Áttekintés
A talus csontja a bokaízület alsó része. Ez összeköti a lábfejét az alsó lábszár két csontjával – a sípcsonttal és a fibulával -, amelyek a boka felső részét alkotják. A talus közvetlenül a calcaneus vagy a sarokcsont felett, és a sípcsont vagy a sípcsont alatt található. A talus és a calcaneus együttesen kulcsfontosságúak a járásképesség szempontjából.
A talus törés általában a láb súlyos sérülése miatt következik be. A lábcsonttörést okozó sérülések közé tartozik a nagy magasságból való esés vagy egy autóbaleset. A rosszul csavarodott boka is okozhatja a talus apró darabjainak letörését.
Ha a törés nem gyógyul megfelelően, járási problémái lehetnek. Sok talus törés esetén a sérülés bekövetkezése után röviddel műtétre van szükség a későbbi problémák megelőzése érdekében.
A talus törések osztályozása
A talptöréseket általában a sérülés súlyossága és a csont elmozdulása alapján szokás osztályozni. Három fő osztályozás létezik:
Minimálisan elmozdult (stabil) törés
Az ilyen típusú töréseknél a csont csak kis mértékben mozdul el a helyéről. A csont törött végei alapvetően még mindig megfelelően sorakoznak. A törés általában műtét nélkül gyógyulhat.
Elmozdult (instabil) törés
Bármikor, amikor egy csont kimozdul normál helyzetéből, azt elmozdulásnak nevezik. Az erősen elmozduló törések instabilnak minősülnek. Általában műtétre van szükség ahhoz, hogy a talus törött részei ismét megfelelően illeszkedjenek.
Nyílt törés
Ez a törés legsúlyosabb típusa. Ha egy törött csontdarab átszúrja a bőrt, az nyílt vagy összetett törésnek minősül. Az izmok, inak, szalagok és idegek is megsérülhetnek.
A nyílt talus törés kezelésére szolgáló műtét gyakran sokkal többet foglal magában, mint a törött csontdarabok sorba rendezését. Szükség lehet csapokra vagy csavarokra, valamint a sérült izmok és egyéb szövetek kezelésére.
Ezekkel a sérülésekkel nagyobb a fertőzésveszély. A felépülés is sokkal hosszabb.
Más típusú talus törések
Ezeken a töréseken kívül más módon is eltörheti a lábcsontját.
A talus egyike annak a számos csontnak, amelyek általában a lábfej terheléses töréseinek vannak kitéve. A stressztörés a csont kis repedése vagy zúzódása. Általában ismétlődő cselekvések eredményeként következik be, amelyek stresszt okoznak egy csontban vagy ízületben. Egyes esetekben egy tevékenység megváltoztatása, például a futás keményebb felületen vagy a megszokottnál nagyobb lejtőn, stressztörést válthat ki.
A talus csont is feltörhet. Egy kis csontdarab elválik a talus többi részétől. Ez súlyos ficam esetén fordulhat elő. Ha a chipet korán felfedezik, akkor előfordulhat, hogy több hétig gipszre fektetheti a bokáját, amíg a csont meggyógyul. Ha nem gyógyul megfelelően, műtétre lehet szükség a chip eltávolításához. A csontba bele is fúrható, hogy elősegítse a vérerek növekedését és a töredezett csont gyógyulását.
Mik a tünetek?
Tünetei nagymértékben változhatnak a talus törés típusától függően.
- Minimálisan eltolt. Az akut fájdalom a bokában általában az első jel. Kisebb duzzanat és érzékenység jelentkezhet. Tudnia kell járni rajta, de nem fájdalom nélkül.
- Kitelepített. A fájdalom, duzzanat és érzékenység nagyobb. Előfordulhat, hogy nem tud súlyt helyezni a sérült bokára.
- Nyisd ki. A legnyilvánvalóbb tünet a bőrön áttapadt csont látványa. A fájdalom nagyon erős lesz. Jelentős vérzés is előfordulhat. Nem ritka, hogy a nyílt törést szenvedők elájulnak a sokktól vagy a vérveszteségtől.
A stresszes törés vagy forgács inkább kificamodott bokának tűnhet. Fájdalmat és gyengédséget fog érezni, különösen, amikor sétál rajta. De a fájdalom nem biztos, hogy elég erős ahhoz, hogy azt gondolja, törés van. Ez néha arra vezethet, hogy az emberek elhalasztják a vizsgálatot és a kezelést, amikor a korai kezelés felgyorsíthatja felépülésüket.
