Minden, amit az agy kémiai egyensúlyhiányáról tudni kell

Kémiai egyensúlyhiány az agyban akkor fordul elő, ha az embernek túl kevés vagy túl sok bizonyos neurotranszmitterje van.

A neurotranszmitterek olyan kémiai hírvivők, amelyek információt továbbítanak az idegsejtek között. A neurotranszmitterek példái a szerotonin, a dopamin és a noradrenalin.

Minden, amit az agy kémiai egyensúlyhiányáról tudni kell
A neurotranszmitterek olyan kémiai hírvivők, amelyek jelet továbbítanak egy neurontól a szinapszison keresztül egy célsejthez, amely lehet egy másik neuron, egy izomsejt vagy egy mirigysejt. A neurotranszmitterek olyan kémiai anyagok, amelyeket az idegsejtek kifejezetten üzenet továbbítására állítanak elő.

Az emberek a szerotonint és a dopamint néha „boldoghormonoknak” nevezik a hangulat és az érzelmek szabályozásában betöltött szerepük miatt.

Van egy népszerű hipotézis, amely szerint a mentális egészségügyi zavarok, mint például a depresszió és a szorongás, az agy kémiai egyensúlyának felborulásának eredményeként alakulnak ki.

Bár ez az elmélet bizonyos szempontból igaz is lehet, túlságosan leegyszerűsíti a mentális betegségeket. Valójában a hangulatzavarok és a mentális betegségek rendkívül összetett állapotok, amelyek hazánkban felnőttek millióit érintik.

Ebben a cikkben leírjuk az agy kémiai egyensúlyhiányával kapcsolatos egészségügyi állapotokat, a fenti elmélettel kapcsolatos tévhiteket, a kezelési lehetőségeket és azt, hogy mikor kell orvoshoz fordulni.

Minden, amit az agy kémiai egyensúlyhiányáról tudni kell
Számos tényező hozzájárulhat ahhoz, hogy egy személy mentális betegsége kockázata legyen.

Népszerű tévhit, hogy az agy kémiai egyensúlyhiánya egyedül felelős a mentális egészségi állapotok előidézéséért.

Bár az agy kémiai egyensúlyhiánya összefügg a hangulati rendellenességekkel és a mentális egészségi állapotokkal, a kutatók nem bizonyították, hogy ezeknek az állapotoknak a kezdeti oka a kémiai egyensúlyhiány.

Egyéb tényezők, amelyek hozzájárulnak a mentális egészségi állapotokhoz, a következők:

  • genetika és családtörténet
  • élettapasztalatokat, például fizikai, pszichológiai vagy érzelmi bántalmazást
  • alkohol- vagy tiltott kábítószer-használattal rendelkezik
  • bizonyos gyógyszerek szedése
  • pszichoszociális tényezők, mint például a külső körülmények, amelyek az elszigeteltség és a magány érzéséhez vezetnek

Míg egyes tanulmányok összefüggéseket azonosítottak a különböző kémiai egyensúlyhiányok és bizonyos mentális egészségi állapotok között, a kutatók nem tudják, hogyan alakulnak ki kémiai egyensúlyhiányok az emberekben.

A jelenlegi biológiai tesztelés sem képes megbízhatóan igazolni a mentális egészségi állapotot. Az orvosok ezért nem diagnosztizálják a mentális egészségi állapotokat az agy kémiai egyensúlyhiányának vizsgálatával. Ehelyett a személy tünetei és a fizikális vizsgálat eredményei alapján diagnózist állítanak fel.

Milyen egészségügyi állapotok kapcsolódnak a kémiai egyensúlyhiányhoz?

A kutatások összefüggésbe hozták a kémiai egyensúlyhiányt bizonyos mentális egészségi állapotokkal, többek között:

Depresszió

A depresszió, más néven klinikai depresszió, egy hangulati rendellenesség, amely az ember életének számos aspektusát érinti, a gondolataitól és érzéseitől az alvási és étkezési szokásokig.

