Mi a különbség a petefészekrák és a méhnyakrák között?

A petefészekrák és a méhnyakrák a rák két típusa, amely a születéskor nősténynek minősített egyénekben alakulhat ki. Mindkét rák hatással van a reproduktív rendszerre, de különböző szervekben kezdődnek.

Mivel mindkettő hatással van a reproduktív rendszerre, a petefészek- és méhnyakrák ugyanazokat a tüneteket okozhatja.

A petefészekráknak azonban számos további tünete van, amelyek nem gyakoriak a méhnyakrákban. Ezeknek a feltételeknek különböző okai és kockázati tényezői is vannak. Mivel gyakran korábban fedezik fel, még mielőtt elterjedne, a méhnyakrák általában kedvezőbb kilátásokkal rendelkezik, mint a petefészekrák.

Az alábbiakban összefoglaljuk a petefészek- és a méhnyakrák közötti hasonlóságokat és különbségeket. Ezután egy kicsit részletesebben lebontjuk az egyes ráktípusokat. Olvasson tovább, hogy többet tudjon meg.

Hasonlóságok és különbségek

A petefészekrák és a méhnyakrák a női reproduktív rendszer két különböző szervét érintik.

A petefészekrák a petefészkekben vagy a petevezetékekben kezdődik, amelyek a méh mindkét oldalán helyezkednek el. A petefészkek felelősek mind a szaporodási hormonok, mind a szaporodáshoz használt peték előállításáért.

A méhnyakrák a méhnyakban kezdődik, amely a méh és a hüvely közötti szűk átjáró.

A petefészkek és a méhnyak számos módon kapcsolódnak egymáshoz, de az egyes ráktípusok tünetei és okai eltérőek lehetnek.

Tünetek

A petefészek- és méhnyakrák általában nem okoz jelentős tüneteket, amíg el nem kezdenek terjedni a környező szövetekben. E rákos megbetegedések korai szakaszában sok ember egyáltalán nem észlel semmilyen tünetet.

A petefészek- és méhnyakráknak azonban van néhány közös tünete. Ezek a következők lehetnek:

  • vérzés a menstruáció között
  • a szokásosnál nehezebb vagy hosszabb időszakok
  • menopauza utáni vérzés
  • szokatlan hüvelyi folyás
  • kismedencei fájdalom vagy nyomás

  • fájdalom szex közben

A petefészekráknak azonban számos olyan tünete is van, amelyek nem gyakoriak a méhnyakrák esetében, beleértve a hasi puffadást és az étkezés utáni gyors teltségérzetet.

Okoz

A petefészekrák oka még mindig ismeretlen, bár számos tényező növelheti az állapot kialakulásának kockázatát. A méhnyakrákot ezzel szemben elsősorban a humán papillomavírus (HPV) fertőzés okozza.

Diagnózis

Nincsenek szűrővizsgálatok a petefészekrákra.

A méhnyakrákot sokkal könnyebb kiszűrni. A rendszeres nőgyógyászati ​​vizsgálatok, beleértve a Pap-kenetet és a HPV-tesztet, a méhnyakrák szűrésének elősegítésére szolgálnak.

Mindkét típusú rák esetében biopszia szükséges a diagnózis felállításához. A biopszia az, amikor az orvos kis szövetmintát vesz, amelyet a patológus mikroszkóp alatt megvizsgálhat.

Ezenkívül hasonló típusú képalkotó technológiák használhatók mindkét rák diagnosztizálására, beleértve:

  • ultrahang
  • számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat
  • mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vizsgálat
  • pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálat
  • röntgen

Kezelés és kilátások

A petefészek- és méhnyakrák fő kezelési lehetőségei a műtét és a kemoterápia. A méhnyakrák belső vagy külső sugárterápiával is kezelhető.

A két rák közül a petefészekrák kevésbé kedvező kilátásokkal rendelkezik. Ennek az az oka, hogy gyakran nem találják meg, amíg el nem éri a fejlettebb szakaszokat. Ha azonban korán észlelik, a petefészekráknak a 93 százalék relatív túlélési arány az American Cancer Society (ACS) szerint.

A szűrővizsgálatok segíthetnek a méhnyakrák korai felismerésében és kezelésében. Ráadásul ma már nagyon megelőzhető rák. A HPV-oltás segíthet megelőzni a legtöbb méhnyakrákot.

Petefészekrák

A petefészekrák a petefészkekben és a petevezetékekben kezdődik. Olvasson tovább, hogy többet megtudjon arról, mi különbözteti meg a petefészekrákot a méhnyakráktól.

