetegedésben szenved.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *