A petefészekrák és a méhnyakrák a rák két típusa, amely a születéskor nősténynek minősített egyénekben alakulhat ki. Mindkét rák hatással van a reproduktív rendszerre, de különböző szervekben kezdődnek.
Mivel mindkettő hatással van a reproduktív rendszerre, a petefészek- és méhnyakrák ugyanazokat a tüneteket okozhatja.
A petefészekráknak azonban számos további tünete van, amelyek nem gyakoriak a méhnyakrákban. Ezeknek a feltételeknek különböző okai és kockázati tényezői is vannak. Mivel gyakran korábban fedezik fel, még mielőtt elterjedne, a méhnyakrák általában kedvezőbb kilátásokkal rendelkezik, mint a petefészekrák.
Az alábbiakban összefoglaljuk a petefészek- és a méhnyakrák közötti hasonlóságokat és különbségeket. Ezután egy kicsit részletesebben lebontjuk az egyes ráktípusokat. Olvasson tovább, hogy többet tudjon meg.
Hasonlóságok és különbségek
A petefészekrák és a méhnyakrák a női reproduktív rendszer két különböző szervét érintik.
A petefészekrák a petefészkekben vagy a petevezetékekben kezdődik, amelyek a méh mindkét oldalán helyezkednek el. A petefészkek felelősek mind a szaporodási hormonok, mind a szaporodáshoz használt peték előállításáért.
A méhnyakrák a méhnyakban kezdődik, amely a méh és a hüvely közötti szűk átjáró.
A petefészkek és a méhnyak számos módon kapcsolódnak egymáshoz, de az egyes ráktípusok tünetei és okai eltérőek lehetnek.
Tünetek
A petefészek- és méhnyakrák általában nem okoz jelentős tüneteket, amíg el nem kezdenek terjedni a környező szövetekben. E rákos megbetegedések korai szakaszában sok ember egyáltalán nem észlel semmilyen tünetet.
A petefészek- és méhnyakráknak azonban van néhány közös tünete. Ezek a következők lehetnek:
- vérzés a menstruáció között
- a szokásosnál nehezebb vagy hosszabb időszakok
- menopauza utáni vérzés
- szokatlan hüvelyi folyás
-
kismedencei fájdalom vagy nyomás
- fájdalom szex közben
A petefészekráknak azonban számos olyan tünete is van, amelyek nem gyakoriak a méhnyakrák esetében, beleértve a hasi puffadást és az étkezés utáni gyors teltségérzetet.
Okoz
A petefészekrák oka még mindig ismeretlen, bár számos tényező növelheti az állapot kialakulásának kockázatát. A méhnyakrákot ezzel szemben elsősorban a humán papillomavírus (HPV) fertőzés okozza.
Diagnózis
Nincsenek szűrővizsgálatok a petefészekrákra.
A méhnyakrákot sokkal könnyebb kiszűrni. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálatok, beleértve a Pap-kenetet és a HPV-tesztet, a méhnyakrák szűrésének elősegítésére szolgálnak.
Mindkét típusú rák esetében biopszia szükséges a diagnózis felállításához. A biopszia az, amikor az orvos kis szövetmintát vesz, amelyet a patológus mikroszkóp alatt megvizsgálhat.
Ezenkívül hasonló típusú képalkotó technológiák használhatók mindkét rák diagnosztizálására, beleértve:
- ultrahang
- számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat
- mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vizsgálat
- pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálat
- röntgen
Kezelés és kilátások
A petefészek- és méhnyakrák fő kezelési lehetőségei a műtét és a kemoterápia. A méhnyakrák belső vagy külső sugárterápiával is kezelhető.
A két rák közül a petefészekrák kevésbé kedvező kilátásokkal rendelkezik. Ennek az az oka, hogy gyakran nem találják meg, amíg el nem éri a fejlettebb szakaszokat. Ha azonban korán észlelik, a petefészekráknak a
A szűrővizsgálatok segíthetnek a méhnyakrák korai felismerésében és kezelésében. Ráadásul ma már nagyon megelőzhető rák. A HPV-oltás segíthet megelőzni a legtöbb méhnyakrákot.
