Az Alzheimer-kór tünetei és okai

Az Alzheimer-kór egy progresszív rendellenesség, amelynek következtében az agysejtek elsorvadnak (degenerálódnak) és elpusztulnak. Az Alzheimer-kór a leggyakoribb oka a demenciának, amely a gondolkodás, a viselkedés és a szociális készségek folyamatos hanyatlása, amely megzavarja az ember önálló működési képességét.

Ennek a betegségnek a korai jelei lehetnek a közelmúltbeli események vagy beszélgetések elfelejtése. A betegség előrehaladtával az Alzheimer-kórban szenvedő személyben súlyos memóriazavar alakul ki, és elveszíti a mindennapi feladatok elvégzésének képességét.

Az Alzheimer-kór jelenlegi gyógyszerei átmenetileg javíthatják a tüneteket vagy lassíthatják a csökkenés ütemét. Ezek a gyógyszerek néha segíthetnek az Alzheimer-kórban szenvedőknek maximalizálni a funkciót és egy ideig fenntartani a függetlenséget. Különböző programok és szolgáltatások segíthetik az Alzheimer-kórban szenvedők és gondozóik támogatását.

Nincs olyan kezelés, amely meggyógyítaná az Alzheimer-kórt vagy megváltoztatná a betegség folyamatát az agyban. Ennek a betegségnek az előrehaladott stádiumában az agyműködés súlyos veszteségéből eredő szövődmények – például kiszáradás, alultápláltság vagy fertőzés – halálhoz vezetnek.

Az Alzheimer-kór tünetei

A memóriavesztés az Alzheimer-kór fő tünete. A betegség korai jele általában az, hogy nehéz emlékezni a közelmúlt eseményeire vagy beszélgetéseire. A betegség előrehaladtával a memóriazavarok súlyosbodnak, és más tünetek jelentkeznek.

Eleinte az Alzheimer-kórban szenvedő személy tudatában lehet annak, hogy nehézségei vannak a dolgok emlékezésében és a gondolatok rendszerezésében. Egy családtag vagy barát nagyobb valószínűséggel veszi észre a tünetek súlyosbodását.

Az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó agyi változások a következő problémákhoz vezetnek:

memória

Mindenkinek vannak időnkénti memóriazavarai. Normális, ha elveszíti a nyomát, hová tette a kulcsait, vagy elfelejti egy ismerőse nevét. Az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó memóriavesztés azonban továbbra is fennáll és súlyosbodik, ami befolyásolja a munkahelyi vagy otthoni működési képességet.

Az Alzheimer-kórban szenvedők:

Ismételje meg a kijelentéseket és kérdéseket újra és újra
Felejtse el a beszélgetéseket, találkozókat vagy eseményeket, és ne emlékezzen rájuk később
Rutinszerűen eltéveszti a holmikat, gyakran logikátlan helyekre rakva azokat
Eltévedni az ismerős helyeken
Végül felejtse el a családtagok nevét és a mindennapi tárgyakat
Nehezen találja a megfelelő szavakat tárgyak azonosításához, gondolatok kifejezéséhez vagy beszélgetésekben való részvételhez

Gondolkodás és érvelés

Az Alzheimer-kór koncentráció- és gondolkodási nehézségeket okoz, különösen az olyan elvont fogalmak esetében, mint a számok.

A többfeladatos munkavégzés különösen nehéz, és kihívást jelenthet a pénzügyek kezelése, az egyenleg csekkfüzetek és a számlák időben történő kifizetése. Ezek a nehézségek a számok felismerésének és kezelésének képtelenségéig terjedhetnek.

Ítéleteket és döntéseket hozni

Az ésszerű döntések és ítéletek meghozatalának képessége a mindennapi helyzetekben csökkenni fog. Például előfordulhat, hogy egy személy rossz vagy nem jellemző döntéseket hoz a társadalmi kapcsolatok során, vagy olyan ruhát viselhet, amely nem megfelelő az időjáráshoz. Lehet, hogy nehezebb hatékonyan reagálni a mindennapi problémákra, például a tűzhelyen megégett ételre vagy váratlan vezetési helyzetekre.

Ismerős feladatok tervezése, végrehajtása

Az egyszeri rutin tevékenységek, amelyek egymást követő lépéseket igényelnek, mint például az étkezés megtervezése és elkészítése vagy egy kedvenc játék, a betegség előrehaladtával küzdelmessé válnak. Végül az előrehaladott Alzheimer-kórban szenvedők elfelejthetik, hogyan kell elvégezni az olyan alapvető feladatokat, mint az öltözködés és a fürdés.

