A duzzadt és zsibbadt tenyér akadályozhatja a mindennapi tevékenységeket, és utalhat a háttérben meghúzódó betegségekre. Ez a két tünet eredhet idegkompresszióból, gyulladásból, folyadék-visszatartásból vagy szisztémás betegségekből. Az alábbiakban ismertetjük az okokat, és tájékoztatást nyújtunk a diagnózissal és a kezeléssel kapcsolatban.
A duzzadt és zsibbadt tenyér okai
1. Kéztőalagút-szindróma
A karpális alagút szindróma akkor lép fel, amikor a középső ideg összenyomódik a csuklóban lévő karpális alagútban. A középső ideg irányítja a hüvelykujj, a mutatóujj, a középső ujj és a gyűrűsujj egy részének érzékelését. A kéztőalagútban lévő duzzanat növeli az idegre nehezedő nyomást, és fájdalmat, bizsergő érzést, zsibbadást és duzzanatot okoz a tenyérben. Ez az állapot általában éjszaka vagy ismétlődő csuklómozdulatok során romlik.
Bármi, ami összenyomja vagy irritálja a középideget a kéztőalagút térben, kéztőalagút-szindrómához vezethet. Egy csuklótörés szűkítheti a kéztőalagutat és irritálhatja az ideget. Ez a szindróma a reumatoid artritisz vagy más betegségek által okozott duzzanat és gyulladás miatt is kialakulhat.
Diagnózis: Orvosa fizikális vizsgálatot végez és értékeli a tüneteket. Az orvos Tinel-tesztet vagy Phalen-tesztet végezhet a tünetek reprodukálására. Az idegvezetési vizsgálatok vagy az elektromiográfia megerősítheti a csukló csökkent idegi funkcióját.
Kezelés: Enyhe esetekben csuklósínnel, tevékenység módosításával és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel javulhat a helyzet. Hideg borogatás alkalmazása csökkentheti a duzzanatot. A kortikoszteroid injekciók enyhíthetik az ideg körüli gyulladást. Súlyos vagy tartós kompresszió esetén az idegfunkció helyreállítása érdekében szükség lehet a kéztőalagút műtéti felszabadítására.
2. Perifériás neuropátia
A perifériás neuropátia akkor alakul ki, amikor a perifériás idegek károsodnak. Ez az állapot kialakulhat cukorbetegség, vitaminhiány, fertőzések, mérgek vagy bizonyos gyógyszerek következtében. A károsodott idegek elveszítik az érzékszervi jelek továbbításának képességét, ami zsibbadást vagy bizsergést okoz a tenyérben. A rossz vérkeringés és az idegkárosodás okozta szöveti változások miatt duzzanat léphet fel.
Diagnózis: Az orvosok fizikális vizsgálatot végeznek és áttekintik a kórtörténetet. Vérvizsgálatokkal kimutathatják a cukorbetegséget, vitaminhiányt vagy pajzsmirigyzavarokat. Idegvezetési vizsgálatokkal és elektromiográfiával mérhető az idegek és izmok elektromos aktivitása. Egyes esetekben az orvosok idegbiopsziát végeznek a diagnózis megerősítése érdekében.
Kezelés: A kezelés a kiváltó októl függ. A diabéteszes neuropátia esetében a vércukorszint szigorú ellenőrzése megakadályozhatja a betegség progresszióját. A vitaminpótlás a B12-vitamin vagy a folsav hiányát orvosolja. Az alkohol vagy a méreganyagok kerülése megvédheti a megmaradt idegeket. A fájdalomcsillapítás olyan gyógyszeres kezelést foglal magában, mint például a görcsoldó gyógyszerek vagy az idegfájdalmat célzó antidepresszánsok. A fizikoterápia segíthet az izomerő és a koordináció fenntartásában.
3. Reumás ízületi gyulladás
A reumatoid artritisz egy autoimmun betegség, amely krónikus gyulladást okoz az ízületekben, beleértve a csukló és a kéz ízületeit is. A gyulladás megvastagítja az ízületi nyálkahártyát és növeli a folyadékot az ízületi tokban. A duzzanat összenyomja a környező idegeket, és zsibbadást és merevséget okoz a tenyérben.
Diagnózis: Az orvosok a fizikális vizsgálat során azonosítják a duzzadt ízületeket. Vérvizsgálatokkal mérik a reumafaktort, az anticiklikus citrullinált peptid antitesteket és az olyan gyulladásos markereket, mint a C-reaktív fehérje és az eritrociták süllyedési sebessége. A röntgen- vagy mágneses rezonanciás képalkotás kimutatja az ízületi károsodást és a gyulladást.