Petefészekrák
A petefészekrák a petefészkekben és a petevezetékekben kezdődik. Olvasson tovább, hogy többet megtudjon arról, mi különbözteti meg a petefészekrákot a méhnyakráktól.
Az ACS jelentése szerint a petefészekrák a
A National Cancer Institute Surveillance, Epidemiology és End Results (SEER) adatbázisa becslései szerint lesz
Tünetek
A petefészekrák leggyakoribb tünetei a következők:
- haspuffadás
- fájdalom a medencéjében vagy a hasában
- evés után nagyon gyorsan jóllakott érzés
- gyakori vagy sürgős vizelés
A petefészekrák egyéb lehetséges tünetei a következők:
- fáradtság
- atipikus hüvelyi vérzés, például:
- észrevehetően nehezebb vagy rendszertelen időszakok
- hüvelyi vérzés a menstruáció között
- hüvelyi vérzés a menopauza után
- fájdalom szex közben
- hátfájás
- nem szándékos fogyás
- emésztési zavar
- székrekedés
Okoz
Nem ismert, hogy pontosan mi okozza a petefészekrákot. Azonban számos olyan tényezőt ismerünk, amelyek növelhetik a petefészekrák kialakulásának kockázatát. Ezek tartalmazzák:
- idősebb korban lévén
- akinek személyes anamnézisében emlőrák szerepel
- akinek a családjában előfordult bizonyos rákos megbetegedés, különösen fiatalabb korban, beleértve:
- petefészekrák
- mellrák
- colorectalis rák
- öröklött genetikai változások, amelyek növelik a rák kockázatát, például a BRCA1 vagy BRCA2 gének megváltozása
- endometriózisban szenved
- túlsúlyos vagy elhízott
- hormonpótló kezelés menopauza után
- in vitro megtermékenyítés alkalmazásával
- nem lesz gyerek vagy később lesz gyerek
- nem szoptat
- dohányzó
Diagnózis
Jelenleg nem állnak rendelkezésre petefészekrák szűrővizsgálatok. Ha olyan aggályos tünetei vannak, amelyek a petefészekrákra utalnak, beszéljen orvosával. Fizikai vizsgálatot végeznek, amely medencevizsgálatot is tartalmaz.
Ha a vizsgálatok eredményei alapján továbbra is petefészekrák gyanúja merül fel, további vizsgálatok rendelhetők el a diagnózis elősegítésére. Ezek a következők lehetnek:
- Képalkotó tesztek hogy ellenőrizze a rák jeleit a petefészekben és a test más részein, például transzvaginális ultrahanggal, CT-vizsgálattal, MRI-vel vagy PET-vizsgálattal.
- Laparoszkópiaegy minimálisan invazív eljárás, amelynek során egy vékony eszközt (laparoszkóp) helyeznek be egy kis bemetszésen keresztül, és megvizsgálják a hasüregben a rák jeleit.
- Biopszia szövetminták vizsgálata rákos sejtek jelenlétére.
- Vérvételbeleértve a teljes vérképet a különböző vérsejtek szintjének vizsgálatához, egy anyagcsere-panelt a vese- és májműködés értékeléséhez, valamint a tumormarkerek, például a CA-125 vizsgálatát.
Méhnyakrák
A méhnyakrák olyan rák, amely a méhnyakban kezdődik. A SEER adatbázis becslése szerint
Tünetek
Sok korai stádiumú méhnyakrákban szenvedő embernek nincsenek tünetei. Ahogy a rák folyamatosan növekszik és terjed, olyan tünetekhez vezethet, mint:
- hüvelyi vérzés, különösen:
- menstruációja alatt, de sokkal nehezebb, mint az átlagos
- időszakok között
- szex után
- menopauza után
- fájdalom a medencéjében
- fájdalom szex közben
- vért tartalmazó vagy kellemetlen szagú hüvelyváladék
A méhnyakrák egyéb lehetséges tünetei a következők:
- fáradtság
- székrekedés
- vizelési nehézség
- vér a vizeletében
- nem szándékos fogyás
- duzzanat a lábadban
Okoz
A méhnyakrák fő oka a HPV. Szerint a
Azt is megjegyzik, hogy szinte minden méhnyakrák megelőzhető HPV-oltással.
Valójában egy 2020-as tanulmány kimutatta, hogy a HPV-oltás 17 éves kor előtti beadása a méhnyakrák majdnem 90 százalékos csökkenéséhez vezetett.
A méhnyakrák egyéb kockázati tényezői a következők:
- akinek a családjában előfordult méhnyakrák
- dohányzó
- több szexuális partnere van, vagy fiatalabb korban élt először nemi kapcsolatot
- korábban vagy jelenleg nemi úton terjedő fertőzés (STI) chlamydia
- fogamzásgátló tabletták hosszú távú használata
- legyengült immunrendszere, például immunszuppresszív gyógyszerek szedése vagy HIV-fertőzés vagy AIDS-fertőzés miatt
Diagnózis
A méhnyakrákra szűrővizsgálatok állnak rendelkezésre. A jelenlegi
Más lehetőségek is elfogadhatók ennél a korosztálynál, beleértve a
Ha a szűrési eredménye ismét atipikus lesz, orvosa további vizsgálatokat fog végezni. Ez magában foglalhat egy kolposzkópiának nevezett eljárást, amelynek során orvosa megvizsgálja a méhnyakot, és biopsziát vehet fel a rák jelenlétének vizsgálatára.
Ha a biopszia méhnyakrák jelenlétét mutatja, képalkotó vizsgálatokat rendelnek el a rák mértékének meghatározására. Ezek lehetnek CT-vizsgálatok, MRI-k és röntgensugarak.
Petefészekrák kontra méhnyakrák kezelés és kilátások
Most pedig vizsgáljuk meg a petefészekrák és a méhnyakrák kezelési lehetőségeit és kilátásait.
Kezelési lehetőségek
A műtét a petefészekrák fő kezelési lehetősége. A műtét kiterjedtsége attól függ, hogy a rák milyen messzire terjedt el.
A műtét után is gyakran alkalmazzák a kemoterápiát. Ha nem tudja megműteni, vagy nem kívánja megműteni, kezdeti kezelésként is használható. Előrehaladottabb petefészekrák esetén is alkalmazható a célzott terápia.
A műtét a méhnyakrák egyik fő kezelési lehetősége. A petefészekrákhoz hasonlóan a műtét mértéke attól függ, hogy a rák milyen messzire terjedt el.
Egyéb lehetséges kezelési lehetőségek közé tartozik a külső vagy belső sugárterápia. Kemoterápia is alkalmazható, gyakran sugárterápiával kombinálva. Előrehaladott méhnyakrák esetén is alkalmazható a célzott terápia és az immunterápia.
Túlélési arányok
A SEER adatbázis szerint a petefészekrák 5 éves relatív túlélési aránya 2012 és 2018 között
- a petefészekben lokalizálódik: 93,1 százalék
- nyirokcsomókra terjed (regionális): 74,2 százalék
- más szövetekbe metasztatizálva (távoli): 30,8 százalék
A SEER adatbázisban található információk alapján a méhnyakrák összesített 5 éves túlélési aránya 2012 és 2018 között
- a méhnyakra lokalizálva: 91,8 százalék
- nyirokcsomókra terjed (regionális): 59,4 százalék
- más szövetekbe metasztatizálva (távoli): 17,1 százalék
Sok hasonlóság van a petefészekrák és a méhnyakrák között. Ugyanakkor fontos különbségek is vannak e két rák között.
Összességében mindkét rák esetében a kilátások akkor a legjobbak, ha korán diagnosztizálják és kezelik őket.
Ezért soha ne habozzon orvoshoz fordulni, ha olyan tünetek jelentkeznek, mint a kismedencei fájdalom, atipikus hüvelyi vérzés vagy szex utáni fájdalom.