Áttekintés
Mi az a strabismus (keresztezett szem)?
A strabismus (keresztezett szem) olyan állapot, amelyben a szemek nem illeszkednek egymáshoz. Más szóval, az egyik szem a másik szemtől eltérő irányba fordul.
Normál körülmények között a szem mozgását irányító hat izom együtt működik, és mindkét szemet ugyanabba az irányba mutatják. A strabismusban szenvedő betegeknek problémái vannak a szemmozgások kontrollálásával, és nem tudják megtartani a normális szemhelyzetet (szempozíciót).
A strabismus az elfordult vagy rosszul beállított szem iránya szerint osztályozható:
- Befelé fordulás (ezotrópia)
- Kifelé fordulás (exotrópia)
- Felfelé fordulás (hipertrópia)
- Lefelé fordulás (hipotrópia)
Egyéb figyelembe veendő tényezők, amelyek segítenek meghatározni a strabismus okát és kezelését:
- A probléma hirtelen vagy idővel jelentkezett?
- Jelen volt az élet első 6 hónapjában, vagy később jelentkezett?
- Mindig ugyanazt a szemet érinti, vagy vált a szemek között?
- Az elfordulás mértéke kicsi, közepes vagy nagy?
- Mindig jelen van, vagy csak az idő egy részében?
- Van-e a családban sztrabizmus?
Melyek a strabismus típusai?
A strabismusnak több formája van. A két leggyakoribb:
- Akkomodatív ezotrópia: Ez gyakran akkor fordul elő, ha korrigálatlan távollátás és genetikai hajlam (családi anamnézis) van a szem befordulására. Mivel a fókuszálási képesség a szem irányához kapcsolódik, a távoli tárgyak tiszta fókuszban tartásához szükséges extra fókuszálási erőfeszítés. a szem befelé fordulását okozhatja. A tünetek közé tartozik a kettős látás, az egyik szem becsukása vagy eltakarása, amikor valami közeli tárgyra néz, valamint a fej megdöntése vagy elfordítása. Ez a fajta strabismus jellemzően az élet első néhány évében kezdődik. Ezt az állapotot általában szemüveggel kezelik, de szükség lehet az egyik vagy mindkét szem izomzatának szemtapaszra és/vagy műtétre is.
- Időszakos exotropia: Az ilyen típusú strabismus esetén az egyik szem egy célpontra fixál (koncentrálódik), míg a másik szem kifelé mutat. A tünetek közé tartozhat a kettős látás, a fejfájás, az olvasási nehézség, a szem megerőltetése és az egyik szem becsukása távoli tárgyak megtekintésekor vagy erős fényben. Előfordulhat, hogy a betegeknek nincsenek tünetei, míg mások észrevehetik a szem eltérését (különbségét). Az időszakos exotropia bármely életkorban előfordulhat. A kezelés magában foglalhat szemüveget, tapaszt, szemtornát és/vagy műtétet az egyik vagy mindkét szem izmán.
A strabismus egy másik típusát infantilis ezotrópiának nevezik. Ezt az állapotot a csecsemők mindkét szeme nagymértékű befelé fordulása jellemzi, amely általában hat hónapos kor előtt kezdődik. Általában nincs jelen jelentős mértékű távollátás, és a szemüveg nem korrigálja a keresztezést. A befelé fordulás rendszertelenül megindulhat, de hamarosan állandó jellegűvé válik. Akkor van jelen, amikor a gyermek távolra és közelről néz. Az ilyen típusú strabismus kezelése az egyik vagy mindkét szem izomzatának műtétje az igazítás korrigálására.
A felnőttek strabismust is tapasztalhatnak. Leggyakrabban a felnőttek szemeltolódása a stroke hátterében áll, de előfordulhat fizikai traumából vagy gyermekkori strabizmusból is, amelyet korábban nem kezeltek, vagy kiújult vagy előrehaladott. A sztrabizmust felnőtteknél többféleképpen lehet kezelni, beleértve a megfigyelést, a foltozást, a prizmás szemüveget és/vagy a strabismus műtétet.
Mennyire gyakori a strabismus?
Becslések szerint az Egyesült Államok lakosságának négy százaléka, azaz körülbelül 13 millió ember szenved sztrabizmusban.
Tünetek és okok
Mi okozza a strabismust?
A legtöbb strabismus a szemmozgások neuromuszkuláris szabályozásának rendellenességéből adódik. Az agyban lévő vezérlőközpontokról való megértésünk még mindig fejlődik. Ritkábban a tényleges szemizomzattal van probléma. A strabismus gyakran öröklődik, a sztrabizmusban szenvedő gyermekek körülbelül 30 százalékának van családtagja hasonló problémával.
A strabismushoz kapcsolódó egyéb állapotok a következők:
- Javítatlan fénytörési hibák
- Rossz látás az egyik szemen
- Agyi bénulás
-
Down-szindróma (a betegek 20-60%-a érintett)
- Hydrocephalus (egy veleszületett betegség, amely folyadék felhalmozódását eredményezi az agyban)
- Agydaganatok
-
Stroke (a sztrabizmus vezető oka felnőtteknél)
- Fejsérülések, amelyek károsíthatják az agynak a szemmozgások szabályozásáért felelős területét, a szemmozgást irányító idegeket és a szemizmokat
- Neurológiai (idegrendszeri) problémák
-
Graves-kór (a pajzsmirigyhormon túltermelése)
Mikor jelennek meg a strabismus tünetei?
