Szívelégtelenség és vérszegénység: hogyan kapcsolódnak egymáshoz?

A vérszegénység stresszt okozhat a szívben és a vesében, ami mindkét szerv károsodásához és egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet.

Emberek milliárdjai szerte a világon, és különösen az Egyesült Államokban élnek vérszegénységgel vagy szívelégtelenséggel, de nagy az átfedés is azon emberek között, akiknél mindkét betegség fennáll.

Ez az átfedés a szív és a vesék együttműködésének és az oxigént biztosító vörösvértestektől való függésének az eredménye. Fontos, hogy ezeket a betegségeket külön-külön és együttesen kezeljük, amikor kialakulnak, hogy megelőzzük az egyre súlyosbodó vérszegénységet és szívelégtelenséget.

Mik a vérszegény szívelégtelenség jelei?

Mind a vérszegénység, mind a szívelégtelenség a következőket okozhatja:

  • fáradtság
  • légszomj
  • gyors szívverés, amikor pihen

A vérszegénységre utaló egyéb jelek a következők:

  • fejfájás
  • szédülés
  • sápadt, száraz bőr
  • Nyugtalan láb szindróma

A szívelégtelenség további jelei a következők:

  • duzzanat a bokában vagy a lábakban
  • hányinger, gyomorpanaszok vagy puffadás
  • száraz köhögés

A vérszegénység és a szívelégtelenség megértése

A vérszegénység egy orvosi kifejezés, amely arra utal, hogy a szervezetben alacsony a vörösvértestek szintje. A vörösvértestek alacsony szintje megakadályozza, hogy megfelelő oxigén jusson a szervezet szöveteihez. Erről az állapotról itt tudhat meg többet.

A szívelégtelenség (más néven pangásos szívelégtelenség) olyan állapot, amelyben a szív nem pumpál ki elegendő vért ahhoz, hogy kielégítse szervezete szükségleteit. Ez akkor fordul elő, ha a szíve nem tud megtelni elegendő vérrel, vagy ha túl gyenge a megfelelő pumpáláshoz. További információ a szívelégtelenségről itt található.

A kezeletlen vérszegénység szívelégtelenséget okoz?

A vérszegénység gyakran összefügg a szívelégtelenséggel. Ez a 2018-as kutatás 34 másik tanulmányt vizsgálva azt találta, hogy a szívelégtelenségben szenvedők egyharmadánál vérszegénység volt jelen.

A vérszegénység és a szívelégtelenség közötti kapcsolat azonban többtényezős. A kutatók egyelőre nem tisztázottak azzal kapcsolatban, hogy a vérszegénység önmagában milyen mértékben okoz szívelégtelenséget.

Hogyan diagnosztizálják a kettőt együtt (vagy nem)?

A vérszegénység és a szívelégtelenség diagnosztizálása általában vérvizsgálatot, orvosi képalkotást és egyéb eljárásokat igényel.

Orvosa általában teljes vérképet és néha vizeletvizsgálatot rendel el a vérszegénység diagnosztizálására. A vizeletvizsgálat kimutatja, hogy van-e kóros hemoglobinszint. A vérvizsgálat megmutatja:

  • a vérsejtek száma
  • a vérsejtek alakja
  • ha alacsony a B12-, B9-vitamin- és vasszintje

A szívelégtelenség diagnosztizálásához orvosa előírhatja:

  • vérvizsgálat, amely tartalmaz egy lipidpanelt, és megvizsgálja az NT-pro BNP molekulát (ez a vérvizsgálat a vérszegénység diagnosztizálására is használható)
  • mellkas röntgen
  • echokardiogram
  • elektrokardiogram
  • stressz teszt

A vashiány vérszegény szívelégtelenséget okoz?

A vashiány a vérszegénység egyik leggyakoribb oka. Függetlenül a szívelégtelenségben szenvedők halálozási kockázatának növekedésével is összefüggésbe hozható.

A vérszegénység és a szívelégtelenség olyan állapotok, amelyekben gyakran több tényező is szerepet játszik. Vannak orvosi kutatások, amelyek azt mutatják, hogy a vashiány mindkét állapotra negatív hatással lehet, de más tényezőkkel való kapcsolatát még mindig tisztázzák.

Vannak irányelvek a szívelégtelenségben szenvedő vérszegénységre?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan a vérszegénységet a nőknél 12 gramm/dl (g/dl) hemoglobinszint (Hb), férfiaknál pedig 13 g/dl alatti hemoglobinszintként minősítette. Felismerték azonban, hogy más tényezők, például az életkor, a terhesség állapota, a tengerszint feletti magasság és a dohányzási állapot befolyásolhatják ezt.

Diagnosztikai kritériumok

A szívelégtelenségben szenvedő betegek vérszegénységének diagnosztikai kritériumai a szérum ferritinszintek:

  • kevesebb, mint 30 mikrogramm/liter (mcg/l) vesebetegségben nem szenvedő betegeknél
  • kevesebb, mint 100 mcg/l (vagy 100-299 mcg/l, 20%-nál kisebb múló szaturáció esetén krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél

Megfordíthatja a vérszegénység okozta szívelégtelenséget?

Régebbi kutatás kimutatta, hogy az eritropoetin (EPO) infúziókkal és vasinfúziókkal történő korai korrekció javíthatja a légszomjat, a fáradtságot, a szívműködést, a vesefunkciót és a testmozgási képességet.

Ez kevesebb kórházi kezelést és jobb életminőséget jelenthet.

Kezelési lehetőségek

A vérszegénység kezelése az októl függ. Például, ha a vérszegénységet vashiány okozza, a gyakori kezelési lehetőségek a következők:

  • vas-kiegészítők
  • intravénás (IV) vasinfúziók
  • vérátömlesztés
  • EPO infúziók, amelyek ajánlottak lehetnek, ha krónikus vesebetegség az oka

Ha vérszegénysége van, orvosa szinte biztos, hogy magas vasban gazdag ételeket fog javasolni. Valószínűleg azt is javasolják, hogy kerüljön bizonyos ételeket, amelyek megzavarhatják a vas felszívódását, például a kávét és a tejet.

A szívelégtelenségre nincs gyógymód. De a gyógyszerek és az életmódbeli változtatások segíthetnek megelőzni a rosszabbodást. Egy régebbi tanulmány kimutatta, hogy a vörösvértestek fokozatos átvitele javította a szívműködést azoknál az embereknél, akiknél vashiányos vérszegénységet diagnosztizáltak.

A szívelégtelenség és a vérszegénység gyakran együtt jár a vesekárosodással. Ha vérszegénysége vagy szívelégtelensége van, fontos, hogy beszéljen orvosával. Olyan kezeléseket javasolhatnak, amelyek segítenek növelni a vörösvértestek számát és csökkentik a szívelégtelenségből eredő tüneteket.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published.