Változások a személyiségben és a viselkedésben

Az Alzheimer-kórban fellépő agyi változások befolyásolhatják a hangulatot és a viselkedést. A problémák a következők lehetnek:

Depresszió
Fásultság
Szociális visszahúzódás
Hangulatingadozás
Másokkal szembeni bizalmatlanság
Ingerlékenység és agresszivitás
Változások az alvási szokásokban
Vándorlás
A gátlások elvesztése
Tévképzetek, például azt hinni, hogy valamit elloptak

Megőrzött képességek

Sok fontos készség hosszabb ideig megőrződik, még akkor is, ha a tünetek súlyosbodnak. A megőrzött készségek közé tartozhat az olvasás vagy könyvhallgatás, történetek mesélése és visszaemlékezése, éneklés, zenehallgatás, tánc, rajzolás vagy kézműves foglalkozás.

Ezek a készségek hosszabb ideig megőrizhetők, mivel a betegség későbbi szakaszában érintett agyi részek irányítják őket.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Számos betegség, beleértve a kezelhető betegségeket is, memóriavesztést vagy más demenciatünetet okozhat. Ha aggódik a memóriája vagy más gondolkodási képességei miatt, forduljon orvosához alapos értékelés és diagnózis érdekében.

Ha aggódik az egyik családtagnál vagy barátnál megfigyelt gondolkodási képességek miatt, beszéljen aggodalmairól, és kérdezze meg, hogy együtt menjenek-e el orvoshoz.

Az Alzheimer-kór okai

A tudósok úgy vélik, hogy a legtöbb embernél az Alzheimer-kórt genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők kombinációja okozza, amelyek idővel hatással vannak az agyra.

Az esetek kevesebb mint 1%-ában az Alzheimer-kórt olyan specifikus genetikai változások okozzák, amelyek gyakorlatilag garantálják, hogy egy személy kifejlődik ez a betegség. Ezek a ritka jelenségek általában a középkorban jelentkeznek.

Az Alzheimer-kór pontos okai nem teljesen ismertek, de a lényege az agyi fehérjékkel kapcsolatos problémák, amelyek nem működnek megfelelően, megzavarják az agysejtek (neuronok) munkáját, és toxikus események sorozatát szabadítják fel. A neuronok megsérülnek, elveszítik kapcsolatukat egymással és végül elhalnak.

A károsodás leggyakrabban az agynak a memóriát irányító régiójában kezdődik, de a folyamat évekkel az első tünetek megjelenése előtt kezdődik. A neuronok elvesztése némileg megjósolható módon terjed az agy más régióira. A betegség késői szakaszára az agy jelentősen összezsugorodott.

A kutatók két fehérje szerepére összpontosítanak:

plakkok. A béta-amiloid egy nagyobb fehérje maradék fragmentuma. Amikor ezek a töredékek egymásba tömörülnek, úgy tűnik, hogy mérgező hatást gyakorolnak az idegsejtekre, és megzavarják a sejt-sejt kommunikációt. Ezek a klaszterek nagyobb lerakódásokat, úgynevezett amiloid plakkokat képeznek, amelyek más sejttörmeléket is tartalmaznak.
Gubancok. A Tau fehérjék szerepet játszanak az idegsejtek belső támasztó- és szállítórendszerében, hogy tápanyagokat és más alapvető anyagokat szállítsanak. Az Alzheimer-kórban a tau fehérjék megváltoztatják alakjukat, és neurofibrilláris gubancoknak nevezett struktúrákká szerveződnek. A gubancok megzavarják a transzportrendszert, és mérgezőek a sejtekre.

Rizikó faktorok

Kor

Az életkor növekedése az Alzheimer-kór legnagyobb ismert kockázati tényezője. Az Alzheimer-kór nem része a normál öregedésnek, de ahogy öregszik, az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége nő.

Egy tanulmány például azt találta, hogy évente két új diagnózis jut 1000 emberre 65 és 74 év között, 11 új diagnózis 1000 emberre 75 és 84 év között, és 37 új diagnózis 1000 85 éves és idősebb emberre.