3-4 hónapos korára a csecsemő szemének képesnek kell lennie a kis tárgyakra fókuszálni, és a szemének egyenesnek és jól beállítottnak kell lennie. A 6 hónapos csecsemőnek képesnek kell lennie a közeli és távoli tárgyakra is fókuszálni.
A strabismus általában csecsemőknél és kisgyermekeknél jelentkezik, és leggyakrabban a gyermek 3 éves korára. Az idősebb gyermekeknél és még a felnőtteknél is előfordulhat strabismus. A strabismus hirtelen megjelenése, különösen kettős látás esetén, idősebb gyermekeknél vagy felnőtteknél komolyabb neurológiai rendellenességre utalhat. Ha ez megtörténik, azonnal hívja orvosát.
A pszeudosztrabizmusnak (hamis strabismusnak) nevezett állapot azt a látszatot keltheti, hogy a baba keresztbe tette a szemét, miközben valójában a szemek ugyanabba az irányba néznek. A pszeudostrabizmust a szem belső sarkait borító extra bőr és/vagy lapos orrhíd okozhatja. Ahogy a baba arca fejlődik és növekszik, a szeme többé nem jelenik meg keresztben.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a strabismus?
Minden négy hónaposnál idősebb, aki úgy tűnik, hogy sztrabizmusa van, teljes szemvizsgálatot kell végeznie egy gyermekszemésznek, és több időt kell fordítania a szem fókuszának és mozgásának vizsgálatára. A vizsga a következőket tartalmazhatja:
- Betegelőzmény (a beteg tüneteinek, családi anamnézisének, általános egészségügyi problémáknak, az alkalmazott gyógyszereknek és a tünetek egyéb lehetséges okainak meghatározásához)
- Látásélesség (betűk olvasása szemdiagramból vagy kisgyermekek vizuális viselkedésének vizsgálata)
- Fénytörés (a szem ellenőrzése korrekciós lencsékkel annak mérésére, hogyan fókuszálják a fényt). A gyerekeknek nem kell elég idősnek lenniük ahhoz, hogy szóbeli visszajelzést adjanak a szemüveg ellenőrzésekor.
- Igazítási és fókusztesztek
- A pupillák kitágítása (tágítása) utáni vizsgálat a belső szemszerkezetek egészségi állapotának megállapítására
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik a strabismust?
A kezelési lehetőségek a következők:
- Szemüveg vagy kontaktlencse: Nem korrigált fénytörési hibában szenvedő betegeknél alkalmazzák. Korrekciós lencsék esetén a szemnek kevesebb fókuszálási erőfeszítésre van szüksége, és egyenesen maradhat.
- Prizmás lencsék: Speciális lencsék, amelyek képesek meghajlítani a szembe jutó fényt, és csökkenteni tudják a szem elfordítását a tárgyak nézéséhez.
- Ortopédia (szemgyakorlat): A strabismus bizonyos típusaira hatással lehet, különösen a konvergencia-elégtelenségre (az exotropia egy formája).
- Gyógyszerek: Szemcseppek vagy kenőcsök. Ezenkívül az A típusú botulinum toxin injekciója (például a Botox) gyengítheti a túlműködő szemizmot. Ezeket a kezeléseket a beteg helyzetétől függően a műtéttel együtt vagy a műtét helyett is lehet alkalmazni.
- Foltozás: Amblyopia (lusta szem) kezelésére, ha a beteg strabismusszal egyidejűleg jelentkezik. A látás javulása javíthatja a szem eltolódásának ellenőrzését is.
- Szemizom műtét: A műtét megváltoztatja a szemizmok hosszát vagy helyzetét, hogy a szemek megfelelően illeszkedjenek. Ezt általános érzéstelenítésben, oldható öltésekkel végezzük. Időnként felnőtteknek állítható strabismus műtétet ajánlanak, ahol a szemizmok helyzetét a műtét után állítják be.
Mi történhet, ha a strabismust nem kezelik?
Egyesek úgy vélik, hogy a gyerekek kinövi a strabismust, vagy magától javulni fog. Valójában még rosszabb is lehet, ha nem kezelik.
Ha a szemek nincsenek megfelelően igazítva, a következőket okozhatja:
- Lusta szem (ambliópia) vagy tartósan rossz látás a fordított szemen. Amikor a szemek különböző irányokba néznek, az agy két képet kap. A kettős látás elkerülése érdekében az agy figyelmen kívül hagyhatja az elfordított szem képét, ami a szem látásának gyengébb fejlődését eredményezheti.
- Homályos látás, amely befolyásolhatja az iskolai és munkahelyi teljesítményt, valamint a hobbik és szabadidős tevékenységek élvezetét
- A szem megerőltetése
- Fáradtság
- Fejfájás
- Kettős látás
- Gyenge 3-dimenziós (3-D) látás
- Alacsony önértékelés (a külseje miatti zavarból)
Az is előfordulhat, hogy ha nem diagnosztizálják a strabismust, egy komoly probléma (például egy agydaganat, amely az állapotot okozza) figyelmen kívül hagyható.
Kitekintés / Prognózis
Mi várható a strabismus kezelését követően?
A betegnek orvoshoz kell fordulnia nyomon követés céljából, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a beteg reagált-e a kezelésekre, és szükség esetén módosítania kell.
A strabismusos gyermekek esetében, ha az állapotot időben észlelik és megfelelően kezelik, kiváló látást és mélységérzékelést eredményezhet, valamint megvédhet a látásvesztéstől.
Discussion about this post