Mi a Piriformis szindróma?

Áttekintés

Piriformis szindróma tünetei

Az isiász a piriformis szindróma fő tünete. Azonban másokat is tapasztalhat. Gyakran a kellemetlen érzés a test egy másik részén, például a láb hátsó részén érezhető. Ezt hivatkozott fájdalomnak nevezik.

A piriformis szindróma néhány egyéb gyakori jele:

• zsibbadás és bizsergés a fenékben, amely lenyúlhat a láb hátsó részébe
• a fenék izmainak érzékenysége
• nehéz kényelmesen ülni
• ülés közben jelentkező fájdalom, amely annál rosszabb lesz, minél tovább ül
• fájdalom a fenékben és a lábakban, amely aktivitással súlyosbodik

A piriformis szindróma súlyos esetekben a fenék és a láb fájdalma olyan erős lehet, hogy rokkanttá válik. Előfordulhat, hogy képtelen lesz elvégezni az alapvető, mindennapi feladatokat, mint például a számítógép előtt ülni, bármennyi ideig vezetni vagy házimunkát végezni.

A piriformis szindróma okai

A piriformis minden nap edzeni. Akkor használja, amikor sétál vagy elfordítja az alsó testét. Még akkor is használja, ha a súlyát egyik oldalról a másikra tolja. Az izom megsérülhet vagy irritálódhat a hosszú inaktivitás vagy a túl sok testmozgás miatt.

A piriformis szindróma néhány gyakori oka a következők:

• túlzott testmozgásból eredő túlzott igénybevétel
• futás és egyéb, a lábakat érintő ismétlődő tevékenységek
• huzamosabb ideig ülve
• nehéz tárgyak emelése
• kiterjedt lépcsőzés

A sérülések az izmot is károsíthatják, és lenyomhatják az ülőideget. A piriformis sérülésének tipikus okai a következők:

• a csípő hirtelen csavarása
• rossz esés
• közvetlen találat sportolás közben
• járműbaleset
• izmot érő behatolási seb

A szindróma kockázati tényezői

Bárki, aki hosszú ideig ül, például aki egész nap az íróasztalnál ül vagy hosszabb ideig a televízió előtt ül, nagyobb a piriformis szindróma kockázatának. Ön is fokozott kockázatnak van kitéve, ha gyakori, szigorú alsótest-edzéseken vesz részt.

Piriformis szindróma diagnosztizálása

Forduljon orvosához, ha néhány hétnél tovább tartó fájdalmat vagy zsibbadást tapasztal a fenekében vagy a lábában. Az isiász az októl függően több hétig vagy tovább is elhúzódhat. Akkor is fel kell keresnie orvosát, ha tünetei gyakran jelentkeznek és mennek.

Az orvos kinevezése magában foglalja a kórtörténet, a tünetek és a fájdalom lehetséges okainak áttekintését. Készüljön fel a tünetek részletes megbeszélésére. Ha a közelmúltban elesett, vagy úgy emlékszik, hogy megfeszült egy izom sportolás közben, feltétlenül ossza meg ezt az információt orvosával. Nem számít, ha nem biztos abban, hogy ez váltotta ki a tüneteit.

Orvosa fizikális vizsgálatot is végez. Különféle mozdulatokat hajtanak végre, hogy megtudják, mely pozíciók okoznak fájdalmat.

Bizonyos képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet a fájdalom egyéb okainak kizárása érdekében. Az MRI-vizsgálat vagy a CT-vizsgálat segíthet orvosának eldönteni, hogy az ízületi gyulladás vagy a lemezszakadás okozza-e a fájdalmat. Ha úgy tűnik, hogy a piriformis szindróma okozza a tüneteit, az izom ultrahangja segíthet az állapot diagnosztizálásában.

Piriformis szindróma kezelése

A Piriformis szindróma gyakran nem igényel kezelést. Általában a pihenés és a tüneteket kiváltó tevékenységek kerülése az első lépés.

Jobban érezheti magát, ha jeget és meleget váltogat a fenekén vagy a lábán. Csomagolja be a jégcsomagot egy vékony törülközőbe, hogy ne érje közvetlenül a bőrt. Tartsa a jeget 15-20 percig. Ezután körülbelül ugyanennyi ideig használjon melegítőpárnát alacsony fokozaton. Próbálja ki néhány óránként, hogy segítsen enyhíteni a fájdalmat.

A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, például az ibuprofen (Advil) vagy a naproxen (Aleve) szintén segíthetnek abban, hogy jobban érezze magát.

A piriformis szindrómával járó fájdalom és zsibbadás minden további kezelés nélkül elmúlhat. Ha nem, akkor előnyös lehet a fizikoterápia. Különféle nyújtásokat és gyakorlatokat tanulhat meg a piriformis erejének és rugalmasságának javítására.

Egy egyszerű gyakorlat, amit kipróbálhatsz, hogy feküdj a hátadon, mindkét térd behajlítva. Emelje fel a bal bokáját, és támasztja a jobb térdéhez. Ezután finoman húzza a jobb térdét a mellkasa felé, és tartsa öt másodpercig. Lassan tegye vissza mindkét lábát a kiindulási helyzetbe, és végezze el ugyanazt a nyújtást a másik oldalon. Ezután ismételje meg mindkét nyújtást.

A piriformis szindróma súlyos eseteiben kortikoszteroid injekcióra lehet szüksége az izomgyulladás enyhítésére. A transzkután elektromos idegstimulátor (TENS) kezelés után is megkönnyebbülést találhat. A TENS eszköz egy kézi egység, amely kis elektromos töltéseket küld a bőrön keresztül az alatta lévő idegekre. Az elektromos energia stimulálja az idegeket, és megzavarja az agy fájdalomjeleit.

Ha továbbra is enyhülésre van szüksége, műtétre lehet szüksége a piriformis izom elvágására, hogy enyhítse az ülőidegre nehezedő nyomást. Erre azonban ritkán van szükség.

Piriformis szindróma megelőzése

Annak ellenére, hogy a gyakorlat néha piriformis szindrómát okozhat, a rendszeres testmozgás segíthet csökkenteni a kockázatot. Az izmoknak edzésre van szükségük ahhoz, hogy erősek és egészségesek maradjanak. A piriformis szindrómához vezető sérülések elkerülése érdekében tegye a következőket:

• melegíts be és nyújtózkodj, mielőtt futsz vagy erőteljes edzésbe kezdesz
• fokozatosan növelje az edzés vagy sport intenzitását
• kerülje a dombokon fel és lefelé, vagy egyenetlen felületeken való rohanást
• álljon fel és mozogjon, hogy ne üljön vagy feküdjön túl sokáig tevékenység nélkül

Ha már kezelték piriformis szindrómával, akkor valamivel nagyobb a kockázata a visszatérésének. Ha követi a fizikoterápiában tanult gyakorlatokat, képesnek kell lennie arra, hogy elkerülje a visszaesést, ha nem számít komoly sérülésnek.

Kilátások erre a szindrómára

A Piriformis szindróma nem gyakori állapot, és nehéz lehet diagnosztizálni. Általában némi pihenéssel és fizikoterápiával kezelhető.

Ha aktív marad, de gondoskodik a nyújtásról az edzés előtt, akkor a hát és a lábak jobban érzik magukat az edzés előtt, alatt és után.