Bár egyes kutatások összefüggésbe hozzák az agy kémiai egyensúlyhiányát a depresszió tüneteivel, a tudósok azzal érvelnek, hogy ez nem a teljes kép.

Például a kutatók rámutatnak arra, hogy ha a depresszió kizárólag a kémiai egyensúlyhiány miatt következett be, akkor a neurotranszmittereket célzó kezeléseknek, például a szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlóknak (SSRI-k) gyorsabban kellene működniük.

A depresszió tünetei nagymértékben eltérnek egyénenként, de a következők lehetnek:

  • a szomorúság, a kilátástalanság, a szorongás vagy az apátia tartós érzései
  • tartós bűntudat, értéktelenség vagy pesszimizmus
  • a korábban élvezetes tevékenységek vagy hobbik iránti érdeklődés elvesztése
  • nehéz koncentrálni, döntéseket hozni vagy emlékezni dolgokra
  • ingerlékenység
  • nyugtalanság vagy hiperaktivitás
  • álmatlanság vagy túl sok alvás
  • az étvágy és a testsúly változásai
  • fizikai fájdalmak, görcsök vagy emésztési problémák
  • öngyilkossági gondolatok

Az emberekben bármely életkorban kialakulhat depresszió, de a tünetek általában akkor kezdődnek, amikor egy személy tizenéves, vagy korai életkora, 20 és 30 év. A nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki depresszió, mint a férfiaknál.

Sokféle depresszió létezik, többek között:

  • súlyos depressziós rendellenesség (MDD)
  • tartós depressziós rendellenesség
  • pszichotikus depresszió
  • szülés utáni depresszió
  • szezonális affektív zavar (SAD)

A szülés után bekövetkező drámai hormonális változás olyan tényező, amely növeli a nők szülés utáni depressziójának kialakulásának kockázatát. Az Országos Mentális Egészségügyi Intézet szerint a nők 10-15%-a szenved szülés utáni depresszióban.

Bipoláris zavar

A bipoláris zavar egy hangulati rendellenesség, amely váltakozó mániás és depressziós periódusokat okoz. Ezek az időszakok néhány naptól néhány évig tarthatnak.

A mánia abnormálisan magas energiájú állapot. A mániás epizódot átélő személy a következő jellemzőket mutathatja:

  • feldobottság vagy eufória
  • szokatlanul magas energiaszinttel rendelkezik
  • egyszerre több tevékenységben is részt vesz
  • feladatokat befejezetlenül hagyva
  • rendkívül gyorsan beszél
  • izgatott vagy ingerlékeny
  • gyakran kerül konfliktusba másokkal
  • kockázatos magatartás, például szerencsejáték vagy túlzott mennyiségű alkohol fogyasztása
  • hajlamosak fizikai sérülésekre

A mánia vagy depresszió súlyos epizódjai pszichotikus tüneteket, például téveszméket és hallucinációkat okozhatnak.

A bipoláris zavarban szenvedő betegek hangulata és energiaszintje határozott változást tapasztalhat. Megnövekedhet a kábítószerrel való visszaélés kockázata, és gyakoribbak bizonyos egészségügyi állapotok, mint például:

  • migrénes fejfájás
  • pajzsmirigy betegség
  • szívbetegség
  • cukorbetegség
  • elhízás vagy túlzott fogyás

A bipoláris zavar pontos oka továbbra sem ismert. A kutatók úgy vélik, hogy a dopaminreceptorokban bekövetkező változások – amelyek az agy dopaminszintjének megváltozását eredményezik – hozzájárulhatnak a bipoláris zavar tüneteihez.

Szorongás

A szorongásos zavarban szenvedő személy túlzott aggodalmat tapasztalhat.
A szorongásos zavarban szenvedő személy túlzott aggodalmat tapasztalhat.
Sok ember időnként szorongást tapasztal, amikor jelentős életváltozásokkal, otthoni problémákkal vagy fontos munkahelyi projektekkel szembesülnek.

A szorongásos zavarban szenvedők azonban gyakran tapasztalnak tartós szorongást vagy túlzott aggodalmat stresszes helyzetekben.

Egy 2015-ös áttekintő cikk szerzői szerint az idegtudományi kutatásokból származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a gamma-aminovajsav (GABA) neurotranszmitter döntő szerepet játszhat a szorongásos rendellenességekben. [1]

A GABA neurotranszmitter csökkenti az idegsejtek aktivitását az amygdalában, amely az agy azon része, amely tárolja és feldolgozza az érzelmi információkat.

A GABA nem az egyetlen neurotranszmitter, amely a szorongásos rendellenességekkel jár. Egyéb neurotranszmitterek, amelyek hozzájárulhatnak ezekhez a rendellenességekhez:

  • szerotonin
  • endokannabinoidok
  • oxitocin
  • kortikotropin-felszabadító hormon
  • opioid peptidek
  • neuropeptid Y

Az agy kémiai egyensúlyhiányának kezelése

Az orvosok felírhatnak egy pszichotróp gyógyszercsoportot, hogy helyreállítsák bizonyos neurokémiai anyagok koncentrációját az agyban.

Az orvosok ezeket a gyógyszereket számos mentális egészségi állapot kezelésére használják, beleértve a depressziót, a szorongást és a bipoláris zavart.

Példák a pszichotróp szerekre:

  • Szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI)például a fluoxetin (Prozac), a citalopram (Celexa) és a sertralin (Zoloft).
  • Szerotonin-norepinefrin újrafelvétel-gátlók (SNRI)beleértve a venlafaxint (Effexor XR), a duloxetint (Cymbalta) és a dezvenlafaxint (Pristiq).
  • Triciklikus antidepresszánsok (TCA)mint az amitriptilin (Elavil), a dezipramin (Norpramin) és a nortriptilin (Pamelor).
  • benzodiazepinekbeleértve a klonazepamot (Klonopin) és a lorazepámot (Ativan).

A 2017-es kutatás szerint az antidepresszánsok 6-8 héten belül javították a tüneteket a közepesen súlyos vagy súlyos depresszióban szenvedők 40–60%-ánál. [2]

Míg egyes embereknél a tünetek néhány héten belül enyhülnek, néha hónapokba telhet, amíg mások érzik a hatást.

A különböző pszichotróp szerek eltérő mellékhatásokkal járnak. Az embereknek meg kell beszélniük orvosukkal ezen gyógyszerek előnyeit és kockázatait.

A pszichotróp gyógyszerek mellékhatásai a következők lehetnek:

  • száraz száj
  • rekedtes hangon
  • fejfájás
  • szédülés
  • csökkent libidó
  • súlyosbodó tünetek
  • öngyilkos gondolatok

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha egy személy szorongást és hangulatváltozást tapasztal minden nap több mint 2 hétig, akkor orvoshoz kell mennie.
Ha egy személy szorongást és hangulatváltozást tapasztal minden nap több mint 2 hétig, akkor orvoshoz kell mennie.
A szorongás és a hangulati változások számos okból előfordulhatnak.

Ezek a tünetek nem okozhatnak komoly problémát, ha enyhék és néhány napon belül megszűnnek.

Előfordulhat azonban, hogy az embereknek orvoshoz vagy képzett mentális egészségügyi szakemberhez kell fordulniuk, ha több mint 2 hétig minden nap érzelmi, kognitív vagy fizikai tüneteket tapasztalnak.

Összegzés

A mentális egészség összetett és sokrétű, és számos tényező befolyásolhatja az egyén mentális jólétét.

Bár az agy kémiai egyensúlyhiánya nem okozhat közvetlenül mentális zavarokat, a neurotranszmitterek koncentrációját befolyásoló gyógyszerek általában enyhíthetik a tüneteket.

Azoknak, akik több mint 2 hétig tapasztalják a mentális egészségügyi problémák jeleit és tüneteit, orvoshoz kell fordulniuk.

Referencia anyag

[1] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4303399/

[2] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK361016/

Kapcsolódó cikkek

No Content Available

Discussion about this post