Uveitis: tünetek, okok és kezelés

Áttekintés

Az uveitis (angolul: uveitis) a szemgyulladás egyik formája. Ez a betegség a szemfal középső szövetrétegét (uvea) érinti.

Az uveitis figyelmeztető jelei gyakran hirtelen jelentkeznek, és gyorsan rosszabbodnak. A tünetek közé tartozik a szem vörössége, fájdalom és homályos látás. A betegség egy vagy mindkét szemet érinthet, és bármilyen korú embert, még gyermekeket is érinthet.

Az uveitis okai fertőzés, sérülés vagy autoimmun vagy gyulladásos betegség. Sok esetben az okot nem lehet azonosítani.

Az uveitis súlyos lehet, ami tartós látásvesztéshez vezethet. A korai diagnózis és kezelés fontos a szövődmények megelőzése és a látás megőrzése érdekében.

Az uveitis tünetei

Az uveitis jelei, tünetei és jellemzői a következők:

• Szem vörössége
• Szemfájdalom
• Fényérzékenység
• Homályos látás
• Sötét, lebegő foltok a látómezőben
• Csökkent látás

A tünetek hirtelen jelentkezhetnek és gyorsan rosszabbodhatnak, bár egyes esetekben a tünetek fokozatosan fejlődnek. A tünetek az egyik vagy mindkét szemet érinthetik. Esetenként nincsenek tünetek, és az uveitis jeleit figyelik meg a rutin szemvizsgálat során.

Az uvea a szövet középső rétege a szem falában. Az íriszből, a ciliáris testből és az érhártyából áll. Ha megnézi a szemét a tükörben, látni fogja a szem fehér részét (sclera) és a szem színes részét (írisz).

Az írisz a szem elülső részén található. A ciliáris test az írisz mögötti szerkezet. Az érhártya a retina és a sclera közötti érréteg. A retina a szem hátsó részének belsejét vonja be, mint a tapéta. A szem hátsó részének belsejét egy gélszerű folyadék tölti ki, amelyet üvegtestnek neveznek.

Az uveitis típusa attól függ, hogy a szem mely része vagy részei gyulladtak:

• Az elülső uveitis a szem elülső részének belső részét (a szaruhártya és az írisz között) és a ciliáris testet érinti. Iritisnek is nevezik, és az uveitis leggyakoribb típusa.
• A köztes uveitis a retinát és az ereket közvetlenül a lencse mögött (pars plana), valamint a szem közepén (üvegtest) érinti.
• A hátsó uveitis a szem hátsó részének egy rétegét érinti, a retinát vagy az érhártyát.
• A panuveitis akkor fordul elő, ha az uvea minden rétege gyulladt, a szem elejétől a hátsó részéig.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Forduljon orvoshoz, ha úgy gondolja, hogy az uveitis figyelmeztető jelei vannak. Az orvos szemorvoshoz (szemészhez) utalhatja Önt. Ha jelentős szemfájdalmat és váratlan látásproblémákat tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz.

Az uveitis okai

Az esetek körülbelül felében az uveitis konkrét oka nem világos, és ez a rendellenesség autoimmun betegségnek tekinthető, amely csak a szemet vagy a szemet érinti. Ha az ok megállapítható, az a következő okok egyike lehet:

• A test más részeit érintő autoimmun vagy gyulladásos rendellenesség, például szarkoidózis, spondylitis ankylopoetica, szisztémás lupus erythematosus vagy Crohn-betegség
• Fertőzés, például macskakarmolás, herpes zoster, szifilisz, toxoplazmózis vagy tuberkulózis
• A gyógyszeres kezelés mellékhatása
• Szemsérülés vagy műtét
• Nagyon ritkán olyan rák, amely a szemet érinti, például limfóma

Kockázati tényezők

Azoknál az embereknél, akiknél bizonyos gének megváltoztak, nagyobb valószínűséggel alakul ki uveitis. A cigarettázást összefüggésbe hozták a nehezebben kontrollálható uveitisszel.

Az uveitis szövődményei

Ha nem kezelik, az uveitis szövődményeket okozhat, beleértve:

• A retina duzzanata (macula ödéma)
• Retina hegesedés
• Glaukóma
• Szürkehályog
• A látóideg károsodása
• Retina leválás
• Tartós látásvesztés

Az uveitis diagnózisa

Amikor szemészhez (szemészhez) megy, a szakember valószínűleg teljes szemvizsgálatot végez, és alapos egészségügyi előzményt gyűjt össze. A szemvizsgálat általában a következő lépéseket tartalmazza:

• A látás értékelése (a szemüvegével, ha általában hordja) és a pupillák fényre adott válaszát.
• Tonometria. A tonometriás vizsgálat a szem belső nyomását (szemen belüli nyomást) méri. Ehhez a teszthez zsibbadó szemcseppek használhatók.
• Réslámpás vizsgálat. A réslámpa egy mikroszkóp, amely nagyítja és megvilágítja a szem elülső részét egy intenzív fényvonallal. Ez az értékelés szükséges a szem elülső részének mikroszkopikus gyulladásos sejtjeinek azonosításához.
• Oftalmoszkópia. Szemfenéktükrözésként is ismert, ezt a vizsgálatot a pupilla szemcseppekkel történő kitágításával (tágításával) végzik el, és erős fényt bocsátanak a szembe a szem hátsó részének vizsgálata céljából.

Orvosa a következőket is javasolhatja:

• A szem belsejének (retina) színes fényképezése.
• Optikai koherencia tomográfia (OCT) képalkotás. Ez a teszt a retina és az érhártya vastagságát méri, hogy feltárja ezekben a rétegekben a gyulladást.
• Fluoreszcein angiográfia vagy indocianin zöld angiográfia. Ezekhez a vizsgálatokhoz a festék beadásához intravénás katétert kell elhelyezni a kar vénájába. Ez a festék eléri a szem ereit, és lehetővé teszi a szem belsejében lévő érgyulladások fényképezését.
• A szemből származó vizes vagy üveges folyadék elemzése.
• Vérvétel.
• Képalkotó vizsgálatok, radiográfia, CT vagy MRI vizsgálatok.

Ha a szemész úgy gondolja, hogy az uveitis egyik alapbetegsége lehet, akkor egy másik orvoshoz utalhatják általános orvosi vizsgálatra és laboratóriumi vizsgálatokra.

Néha nehéz megtalálni az uveitisz konkrét okát. Azonban még akkor is sikeresen kezelhető az uveitis, ha egy konkrét okot nem azonosítanak. Az esetek többségében az uveitis okának azonosítása nem vezet gyógyuláshoz. Továbbra is szükséges valamilyen kezelési mód alkalmazása a gyulladás leküzdésére.

Előkészület egy találkozóra

Ha tünetei vannak, először forduljon orvoshoz. Előfordulhat, hogy egy szembetegségekre szakosodott orvoshoz (szemészhez) utalják.

A következő információk segítenek felkészülni a találkozóra, és tudni fogják, mit fog kérni az orvos.

Mit tehet a felkészüléshez

• Sorolja fel a tüneteit, beleértve minden olyan tünetet, amely úgy tűnik, nincs összefüggésben azzal az okkal, amely miatt megbeszélte a találkozót.
• Sorolja fel a legfontosabb személyes adatokat, beleértve a súlyos betegségeket, traumákat vagy a közelmúltbeli életváltozásokat.
• Vigye magával az Ön által szedett gyógyszerek, vitaminok vagy étrend-kiegészítők listáját.
• Kérj meg egy családtagot vagy barátot, hogy jöjjön el veled. Néha nehéz lehet megjegyezni a találkozó során megadott összes információt. Valaki, aki elkíséri, emlékezhet valamire, amit kihagyott vagy elfelejtett. Ezenkívül valaki, aki magával jön, el tudja vinni Önt a találkozóra, különösen akkor, ha a tünetek megnehezítik a megfelelő látást.
• Sorolja fel azokat a kérdéseket, amelyeket fel kell tennie orvosának.

A kérdéslista elkészítése segít összegyűjteni a legfontosabb információkat. Az uveitisz esetében néhány alapvető kérdést fel kell tenni:

• Mi a szemproblémáim legvalószínűbb oka?
• Mi okozhatja még a tüneteimet?
• Milyen tesztekre van szükségem? Igényelnek-e speciális felkészülést ezek a vizsgálatok?
• Az uveitis átmeneti vagy hosszan tartó?
• Elveszítem a látásom?
• Milyen kezelési módszerek állnak rendelkezésre, és melyiket javasolja?
• Milyen típusú mellékhatásokra számíthatok a kezeléstől?
• Tehetek valamit, hogy ez a betegség ne ismétlődhessen meg?

Mit fog kérni az orvos

Az orvos a következő kérdéseket teheti fel Önnek:

• Mikor észlelted először a tüneteket?
• A tünetei folyamatosak vagy alkalmiak voltak?
• Mennyire súlyosak a tüneteid? A tünetek rosszabbodtak?
• Úgy tűnik, hogy valami javítja a tüneteit?
• Úgy tűnik, mi rontja a tüneteit?
• Volt már valaha uveitise?
• Van más egészségügyi problémája?
• Ízületi gyulladásod van?
• Hátproblémái vannak?
• Voltak bőrkiütései a közelmúltban?
• Voltak fekélyes sebek a szájában vagy a nemi szervein?
• Volt-e a közelmúltban felső légúti fertőzése vagy megfázásos tünetei?

Az uveitis kezelése

Ha az uveitist egy mögöttes állapot okozza, a kezelés az adott állapotra összpontosíthat. Az uveitis kezelése általában ugyanaz, függetlenül a kapcsolódó októl, mindaddig, amíg nem fertőző. A kezelés célja a gyulladás csökkentése a szemben, valamint a test más részein, ha jelen van. Egyes esetekben a kezelés hónapokig vagy évekig is szükséges lehet. Számos kezelési lehetőség áll rendelkezésre.

Az uveitis kezelésére használt gyógyszerek

• Gyulladáscsökkentő gyógyszerek. Az orvos először szemcseppeket írhat fel gyulladáscsökkentő gyógyszerrel, például kortikoszteroiddal. A szemcseppek általában nem elegendőek a szem elülső részén túli gyulladás kezelésére, ezért szükség lehet kortikoszteroid injekcióra a szembe vagy annak környékén, vagy kortikoszteroid tablettákra (szájon át bevéve).
• A görcsöket kontrolláló gyógyszerek. A pupillát tágító (tágító) szemcseppek előírhatók az íriszben és a ciliáris testben fellépő görcsök szabályozására, amelyek segíthetnek enyhíteni a szemfájdalmat.
• Baktériumok vagy vírusok ellen küzdő gyógyszerek. Ha az uveitist fertőzés okozza, az orvos antibiotikumokat, vírusellenes gyógyszereket vagy más gyógyszereket írhat fel, kortikoszteroidokkal vagy anélkül, a fertőzés ellenőrzése érdekében.
• Olyan gyógyszerek, amelyek befolyásolják az immunrendszert vagy elpusztítják a sejteket. Immunszuppresszív gyógyszerekre lehet szüksége, ha az uveitis mindkét szemet érinti, nem reagál megfelelően a kortikoszteroidokra, vagy elég súlyossá válik ahhoz, hogy veszélyezteti a látását.

Ezen gyógyszerek némelyike ​​súlyos, szemmel kapcsolatos mellékhatásokkal járhat, mint például a zöldhályog és a szürkehályog. A szájon át vagy injekcióban szedett gyógyszerek mellékhatásokat okozhatnak a test más részein a szemen kívül. Előfordulhat, hogy egy-három havonta meg kell látogatnia orvosát utóvizsgálatok és vérvizsgálatok céljából.

Sebészet

• Vitrectomy. A szem üvegtestének egy részének eltávolítására irányuló műtétet ritkán alkalmaznak ennek az állapotnak a diagnosztizálására vagy kezelésére.
• Gyógyszer-leadó implantátum. Nehezen kezelhető hátsó uveitisben szenvedők számára a szembe beültetett eszköz választható lehet. Ez az eszköz két-három éven keresztül lassan bocsátja ki a kortikoszteroidot a szembe.

  A szürkehályog általában olyan embereknél alakul ki, akiken még nem esett át szürkehályog műtét. A betegek legfeljebb 30%-a kezelésre szorul a megemelkedett szemnyomás miatt, hogy megakadályozzák a glaukóma kialakulását.

A gyógyulás sebessége részben az uveitis típusától és a tüneteinek súlyosságától függ. A szem hátsó részét érintő uveitis (hátsó uveitis vagy panuveitis, beleértve a retinitist vagy a choroiditist) lassabban gyógyul, mint a szem elülső uveitise (elülső uveitis vagy iritis). Súlyos gyulladás esetén tovább tart a gyógyulás, mint az enyhe gyulladásnál.

Az uveitis visszatérhet. Kérjen időpontot kezelőorvosához, ha bármelyik tünete újra megjelenik vagy súlyosbodik.