A pajzsmirigy egy pillangó alakú endokrin szerv, amely a nyak tövében található, és az anyagcserét, a növekedést és az energiaszintet szabályozó hormonok termeléséért felelős. A pajzsmirigy a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3) hormonok kiválasztása révén döntő szerepet játszik a testhőmérséklet, a pulzusszám és az általános sejtműködés fenntartásában.
Ha a pajzsmirigy túl sok hormont termel, az orvosok ezt az állapotot pajzsmirigy túlműködésnek vagy pajzsmirigy túlműködésnek nevezik. A felesleges pajzsmirigyhormonok felgyorsítják a szervezet anyagcseréjét, ami számos olyan tünetet okoz, amelyek jelentősen befolyásolhatják a mindennapi életét.
Mi az a pajzsmirigy túlműködés?
Pajzsmirigy-túlműködésről akkor beszélünk, ha a pajzsmirigy túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormont, elsősorban tiroxint (T4) és trijódtironin (T3) termel. A pajzsmirigy normális esetben az agyalapi mirigyből származó pajzsmirigy-stimuláló hormonra (TSH) reagál, amely megmondja a pajzsmirigynek, hogy mennyi hormont termeljen. Pajzsmirigy-túlműködésben a pajzsmirigy több hormont termel, mint amennyire a szervezetnek szüksége van, felborítva a normális egyensúlyt és felgyorsítva számos testi funkciót.
A pajzsmirigyhormonok testünk szinte minden szervrendszerére hatással vannak. Ezek a hormonok szabályozzák a szívritmusunkat, a testhőmérsékletet, az anyagcserét és azt a sebességet, amellyel a szervezetünk a táplálékot energiává alakítja. Ha a pajzsmirigyhormonszint túl magasra emelkedik, a szervezet folyamatai a normális határokat meghaladóan felgyorsulnak.
A pajzsmirigy túlműködésének okai
Számos állapot okozhatja, hogy a pajzsmirigy túl sok hormont termel:
Basedow-kór. A Basedow-kór a pajzsmirigy túlműködés leggyakoribb oka, az esetek 70-80%-át teszi ki. A Graves-kórban az immunrendszer olyan antitesteket termel, amelyek tévesen a pajzsmirigyet többlet hormonok termelésére serkentik. Ezek az antitestek a TSH-t utánozzák, és folyamatosan jelzik a pajzsmirigynek, hogy túlórázzon.
Toxikus multinoduláris struma. A toxikus multinoduláris strúma akkor alakul ki, amikor a pajzsmirigyben több csomó vagy csomó túlműködik, és a TSH-szabályozástól függetlenül túl sok hormont termel. A csomók önállóan működnek, figyelmen kívül hagyva a normális szabályozó jeleket.
Toxikus adenóma. A toxikus adenóma akkor alakul ki, amikor a pajzsmirigy egyetlen csomója túlműködik és túlzott mennyiségű hormont termel. A toxikus multinoduláris golyvacskától eltérően csak egy csomó okozza a problémát.
Pajzsmirigygyulladás. A pajzsmirigygyulladás a pajzsmirigy gyulladása, amely a tárolt hormonok véráramba jutását okozhatja. A pajzsmirigygyulladásnak több típusa létezik, beleértve a szülés utáni pajzsmirigygyulladást, a csendes pajzsmirigygyulladást és a szubakut pajzsmirigygyulladást.
Túlzott jódbevitel. A túlzott jódbevitel pajzsmirigy túlműködést válthat ki pajzsmirigybetegségben szenvedő embereknél. A jód a pajzsmirigyhormonok építőköveként szolgál, és a túl sok jód a pajzsmirigyhormonok túltermeléséhez vezethet.
Gyógyszerek. Az olyan gyógyszerek, mint az amiodaron (antiaritmiás gyógyszer) és a lítium egyeseknél pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, mivel befolyásolják a pajzsmirigyhormonok termelését vagy felszabadulását.
A pajzsmirigy túlműködés előfordulása
A hyperthyreosis hazánk lakosságának körülbelül 1,2%-ánál fordul elő. A nőknél öt-tízszer gyakrabban alakul ki ez az állapot, mint a férfiaknál. A pajzsmirigy túlműködés bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban 20 és 40 év közöttieknél jelentkezik.