Az ACS jelentése szerint a petefészekrák a ötödik vezető ok a rákos halálozások aránya azon emberek között, akiknek születéskor nőt jelöltek ki. Több halálesetet okoz, mint a rák a női reproduktív rendszer bármely más részén.

A National Cancer Institute Surveillance, Epidemiology és End Results (SEER) adatbázisa becslései szerint lesz 19 880 új diagnózis petefészekrák az Egyesült Államokban 2022-ben.

Tünetek

A petefészekrák leggyakoribb tünetei a következők:

  • haspuffadás
  • fájdalom a medencéjében vagy a hasában
  • evés után nagyon gyorsan jóllakott érzés
  • gyakori vagy sürgős vizelés

A petefészekrák egyéb lehetséges tünetei a következők:

  • fáradtság
  • atipikus hüvelyi vérzés, például:
    • észrevehetően nehezebb vagy rendszertelen időszakok
    • hüvelyi vérzés a menstruáció között
    • hüvelyi vérzés a menopauza után
  • fájdalom szex közben
  • hátfájás
  • nem szándékos fogyás
  • emésztési zavar
  • székrekedés

Okoz

Nem ismert, hogy pontosan mi okozza a petefészekrákot. Azonban számos olyan tényezőt ismerünk, amelyek növelhetik a petefészekrák kialakulásának kockázatát. Ezek tartalmazzák:

  • idősebb korban lévén
  • akinek személyes anamnézisében emlőrák szerepel
  • akinek a családjában előfordult bizonyos rákos megbetegedés, különösen fiatalabb korban, beleértve:
    • petefészekrák
    • mellrák
    • colorectalis rák
  • öröklött genetikai változások, amelyek növelik a rák kockázatát, például a BRCA1 vagy BRCA2 gének megváltozása
  • endometriózisban szenved
  • túlsúlyos vagy elhízott
  • hormonpótló kezelés menopauza után
  • in vitro megtermékenyítés alkalmazásával
  • nem lesz gyerek vagy később lesz gyerek
  • nem szoptat
  • dohányzó

Diagnózis

Jelenleg nem állnak rendelkezésre petefészekrák szűrővizsgálatok. Ha olyan aggályos tünetei vannak, amelyek a petefészekrákra utalnak, beszéljen orvosával. Fizikai vizsgálatot végeznek, amely medencevizsgálatot is tartalmaz.

Ha a vizsgálatok eredményei alapján továbbra is petefészekrák gyanúja merül fel, további vizsgálatok rendelhetők el a diagnózis elősegítésére. Ezek a következők lehetnek:

  • Képalkotó tesztek hogy ellenőrizze a rák jeleit a petefészekben és a test más részein, például transzvaginális ultrahanggal, CT-vizsgálattal, MRI-vel vagy PET-vizsgálattal.
  • Laparoszkópiaegy minimálisan invazív eljárás, amelynek során egy vékony eszközt (laparoszkóp) helyeznek be egy kis bemetszésen keresztül, és megvizsgálják a hasüregben a rák jeleit.
  • Biopszia szövetminták vizsgálata rákos sejtek jelenlétére.
  • Vérvételbeleértve a teljes vérképet a különböző vérsejtek szintjének vizsgálatához, egy anyagcsere-panelt a vese- és májműködés értékeléséhez, valamint a tumormarkerek, például a CA-125 vizsgálatát.

Méhnyakrák

A méhnyakrák olyan rák, amely a méhnyakban kezdődik. A SEER adatbázis becslése szerint 14 100 ember 2022-ben újonnan diagnosztizálják méhnyakrákot az Egyesült Államokban.

Tünetek

Sok korai stádiumú méhnyakrákban szenvedő embernek nincsenek tünetei. Ahogy a rák folyamatosan növekszik és terjed, olyan tünetekhez vezethet, mint:

  • hüvelyi vérzés, különösen:
    • menstruációja alatt, de sokkal nehezebb, mint az átlagos
    • időszakok között
    • szex után
    • menopauza után
  • fájdalom a medencéjében
  • fájdalom szex közben
  • vért tartalmazó vagy kellemetlen szagú hüvelyváladék

A méhnyakrák egyéb lehetséges tünetei a következők:

  • fáradtság
  • székrekedés
  • vizelési nehézség
  • vér a vizeletében
  • nem szándékos fogyás
  • duzzanat a lábadban

Okoz

A méhnyakrák fő oka a HPV. Szerint a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (CDC)10 méhnyakrákból több mint 9 esetben HPV okozza.

Azt is megjegyzik, hogy szinte minden méhnyakrák megelőzhető HPV-oltással.

