A csípőfájdalom és a térdfájdalom gyakran együtt jelentkezik, mivel ezek az ízületek együtt dolgoznak egy olyan rendszerben, amely segíti a mozgást. A csípő és a térd közös izmokat és idegeket használ, így ha az egyik ízület fáj, az a másik ízületben is okozhat problémákat. Ha a csípő és a térd egyszerre fáj, ez az állapot általában valamilyen mögöttes mozgásszervi, idegi vagy degeneratív rendellenességre utal.
Az alábbiakban néhány olyan betegséget mutatunk be, amely csípő- és térdfájdalmat egyaránt okoz, valamint az egyes okok diagnózisára és kezelésére vonatkozó információkat.
Az egyidejűleg fellépő csípő- és térdfájdalom okai
1. Osteoarthritis
Az osteoarthritis egy degeneratív ízületi betegség, amely a csontok végeit borító porcot érinti. Amikor a porc elhasználódik, a csontok egymáshoz dörzsölődnek, ami gyulladást, ízületi merevséget és fájdalmat okoz. Ez a betegség általában a csípőt és a térdet érinti, mivel ezek az ízületek viselik testünk súlyát. A túlsúly, az öregedés, a korábbi ízületi sérülések és a genetikai tényezők növelik az osteoarthritis kockázatát.
Amikor a csípő porcai elhasználódnak, az ízület instabillá válik, és elveszíti egyenletes mozgását. Ez az instabilitás növeli a nyomást a környező izmokra és szalagokra, amelyek szintén a térdhez kapcsolódnak. Ennek következtében a térdnek kompenzálnia kell a csípő korlátozott mozgását, ami mindkét ízületben fájdalomhoz és gyulladáshoz vezet.
Diagnózis: Az orvosok általában klinikai értékelés és képalkotó eljárások kombinációjával diagnosztizálják az osteoarthritist. Orvosa ellenőrzi az ízületi fájdalmat és merevséget, valamint a mozgástartományt. A röntgenfelvételeken ízületi résszűkület, csontsarkantyú és porckopás is kimutatható. A korai szakaszban a mágneses rezonanciás képalkotó eljárásokkal olyan finom porcelváltozások is kimutathatók, amelyek a röntgenfelvételeken nem jelennek meg.
Kezelés: A kezelés a fájdalomcsillapításra és az ízületi károsodás lassítására összpontosít. Az enyhe osteoarthritis kezelhető életmódbeli változtatásokkal, például fogyással, rendszeres testmozgással és az ízületek ismétlődő terhelésének kerülésével. Az alacsony terhelésű tevékenységek, mint például az úszás vagy a kerékpározás erősíthetik az izmokat anélkül, hogy túlterhelnék az ízületeket. A fizikoterápia segít az ízületek rugalmasságának javításában és a támogató izmok erősítésében. Ha a fájdalom továbbra is fennáll, orvosa gyulladáscsökkentő gyógyszereket írhat fel, vagy kortikoszteroid injekciókat javasolhat. Súlyos esetekben ízületpótló műtétre lehet szükség.
2. Csípő csontritkulás (avaszkuláris nekrózis)
Csípőcsont-csontrák keletkezik, amikor a combcsont fejének (a combcsont felső része) vérellátása csökken vagy megszűnik. A vérellátás hiánya a csontszövet elhalását okozza, ami a combcsont fejének összeeséséhez és másodlagos ízületi gyulladáshoz vezet. A térd fájhat a csípőből átirányított fájdalom miatt, vagy a térdízületet túlterhelő járásváltozások miatt. Gyakori okok közé tartozik a hosszú távú kortikoszteroid-használat, a túlzott alkoholfogyasztás, a trauma vagy a véralvadási zavarok.
A csípőben lévő haldokló csontszövet nyomást hoz létre az ízületben, és stimulálja a fájdalomreceptorokat. A szervezet a véráramlás fokozásával és új csontképződéssel próbálja helyreállítani a károsodást, de ez a folyamat további gyulladást okoz. Rendellenes járásminták alakulnak ki, amikor a csípő elveszíti stabilitását, ami növeli a térdre nehezedő terhelést, és térdfájdalomhoz vezet.
Diagnózis: Az orvos csontritkulásra gyanakodhat, ha fiatal vagy középkorú felnőtteknél csípőfájdalom jelentkezik egyértelmű sérülés nélkül. A röntgenfelvételek a korai szakaszban normálisnak tűnhetnek, ezért a diagnózis megerősítéséhez gyakran mágneses rezonanciás képalkotásra van szükség. A mágneses rezonanciás képalkotás korai csontelváltozásokat és csökkent vérellátást mutat, mielőtt a csont összeomlása bekövetkezne.
Kezelés: A korai kezelés célja a vérellátás helyreállítása és a combfej összeomlásának megelőzése. Kezelőorvosa javasolhat korlátozott súlybevételt, a csontok helyreállítását elősegítő gyógyszereket, vagy a nyomás enyhítésére és a vérkeringés fokozására szolgáló mag-dekompressziós műtétet. Előrehaladott stádiumban általában teljes csípőprotézisre van szükség. A műtétet követő fizikoterápia segít helyreállítani a normális járási szokásokat és megelőzni a térd túlterhelését.
3. Csípőbursitis és iliotibialis szindróma
A csípő bursitis akkor fordul elő, amikor a bursae-kis folyadékkal teli zsákok, amelyek a csípőízületet párnázzák- begyulladnak. Az iliotibialis szindróma akkor alakul ki, amikor a csípőtől a külső térdig futó vastag szövetszalag megfeszül vagy irritálódik. Ez a két állapot gyakran együtt fordul elő, mivel az egyik területen fellépő gyulladás ugyanazon a kötőszöveti láncon keresztül a másik területre is hatással van. Túlhasználat, ismétlődő mozgás, rossz testtartás vagy izomegyensúlyhiány okozhatja ezeket a problémákat.
A csípő körüli bursák gyulladása gyulladásos vegyi anyagokat szabadít fel, amelyek irritálják a közeli inakat és izmokat. A csípő instabilitására válaszul az iliotibialis szalag megfeszül, ami növeli a súrlódást a külső térdnél. Ez a feszültség a csípőizmokat húzza, és éles fájdalmat okoz a comb oldala, a csípő és a térd mentén.
Diagnózis: Az orvos a kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján diagnosztizálhatja ezt a két állapotot. Az orvos ellenőrizheti, hogy van-e fájdalom a csípő trochanter major és az iliotibialis szalag mentén. Az ultrahang vagy a mágneses rezonanciás képalkotás megerősítheti a bursitist, és kimutathatja az iliotibialis szalag megvastagodását.
Kezelés: A gyógyuláshoz elengedhetetlen a pihenés és a tevékenység módosítása. Kerülni kell a futást, a lépcsőzést és a fekvést az érintett oldalon. A jég alkalmazása csökkentheti a gyulladást. A fizikoterápia az iliotibialis szalag nyújtására és a csípő abduktorok erősítésére összpontosít az izomegyensúlyhiány korrigálása érdekében. A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek enyhíthetik a fájdalmat és a duzzanatot. Tartósan fennálló esetekben kortikoszteroid injekciók segíthetnek.
4. Isziász (ágyéki ideggyök kompresszió)
Az isiász akkor jelentkezik, amikor az isiászideg vagy annak gyökerei a gerinc alsó részén összenyomódnak vagy irritálódnak. Ez az állapot a hát alsó részéből a csípőbe, a combba és a térdbe sugárzó fájdalmat okoz. Az isiász gyakori okai a porckorongsérv, a gerincvelő szűkület vagy a degeneratív porckorongbetegség.
Amikor egy ágyéki ideggyökér összenyomódik, a csípő és a térd érzékelését ellátó idegrostok rendellenes fájdalomjeleket továbbítanak. A kompresszió megzavarja a normális elektromos vezetést, ami a lábban végigvonuló éles fájdalomhoz vezet. A megszakadt idegjelek miatt a csípő és a térd körüli izmok meggyengülhetnek, ami tovább súlyosbítja az ízületi feszültséget és a kellemetlen érzést.
Diagnózis: A diagnózis felállítása neurológiai vizsgálattal, reflexvizsgálattal és képalkotó eljárásokkal történik. Az orvos végezhet egyenes-lábemeléses vizsgálatot az isiászideg mentén jelentkező fájdalom reprodukálására. Az ágyéki gerinc mágneses rezonanciás képalkotása azonosíthatja az idegkompresszió helyét. Az idegfunkció értékelésére elektromiográfiát lehet alkalmazni.
Kezelés: A kezelés célja az idegkompresszió és a gyulladás csökkentése. Kezdheti konzervatív intézkedésekkel, például fizikoterápiával, nyújtó gyakorlatokkal és gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel. Az orvos tartós fájdalom esetén epidurális szteroid injekciókat javasolhat. Nagy porckorongsérv vagy súlyos szűkület okozta esetekben műtétre lehet szükség az idegre nehezedő nyomás enyhítésére.
5. Gyulladásos ízületi gyulladás
A gyulladásos ízületi gyulladás – mint például a reumás ízületi gyulladás vagy a Bechterew-kór – több ízületet érint, beleértve a csípőt és a térdet is. Az immunrendszer megtámadja az ízületi nyálkahártyát, krónikus gyulladást, ízületi duzzanatot és ízületi merevséget okozva. A betegség kialakulásához genetikai és környezeti tényezők is hozzájárulnak.
A gyulladásos folyamat olyan enzimeket szabadít fel, amelyek károsítják a porcot és a csontot. A csípő és a térd megduzzad és merevvé válik, különösen reggelente. A szisztémás gyulladás fáradtságot és izomgyengeséget okoz, ami megváltoztatja a járást és tovább növeli az ízületi terhelést.
Diagnózis: Az orvos a gyulladásos ízületi gyulladást vérvizsgálatokkal diagnosztizálhatja, amelyekben gyulladásos markereket és autoantitesteket keresnek, valamint képalkotó vizsgálatokkal. A röntgen- vagy mágneses rezonanciás képalkotás felfedheti az ízületi eróziót és a gyulladást. A korai diagnózis elengedhetetlen, mert a késedelmes kezelés maradandó ízületi károsodáshoz vezethet.
Kezelés: A kezelés célja a gyulladás megfékezése és az ízületi roncsolódás megelőzése. Az orvos betegségmódosító reumaellenes gyógyszereket vagy biológiai szereket írhat fel az immunválasz elnyomására. A rendszeres fizikoterápia segít fenntartani a mobilitást és az izomerősséget. A kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő pihenés támogatja az ízületek általános egészségét.
Összefoglalva, amikor a csípőfájdalom és a térdfájdalom együtt jelentkezik, az okok általában ízületi degeneráció, gyulladás vagy idegkompresszió. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ezekben az ízületekben jelentkező fájdalmat, mert a kezeletlen állapotok rokkantsághoz vezethetnek. A korai diagnózis és kezelés enyhíti a fájdalmat, javítja a mobilitást, és hosszú távon védi az ízületek egészségét.
Discussion about this post