A Basedow-kór – a pajzsmirigy túlműködés vezető oka – erős genetikai komponenst mutat. Ha családtagjai között vannak Graves-kórban vagy más autoimmun pajzsmirigybetegségben szenvedők, az Ön kockázata jelentősen megnő.
A pajzsmirigy túlműködés tünetei
1. Gyors vagy szabálytalan szívverés
A szíve a normálisnál gyorsabban verhet, gyakran még nyugalomban is meghaladhatja a 100 szívverést percenként. Előfordulhat az is, hogy szabálytalan szívritmust tapasztal, beleértve a pitvarfibrillációt vagy a szívdobogást.
Észreveheti, hogy a szíve a mellkasában dobog, érezheti a szívdobogást, vagy nyugodt pillanatokban tudatára ébredhet a szívverésének. Néhányan leírják, hogy úgy érzik, mintha a szívük kihagyna ütéseket vagy száguldozna nyilvánvaló ok nélkül.
Ok: A pajzsmirigyhormonok feleslege növeli a szív adrenalinérzékenységét, és közvetlenül stimulálja a szívizomsejteket. A hormonok emellett növelik a szív által pumpált vér mennyiségét, és csökkentik az erek ellenállását, így a szívet keményebb és gyorsabb munkára kényszerítik.
A pajzsmirigy túlműködésben szenvedők közel 90%-a tapasztal valamilyen szívritmuszavart vagy megnövekedett pulzusszámot.
2. Fogyás a fokozott étvágy ellenére
Előfordulhat, hogy annak ellenére fogy, hogy a szokásosnál több ételt eszik. A fogyás gyakran gyorsan következik be, és folytatódhat a testsúly megtartására vagy a súlygyarapodásra tett kísérletek ellenére.
Előfordulhat, hogy állandóan éhes, és nagyobb adagokat vagy gyakoribb étkezéseket eszik, mégis fogy. Néhányan frusztráltnak érzik magukat, hogy a megfelelő étkezés ellenére sem tudják megtartani a testsúlyukat.
Ok: A pajzsmirigyhormonok feleslege drámaian megnöveli az anyagcserét, ami miatt a szervezet a normálisnál sokkal gyorsabban égeti el a kalóriákat. A szervezet a zsír- és izomszövetet bontja le energiaként, még akkor is, ha megfelelő mennyiségű kalóriát fogyasztunk.
A pajzsmirigy túlműködésben szenvedő emberek körülbelül 85%-a tapasztal megmagyarázhatatlan fogyást.
3. Idegesség és ingerlékenység
Szokatlanul nyugtalannak vagy nyugtalannak érezheti magát nyilvánvaló ok nélkül. A hangulatváltozások, a fokozott ingerlékenység és a koncentrációs nehézségek gyakori tünetek.
Ok: A pajzsmirigyhormonok befolyásolják a neurotranszmitterek termelését és működését az agyban, különösen a szerotonin-, dopamin- és noradrenalinszintet. Ezek a hormonok növelik az idegrendszer érzékenységét a stresszhormonokkal, például az adrenalinnal szemben is.
A pajzsmirigy túlműködésben szenvedők mintegy 80%-a számol be hangulati változásokról, szorongásról vagy ingerlékenységről.
4. Kézremegés
Finom remegés alakulhat ki, amely leginkább a kezében és az ujjaiban észlelhető. A remegés jellemzően rosszabbodik, amikor tárgyakat próbál tartani vagy pontos mozdulatokat végez.
Ok: A pajzsmirigyhormonok feleslege növeli az idegrendszer ingerlékenységét és fokozza az adrenalin izmokra gyakorolt hatását. Ezek a hormonok az agyban lévő finommotoros irányító központokra is hatással vannak.
A pajzsmirigy túlműködésben szenvedők körülbelül 75%-ánál alakul ki valamilyen fokú remegés.
5. Hőérzékenység és túlzott izzadás
Előfordulhat, hogy normál hőmérsékleten kellemetlenül melegnek érzi magát, és a szokásosnál jobban izzad, még hűvös környezetben vagy minimális tevékenység közben is.
Ok: A pajzsmirigyhormonok növelik az anyagcserét, így a sejtek energiatermelésének melléktermékeként többlethő keletkezik. A szervezeted a fokozott izzadással és a bőrfelszín közelében lévő erek tágulásával próbálja lehűteni magát.
A hőintolerancia a pajzsmirigy túlműködésben szenvedők mintegy 70%-ánál fordul elő, míg a túlzott izzadás körülbelül 65%-ánál.
6. Fáradtság és gyengeség
Annak ellenére, hogy időnként nyugtalannak vagy energikusnak érzi magát, jelentős fáradtságot és izomgyengeséget tapasztalhat, különösen a karjaiban és lábaiban.
Előfordulhat, hogy a szokásos tevékenységek után fáradtnak érzi magát, a szokásosnál nehezebbnek találja a lépcsőmászást, vagy nehezére esik olyan tárgyakat felemelni, amelyeket korábban könnyedén kezelt.
Ok: A pajzsmirigyhormonok feleslege lebontja az izomfehérjéket az energia érdekében, és zavarja a normális izomműködést. Az állandó anyagcsere-gyorsulás állapota az energiatartalékokat is gyorsabban kimeríti, mint ahogyan a szervezet pótolni tudja azokat.
Az izomgyengeség a pajzsmirigy túlműködésben szenvedők kb. 60%-ánál, míg a fáradtság kb. 70%-ánál fordul elő.
7. Alvászavarok
Egyesek nehezen alszanak el vagy nehezen alszanak el, vagy alvás után nem érzik magukat kipihentnek. Egyesek élénk álmokat vagy rémálmokat látnak.
Előfordulhat, hogy nyugtalanul fekszik ébren, gyakran felébred az éjszaka folyamán, vagy korán felébred, és nyugtalannak érzi magát. Elméjében száguldhatnak a gondolatok, ami megnehezíti a pihenést.
Ok: A pajzsmirigyhormonok befolyásolják az alvás-ébrenlét ciklust és fokozzák az idegrendszeri aktivitást. Az emelkedett pulzusszám, a szorongás és a hőintolerancia szintén hozzájárulnak az alvászavarokhoz.
Az alvásproblémák a pajzsmirigy túlműködésben szenvedők körülbelül 65%-ánál fordulnak elő.
8. Gyakori székletürítés
Előfordulhat, hogy a normálisnál gyakrabban ürít székletet, néha hasmenéssé fokozódhat. A széklet laza vagy vizes lehet.
Ok: A pajzsmirigyhormonok növelik az emésztés sebességét és a bélmozgást. A táplálék a normálisnál gyorsabban halad át az emésztőrendszeren, ami csökkenti a vízfelvételt és gyakoribb székletürítést, laza székletet okoz.
Ez a tünet a pajzsmirigy túlműködésben szenvedők mintegy 60%-ánál fordul elő.
9. Változások a menstruációs ciklusban
A nőknél előfordulhat könnyebb, ritkább menstruáció vagy a menstruáció teljes hiánya. Egyes nőknél a menstruációs időszakok közötti időzítés szabálytalan.
Ok: A pajzsmirigyhormonok befolyásolják a reproduktív hormonok termelését és szabályozását. A pajzsmirigyhormonok feleslege megzavarhatja az agy, a petefészkek és a méh közötti normális kommunikációt.
A pajzsmirigy túlműködésben szenvedő nők körülbelül 50-60%-ánál menstruációs változások fordulnak elő.
10. Szemproblémák
Néhány embernél szemtünetek alakulnak ki, beleértve a kidülledt szemet, szemszárazságot, kettős látást vagy fényérzékenységet. Ezek a tünetek leggyakrabban Graves-kór esetén fordulnak elő.
Ok: A Graves-kórban ugyanazok az antitestek, amelyek a pajzsmirigyet stimulálják, a szem körüli szöveteket is megtámadják. A szem mögötti izmok és a zsír begyulladnak és megduzzadnak, előre tolva a szemet.
A szemtünetek a Graves-kórban szenvedők mintegy 25-30%-ánál jelentkeznek, de ritkán fordulnak elő a pajzsmirigy túlműködés más okai esetén.
A pajzsmirigy túlműködés diagnózisa
Kezdeti értékelés
Orvosa részletes kórtörténettel és fizikális vizsgálattal kezdi. Írja le az összes tapasztalt tünetét, beleértve azt is, hogy a tünetek mikor kezdődtek, és hogy a tünetek hogyan befolyásolják a mindennapi tevékenységeit. Az orvos megvizsgálja a nyakát, hogy pajzsmirigy-megnagyobbodást keressen, ellenőrzi a szívverését és a szívritmusát, és a pajzsmirigy túlműködés fizikai jeleit, például remegést vagy szemelváltozásokat keres.
Vérvizsgálatok
A pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) vizsgálat a pajzsmirigyproblémák elsődleges szűrővizsgálata. Pajzsmirigy-túlműködésben a TSH-szint jellemzően a normális szint alá csökken, mivel az agyalapi mirigy a pajzsmirigyhormonok feleslegére válaszul csökkenti a TSH-termelődést.
A normál TSH-szintek jellemzően 0,45 és 4,5 milliegység/liter (mU/L) között mozognak. A 0,4 mIU/L alatti TSH-szintek általában pajzsmirigy túlműködést jeleznek.
Orvosa szabad tiroxin (T4) és szabad trijódtironin (T3) vizsgálatot fog elrendelni a pajzsmirigyhormonok aktív formáinak mérésére a vérben. Pajzsmirigy túlműködésben ezek a szintek általában a normál tartományok fölé emelkednek.
A szabad T4 szintjének normál tartománya 0,8-1,8 ng/dl. A szabad T3 szintjének normális tartománya 2,0-4,4 pg/ml.
Az 1,8 ng/dl feletti szabad T4-szint pajzsmirigy túlműködésre utal, különösen akkor, ha alacsony TSH-szinttel párosul. A 4,4 pg/ml feletti szabad T3-szint jellemzően pajzsmirigy túlműködéssel vagy T3-toxikózissal jár.
Ezeket az értékeket mindig a TSH-szintekkel és a klinikai tünetekkel együtt kell értelmezni a pontos diagnózis felállításához.
A pajzsmirigy-antitest-vizsgálatok segítenek a pajzsmirigy-túlműködés okának meghatározásában. A TSH-receptor antitestek Graves-kórra utalnak, míg más antitestek a pajzsmirigygyulladás különböző formáira utalhatnak.
Képalkotó vizsgálatok
A radioaktív jódfelvételi vizsgálat azt méri, hogy a pajzsmirigy mennyi radioaktív jódot vesz fel egy bizonyos idő alatt. A magas felvétel arra utal, hogy a pajzsmirigy aktívan termel többlet hormont, míg az alacsony felvétel pajzsmirigygyulladásra utalhat.
A pajzsmirigy-vizsgálat radioaktív jódot vagy technéciumot használ a pajzsmirigy képének elkészítéséhez. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy a pajzsmirigy mely területei túlműködnek, és segít megkülönböztetni a pajzsmirigy túlműködés különböző okait.
Az ultrahang hanghullámok segítségével részletes képeket készít a pajzsmirigy szerkezetéről. Ez a vizsgálat azonosíthatja a csomókat, cisztákat vagy más szerkezeti rendellenességeket, amelyek pajzsmirigy-túlműködést okozhatnak.
További vizsgálatok
Orvosa a tünetek és a kezdeti eredmények alapján további vizsgálatokat rendelhet el. Az elektrokardiogram (EKG) a szívritmuszavarok ellenőrzésére szolgál. A teljes vérkép és a májfunkciós vizsgálatok a kezelés megkezdése előtt alapértékeket állapítanak meg. Csontsűrűség-vizsgálatra lehet szükség, ha Önnek hosszabb ideje kezeletlen pajzsmirigy túlműködése van.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Azonnal forduljon orvoshoz, ha a pajzsmirigy túlműködés több tünetét tapasztalja, különösen gyors fogyást, tartósan szapora szívverést vagy súlyos szorongást. Azonnal forduljon orvoshoz, ha mellkasi fájdalom, légzési nehézség, súlyos gyengeség, magas láz vagy hirtelen látásváltozás jelentkezik.
A pajzsmirigy túlműködés korai diagnózisa és kezelése megelőzi a súlyos szövődményeket, és segít helyreállítani a normális pajzsmirigyműködést. A legtöbb pajzsmirigy túlműködésben szenvedő ember jól reagál a kezelésre, és visszatérhet a normál tevékenységeihez, amint a pajzsmirigyhormonszint normalizálódik.
Discussion about this post