Valójában egy 2020-as tanulmány kimutatta, hogy a HPV-oltás 17 éves kor előtti beadása a méhnyakrák majdnem 90 százalékos csökkenéséhez vezetett.

A méhnyakrák egyéb kockázati tényezői a következők:

  • akinek a családjában előfordult méhnyakrák
  • dohányzó
  • több szexuális partnere van, vagy fiatalabb korban élt először nemi kapcsolatot
  • korábban vagy jelenleg nemi úton terjedő fertőzés (STI) chlamydia
  • fogamzásgátló tabletták hosszú távú használata
  • legyengült immunrendszere, például immunszuppresszív gyógyszerek szedése vagy HIV-fertőzés vagy AIDS-fertőzés miatt

Diagnózis

A méhnyakrákra szűrővizsgálatok állnak rendelkezésre. A jelenlegi ACS szűrési irányelvek kimondják, hogy a 25 és 65 év közötti méhnyakkal rendelkező egyéneknek 5 évente HPV-tesztet kell végezniük.

Más lehetőségek is elfogadhatók ennél a korosztálynál, beleértve a HPV/Pap társteszt 5 évente vagy Pap teszt 3 évente. A 65 év felettieknek nincs szükségük méhnyakrákszűrésre, ha a korábbi szűrési eredmények jellemzőek voltak.

Ha a szűrési eredménye ismét atipikus lesz, orvosa további vizsgálatokat fog végezni. Ez magában foglalhat egy kolposzkópiának nevezett eljárást, amelynek során orvosa megvizsgálja a méhnyakot, és biopsziát vehet fel a rák jelenlétének vizsgálatára.

Ha a biopszia méhnyakrák jelenlétét mutatja, képalkotó vizsgálatokat rendelnek el a rák mértékének meghatározására. Ezek lehetnek CT-vizsgálatok, MRI-k és röntgensugarak.

Petefészekrák kontra méhnyakrák kezelés és kilátások

Most pedig vizsgáljuk meg a petefészekrák és a méhnyakrák kezelési lehetőségeit és kilátásait.

Kezelési lehetőségek

A műtét a petefészekrák fő kezelési lehetősége. A műtét kiterjedtsége attól függ, hogy a rák milyen messzire terjedt el. A műtét gyakran magában foglalja a petefészkek, a petevezetékek, a méh és más szövetek eltávolítása. A rák által érintett egyéb szervek részei is eltávolíthatók, például a vastagbél vagy a hólyag részei.

A műtét után is gyakran alkalmazzák a kemoterápiát. Ha nem tudja megműteni, vagy nem kívánja megműteni, kezdeti kezelésként is használható. Előrehaladottabb petefészekrák esetén is alkalmazható a célzott terápia.

A műtét a méhnyakrák egyik fő kezelési lehetősége. A petefészekrákhoz hasonlóan a műtét mértéke attól függ, hogy a rák milyen messzire terjedt el.

Egyéb lehetséges kezelési lehetőségek közé tartozik a külső vagy belső sugárterápia. Kemoterápia is alkalmazható, gyakran sugárterápiával kombinálva. Előrehaladott méhnyakrák esetén is alkalmazható a célzott terápia és az immunterápia.

Túlélési arányok

A SEER adatbázis szerint a petefészekrák 5 éves relatív túlélési aránya 2012 és 2018 között 49,7 százalék. Az 5 éves relatív túlélési arány az alapján is lebontható, hogy a rák milyen messzire terjedt el a diagnózis időpontjában:

  • a petefészekben lokalizálódik: 93,1 százalék
  • nyirokcsomókra terjed (regionális): 74,2 százalék
  • más szövetekbe metasztatizálva (távoli): 30,8 százalék

A SEER adatbázisban található információk alapján a méhnyakrák összesített 5 éves túlélési aránya 2012 és 2018 között 66,7 százalék. Az 5 éves túlélési arány attól függően, hogy a rák milyen messzire terjedt el a diagnózis idején:

  • a méhnyakra lokalizálva: 91,8 százalék
  • nyirokcsomókra terjed (regionális): 59,4 százalék
  • más szövetekbe metasztatizálva (távoli): 17,1 százalék

Sok hasonlóság van a petefészekrák és a méhnyakrák között. Ugyanakkor fontos különbségek is vannak e két rák között.

Összességében mindkét rák esetében a kilátások akkor a legjobbak, ha korán diagnosztizálják és kezelik őket.

Ezért soha ne habozzon orvoshoz fordulni, ha olyan tünetek jelentkeznek, mint a kismedencei fájdalom, atipikus hüvelyi vérzés vagy szex utáni fájdalom.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *