Az állkapocs zsibbadása aggasztó jel. Ez az érzés olyan, mint a bizsergés, a „tűszúrás” érzése, vagy az állkapocs egy részének érzéketlensége. Ha megérti, hogy mi okozza ezt a zsibbadást, akkor tudja, hogy mikor kell orvoshoz fordulnia.
Az állkapocs zsibbadásának okai
1. Fogászati beavatkozások és idegkárosodás
A fogászati beavatkozások az állkapocs zsibbadásának egyik leggyakoribb okai. Amikor olyan beavatkozásokon esik át, mint a foghúzás, a fogászati implantátumok vagy a gyökérkezelés, a fogorvos véletlenül károsíthatja az alsó alveoláris ideg vagy a nyelvideg. Ezek az idegek az állcsonton keresztül futnak, és az alsó állkapocs, a fogak, az ajkak és a nyelv érzékelését biztosítják.
A foghúzás, különösen a bölcsességfog eltávolítása során a fogászati eszközök megzúzhatják, megnyújthatják vagy elvághatják ezeket az idegeket. A fogászati implantátumok összenyomhatják az ideget, ha az implantátumot túl közel helyezik az idegpályához. Ha ezek az idegek sérülést szenvednek, nem tudják megfelelően továbbítani az érzékszervi jeleket az állkapocsból az agyba, ami zsibbadást eredményez.
2. Trigeminalis neuralgia
A trigeminális neuralgia a trigeminális idegben jelentkezik, amely az egyik legnagyobb ideg a fejünkben. Ennek az idegnek három ága van, amelyek az arcunk különböző részeinek, köztük az állkapocsnak az érzékelését biztosítják. Míg ez az állapot jellemzően éles fájdalmat okoz, egyesek zsibbadást tapasztalnak.
A trigeminális neuralgia gyakori oka az ér összenyomódása, amikor az erek az agytörzs közelében lévő trigeminális idegre nyomódnak. Ez a nyomás károsítja az ideg körüli védőburkot, az úgynevezett myelinhüvelyt.
Daganatok, szklerózis multiplex vagy sérülések is kiválthatják a trigeminális neuralgiát.
Amikor az ideg védőburkolata megromlik, vagy állandó nyomás éri, az ideg nem küld többé normális érzékszervi jeleket, ami zsibbadást okoz azokon a területeken, amelyeket ez az ideg kiszolgál, beleértve az állkapcsot is.
3. Agyi érkatasztrófa (stroke)
A stroke akkor következik be, amikor az agy egy részének vérellátása leáll, mert egy ér elzáródik vagy megreped. Ha a stroke az agy azon területeit érinti, amelyek az arc érzékelését dolgozzák fel, zsibbadás jelentkezhet az arcon és az állkapocsban, gyakran az egyik oldalon.
A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás és a szívbetegség növeli a stroke kockázatát. Egy vérrög az agyba juthat, és elzárhat egy artériát, vagy egy meggyengült ér megrepedhet, és az agyszövetbe vérzik.
Az állkapocsból származó érzékszervi információkat feldolgozó agysejtek elpusztulnak, amikor elveszítik vérellátásukat. Ezen működő sejtek nélkül az agy nem tudja értelmezni az állkapocsból érkező érintéseket és érzeteket, ami zsibbadást eredményez.
4. Sclerosis multiplex
A szklerózis multiplex egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer tévesen megtámadja az agyban és a gerincvelőben található idegrostokat védő myelinhüvelyt. Ez a károsodás megzavarja az agy és a test közötti kommunikációt.
Az orvosok nem teljesen értik, hogy mi váltja ki a szklerózis multiplexet, de a genetika és a környezeti tényezők, mint a D-vitamin hiánya, a dohányzás és bizonyos vírusfertőzések szerepet játszhatnak.
Amikor a mielinhüvelyek károsodnak, az elektromos jelek nem tudnak hatékonyan haladni az idegek mentén. A trigeminális ideg vagy más, az állkapcsot kiszolgáló idegek elveszíthetik myelinhüvelyüket, ami rontja az érzékszervi információk továbbításának képességét, és zsibbadást okoz.
5. Temporomandibuláris ízületi rendellenesség
A temporomandibuláris ízületi rendellenesség az állkapocscsontot a koponyával összekötő ízületben fordul elő. Ez az ízület úgy működik, mint egy csúszó csukló, és az ízület vagy a környező izmok problémái fájdalmat és zsibbadást okozhatnak.
A temporomandibuláris ízületi rendellenesség állkapocs-sérülések, ízületi gyulladás az ízületben, megszokott fogcsikorgatás vagy állkapocs-összeszorítás, rosszul beállított fogak, vagy stressz következtében megfeszülő arcizmok miatt alakul ki. Az állandó nyomás és gyulladás hatással lehet a közeli idegekre.
A temporomandibuláris ízület körüli gyulladás és duzzanat összenyomhatja a közelben áthaladó idegeket. Ezenkívül az izomfeszültség és az izomgörcsök csökkenthetik az idegek vérellátását, ami rontja a működésüket, és zsibbadást okoz az állkapocsban.
6. Állkapocsdaganatok és ciszták
Az állkapocscsontban vagy a környező szövetekben lévő daganatok és ciszták elég nagyra nőhetnek ahhoz, hogy az idegeket nyomják. Ezek a daganatok lehetnek jóindulatúak (nem rákosak) vagy rosszindulatúak (rákosak). Gyakori típusai közé tartoznak az ameloblasztómák, az odontogén ciszták és a szájüregi rákok.
Ezek a daganatok különböző okokból alakulnak ki. A fogászati fertőzések ciszták kialakulásához vezethetnek. Genetikai mutációk kiválthatják a tumor növekedését. A dohányzás vagy az alkohol okozta krónikus irritáció növeli a rák kockázatát.
Ahogy a daganatok vagy ciszták terjeszkednek, összenyomják az alsó alveoláris ideget vagy más, az állkapocsban futó idegeket. Ez a nyomás megakadályozza az idegek normális működését, ami blokkolja az érzékszervi jeleket és zsibbadást okoz.
7. Sinus fertőzések
Az orrmelléküregek levegővel telt terek az orrunk és a szemünk körüli csontokban. Amikor ezek a terek elfertőződnek és begyulladnak, nyomás alakulhat ki. Az arcüregek közvetlenül a felső állkapocs felett helyezkednek el, és a súlyos arcüreggyulladások befolyásolhatják az érzékelést ezen a területen.
A vírusfertőzések, a bakteriális fertőzések vagy az allergia miatt az arcüregek bélése megduzzad és felesleges nyálkát termel. Ez a nyálka nem tud megfelelően lefolyni, ami táptalajt teremt a baktériumoknak.
A súlyos gyulladás és nyomás az arcüregekben összenyomhatja a közeli idegágakat. A felső alveoláris idegek, amelyek a felső állkapocs és a fogak érzékelését biztosítják, közel futnak ezekhez a melléküregekhez. A nyomás és a gyulladás megzavarja ezen idegek jelátviteli képességét, ami zsibbadást okoz.
8. Cukorbetegség és diabéteszes neuropátia
A cukorbetegség idővel magas vércukorszintet okoz, ami károsítja az idegeket az egész testben. Ez az idegkárosodás, az úgynevezett diabéteszes neuropátia jellemzően a lábakat és a kezeket érinti először, de az arcidegeket is érintheti, beleértve az állkapcsot kiszolgáló idegeket is.
Cukorbetegség esetén a véráramban lévő túlzott glükóz károsítja az idegeket tápláló apró erek falát. A magas vércukorszint kémiai változásokat is kivált az idegekben, és rontja jelátviteli képességüket.
Amikor az állkapcsot kiszolgáló idegek elszenvedik ezt a károsodást, nem tudják megfelelően továbbítani az érzékszervi információkat, ami zsibbadást eredményez.
9. Migrén aurával
Egyesek a migrénes fejfájás előtt vagy alatt aura nevű neurológiai tüneteket tapasztalnak. Ezek az aurák zsibbadást és bizsergést jelenthetnek, amelyek az egész arcra, beleértve az állkapcsot is, kiterjednek. Ez a zsibbadás általában 20-60 percig tart.
A kutatók úgy vélik, hogy a migrén rendellenes agyi aktivitással jár, amely befolyásolja az idegjeleket, a véráramlást és az agyi vegyi anyagokat. Genetikai tényezők egyes embereket érzékenyebbé tesznek. A kiváltó okok közé tartozik a stressz, bizonyos ételek, hormonális változások és alvászavarok.
Mi a teendő, ha állkapocszsibbadást tapasztalsz?
Azonnal forduljon sürgősségi orvosi ellátáshoz, ha:
- Zsibbadás jelentkezik hirtelen a gyengeség, zavartság, erős fejfájás, látászavarok, beszédzavar vagy egyensúlyvesztés mellett. Ezek a tünetek stroke-ra utalnak.
- A zsibbadás fejsérülés vagy állcsontsérülés után jelentkezik.
- Az állkapocs zsibbadása mellett légzési vagy nyelési nehézséget tapasztal.
- A zsibbadás gyorsan átterjed az arc vagy a test más részeire.
Kérjen időpontot orvoshoz, ha:
- A zsibbadás 4-5 napnál tovább tart.
- A zsibbadás egy nemrégiben végzett fogászati beavatkozás után jelentkezik, és két héten belül nem javul.
- Ön visszatérő zsibbadásos epizódokat tapasztal.
- A zsibbadás fájdalommal, duzzanattal vagy állkapocsmozgási nehézséggel jár.
- Egyéb szokatlan tüneteket észlel, mint például megmagyarázhatatlan fogyás, láz vagy éjszakai izzadás.
Mielőtt elmegy orvoshoz, készüljön fel arra, hogy leírja, mikor kezdődött a zsibbadás, hirtelen vagy fokozatosan jelentkezett-e, milyen tevékenységek vagy események előzték meg, és vannak-e egyéb tünetei. Említsen meg minden közelmúltbeli fogászati beavatkozást, sérülést vagy egészségügyi változást. Az orvos megvizsgálja az állkapcsát, az arcát és a száját, és olyan vizsgálatokat rendelhet el, mint a mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálat, komputertomográfia, vérvizsgálat vagy idegvezetési vizsgálatok.
A kezelés a kiváltó októl függ
Orvosa a zsibbadást okozó állapotot fogja kezelni.
A fogidegkárosodás 2-3 hónap alatt magától is gyógyulhat, vagy súlyos esetben műtétre lehet szükség.
A trigeminális neuralgiához gyógyszeres kezelésre, injekciókra vagy sebészeti beavatkozásra lehet szükség.
A stroke azonnali kezelést igényel a véráramlás helyreállítása és a további károsodás megelőzése érdekében.
A szklerózis multiplex kezelése a tünetek kezelésére és a betegség előrehaladásának lassítására összpontosít.
A temporomandibuláris ízületi rendellenesség gyakran javul fizikoterápiával, gyógyszerekkel vagy fogszabályozó készülékekkel.
A daganatok és ciszták sebészi eltávolítást igényelhetnek.
Az arcüreggyulladások antibiotikumokra vagy más kezelésekre reagálnak.
A cukorbetegség kezelése a vércukorszint szabályozásával megelőzheti a további idegkárosodást.
A migrén javulhat megelőző gyógyszerekkel és a kiváltó okok elkerülése mellett.
Ne hagyja figyelmen kívül a tartós vagy visszatérő állkapocs zsibbadást. Míg egyes okok maguktól megszűnnek, más okok azonnali kezelést igényelnek a maradandó károsodás vagy szövődmények megelőzése érdekében. Figyeljen a teste jelzéseire, tüneteire, és kommunikáljon egyértelműen orvosával.
Discussion about this post