Hogyan diagnosztizálják ezt?
Ha kezelőorvosa talus törést gyanít, gondosan megvizsgálja a bokáját, és ellenőrzi a nyilvánvaló elmozdulást. Előfordulhat, hogy megkérik, hogy mozgassa a lábujjait, és megkérik, hogy normálisan érzi-e magát a lába alján. Orvosa ezt azért teszi, hogy ellenőrizze az idegkárosodást. Azt is ellenőrizni fogják, hogy a láb vérellátása egészséges-e.
Ha balesetet szenvedett vagy elesett, orvosa azt is megvizsgálja, hogy nem sérült-e a lába, a medence és a hát.
A törés megerősítéséhez és súlyosságának meghatározásához a boka képalkotása szükséges. Általában egy röntgenfelvételre van szükség a törés és az elmozdulás mértékének meghatározásához. A röntgenfelvétel azt is megmutatja, hogy hány csontdarabról van szó.
Orvosa CT-vizsgálatot rendelhet, ha további részletekre van szüksége. Erre súlyosabb töréseknél és akkor lehet szükség, ha egynél több törésvonal van a talusban.
Hogyan kezelik
A talus törés azonnali kezelése magában foglalja a láb rögzítését és a szív fölé emelését. A nyílt törést orvosi vészhelyzetként kell kezelni. A kevésbé súlyos sérülések esetén nem feltétlenül szükséges a sürgősségi osztály látogatása. Elég lehet egy ortopéd értékelése.
Ha a talus törés stabil, nem sebészeti kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre. Érdemes megjegyezni, hogy a talus törés nagy erejű természete miatt sok törés instabil, és műtétet igényel.
A sebészeti kezelés magában foglalja a törött darabok visszaállítását, majd csapok, csavarok vagy speciális lemezek felhasználását, hogy összetartsák őket, amíg gyógyulnak.
Helyreállítási idővonal
A műtét után nyolc hétig lehet gipszben. Ezalatt az idő alatt kis súlyt vagy semmilyen súlyt nem szabad a bokára helyezni, de ezt az ortopéd sebész dönti el.
A felépülési idő rövidebb lehet, ha úgy tűnik, hogy a műtét jól sikerült, és viszonylag kevés az elmozdulás.
A gyógyulás egyik első szakasza a fájdalomcsillapítás. A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok), például az ibuprofen (Advil) vagy a naproxen (Aleve) hasznosak lehetnek. Ha a fájdalom túl erős, orvosa erősebb fájdalomcsillapítót írhat fel. Ezek a gyógyszerek azonban függőséget okozhatnak, ezért ügyeljen arra, hogy ne használja őket néhány napnál tovább. Ha úgy érzi, hogy hosszabb ideig szüksége van rájuk, forduljon orvosához.
A boka erejét és rugalmasságát javító fizikoterápiát a gipsz eltávolítása után kell elkezdeni. Lassan elkezd több súlyzós gyakorlatot végezni, például sétálni – esetleg bottal – és lépcsőzni.
Milyenek a kilátások?
Ha a talus törését azonnal és hatékonyan kezelik, nem lehetnek hosszú távú szövődmények. Két szövődmény azonban kialakulhat.
Az egyik a poszttraumás ízületi gyulladás. A bokaízületben lévő porc károsodása útközben ízületi gyulladássá alakulhat, még akkor is, ha a talus törés megfelelően gyógyul. Sok esetben ez csekély, és inkább zavar, mint olyan probléma, amely zavarja a napi tevékenységeit. Ha az ízületi gyulladás súlyos, műtétre lehet szükség a porc kezelésére és a boka stabilizálására.
A másik szövődmény az avascularis nekrózis. A csont megsérülhet, ha sérülés következtében a törött csont egészséges véráramlása megszakad. Súlyos esetekben, amikor az erek nem állnak helyre, a csontsejtek elhalnak, és a boka összeeshet. Sok esetben azonban a véráramlás újraindul, és a prognózis egészséges.
Ha jó kezelésben részesül, és a felépülése során követi orvosa tanácsát, akkor végül képesnek kell lennie arra, hogy élvezze a sérülése előtt végzett tevékenységeket.