Kezelés: A kezelés célja a gyulladás csökkentése és az ízületi roncsolódás megelőzése. A nem szteroid gyulladáscsökkentők csökkentik a fájdalmat és a duzzanatot. A betegséget módosító reumaellenes gyógyszerek és a biológiai szerek elnyomják a kóros immunaktivitást. A rendszeres testmozgás és a kézterápia fenntartja az ízületek rugalmasságát és erejét. Súlyos esetekben sebészeti beavatkozásra, például szinovektómiára vagy ízületcserére lehet szükség.
4. Folyadékvisszatartás (ödéma)
Folyadékvisszatartás akkor fordul elő, amikor a felesleges folyadék felhalmozódik a kéz szöveteiben. Ezt az állapotot okozhatja szívelégtelenség, vesebetegség, májbetegség vagy hormonális egyensúlyhiány. A duzzanat nyomást gyakorolhat az érzőidegekre, és zsibbadáshoz vezethet a tenyérben.
Diagnózis: Orvosa fizikális vizsgálatot végez, hogy felmérje a duzzanat eloszlását. Vérvizsgálatokkal és vizeletvizsgálattal értékelheti a vese- és májfunkciót. Az echokardiográfia vagy mellkasi képalkotás kimutathatja a szívelégtelenséget. Bizonyos esetekben hormonvizsgálatok segítenek a pajzsmirigy- vagy mellékvese-rendellenességek azonosításában.
Kezelés: A kezelés a kiváltó októl függ. A sóbevitel csökkentése korlátozhatja a folyadék felhalmozódását. A vizelethajtó gyógyszerek segítik a veséket a felesleges folyadék eltávolításában. A kezek szívmagasság fölé emelése csökkentheti a duzzanatot. Az alapbetegség, például a szív- vagy vesebetegség kezelése elengedhetetlen a kiújulás megelőzéséhez.
5. Nyaki radikulopátia
Nyaki radikulopátia akkor fordul elő, ha egy nyaki ideggyökér porckorongsérv, csontsarkantyú vagy degeneratív elváltozás miatt összenyomódik. Az érintett ideg jeleket továbbít a váll, a kar és a kéz felé. A kompresszió megzavarja ezeket a jeleket, és zsibbadást, bizsergést és gyengeséget okoz a tenyérben.
Diagnózis: Orvosa értékelni fogja a nyak mozgását és az izomerősséget. Képalkotó vizsgálatok, például mágneses rezonanciás képalkotás vagy komputertomográfia azonosíthatja a porckorongsérvet vagy a csontsarkantyúkat. Idegvezetési vizsgálatokkal meghatározható az idegek érintettségének pontos szintje.
Kezelés: Az enyhe idegi kompresszió javulhat pihenéssel, fizikoterápiával és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel. Hő vagy jég alkalmazása enyhítheti a fájdalmat és az izommerevséget. Súlyos vagy tartós tünetek esetén kortikoszteroid injekciókra vagy műtéti dekompresszióra lehet szükség az ideggyökérre nehezedő nyomás megszüntetése érdekében.
6. Pajzsmirigy alulműködés
Pajzsmirigy-alulműködés akkor fordul elő, ha a pajzsmirigy nem termel elegendő pajzsmirigyhormont. Az alacsony hormonszint lelassítja az anyagcserét és folyadékfelhalmozódást okoz a szövetekben. A duzzanat összenyomhatja a perifériás idegeket a csuklóban vagy a tenyérben, ami zsibbadáshoz vezethet.
Diagnózis: Orvosa vérvizsgálattal méri a pajzsmirigy-stimuláló hormon és a tiroxin szintjét. A fizikális vizsgálat száraz bőrt, súlygyarapodást és fáradékonyságot mutathat.
Kezelés: A pajzsmirigyhormonpótlás helyreállítja a normális anyagcserét és fokozatosan csökkenti a duzzanatot. A hormonszintek rendszeres ellenőrzése biztosítja a megfelelő kezelést. A kézgyakorlatok segíthetnek a rugalmasság és az erő helyreállításában.
Fentiek a tenyér duzzanatának és zsibbadásának okai. Ha ezek a tünetek továbbra is fennállnak vagy súlyosbodnak, mielőbb orvoshoz kell fordulnia. A korai diagnózis és kezelés segít megelőzni a maradandó idegkárosodást és helyreállítani a kéz normális működését.
Discussion about this post