Családtörténet és genetika

Az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata valamivel magasabb, ha egy elsőfokú rokon – a szülő vagy a testvére – szenved ebben a betegségben. Az Alzheimer-kór legtöbb genetikai mechanizmusa a családok körében nagyrészt megmagyarázhatatlan, és a genetikai tényezők valószínűleg összetettek.

Az egyik jobban érthető genetikai tényező az apolipoprotein E gén (APOE) egy formája. A gén egy változata, az APOE e4 növeli az Alzheimer-kór kockázatát, de nem mindenkinél alakul ki ez a génvariáció.

A tudósok ritka elváltozásokat (mutációkat) azonosítottak három génben, amelyek gyakorlatilag garantálják, hogy az egyiket öröklő személy Alzheimer-kórban szenved. De ezek a mutációk az Alzheimer-kórban szenvedők kevesebb mint 1%-át teszik ki.

Down-szindróma

Sok Down-szindrómás emberben Alzheimer-kór alakul ki. Ennek oka lehet a 21-es kromoszóma három kópiája – és ezt követően a béta-amiloid kialakulásához vezető fehérje génjének három másolata. Az Alzheimer-kór jelei és tünetei általában 10-20 évvel korábban jelentkeznek a Down-szindrómás betegeknél, mint az általános populációban.

Nem

Úgy tűnik, hogy kicsi a különbség a férfiak és a nők kockázata között, de összességében több nő szenved ebben a betegségben, mivel általában tovább élnek, mint a férfiak.

Enyhe kognitív károsodás

Az enyhe kognitív károsodás (MCI) a memória vagy más gondolkodási készségek hanyatlása, amely nagyobb, mint az egy személy életkorában várható lenne, de ez a csökkenés nem akadályozza meg a személyt abban, hogy szociális vagy munkahelyi környezetben működjön.

Az MCI-vel rendelkező embereknél jelentős a demencia kialakulásának kockázata. Ha az elsődleges MCI-hiány a memória, az állapot nagyobb valószínűséggel fejlődik az Alzheimer-kór miatti demenciává. Az MCI diagnózisa lehetővé teszi a személy számára, hogy az egészséges életmód megváltoztatására összpontosítson, stratégiákat dolgozzon ki a memóriavesztés kompenzálására, és rendszeres orvosi találkozókat ütemezzen a tünetek megfigyelésére.

Múltbeli fejsérülés

Azoknál az embereknél, akiknek súlyos fejsérülésük volt, nagyobb az Alzheimer-kór kockázata.

Rossz alvási szokások

A kutatások kimutatták, hogy a rossz alvási szokások, mint például az elalvási vagy elalvási nehézségek, összefüggésbe hozhatók az Alzheimer-kór fokozott kockázatával.

Életmód és szív egészsége

A kutatások kimutatták, hogy ugyanazok a kockázati tényezők, amelyek a szívbetegséghez kapcsolódnak, növelhetik az Alzheimer-kór kockázatát is. Ezek a tényezők a következők:

Testmozgás hiánya
Elhízottság
Dohányzás vagy passzív dohányzásnak való kitettség
Magas vérnyomás
Magas koleszterin
Rosszul szabályozott 2-es típusú cukorbetegség

Ezek a tényezők mind módosíthatók. Ezért az életmódbeli szokások megváltoztatása bizonyos mértékig megváltoztathatja a kockázatot. Például a rendszeres testmozgás és az egészséges, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, zsírszegény étrend csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Egész életen át tartó tanulás és társadalmi szerepvállalás

A tanulmányok összefüggést találtak a mentálisan és szociálisan stimuláló tevékenységekben való élethosszig tartó részvétel és az Alzheimer-kór csökkent kockázata között. Az alacsony iskolai végzettség – a középiskolai végzettségnél alacsonyabb – az Alzheimer-kór kockázati tényezője.

Az Alzheimer-kór szövődményei

Az Alzheimer-kór által okozott memória- és beszédvesztés, az ítélőképesség romlása és egyéb kognitív változások megnehezíthetik más egészségügyi állapotok kezelését. Az Alzheimer-kórban szenvedő személy nem biztos, hogy képes:

Közölje, hogy fájdalmat érez – például fogászati probléma miatt
Jelentse egy másik betegség tüneteit
Kövesse az előírt kezelési tervet
Figyelje meg vagy írja le a gyógyszerek mellékhatásait

Ahogy az Alzheimer-kór az utolsó stádiumba halad, az agyi változások elkezdik befolyásolni a fizikai funkciókat, például a nyelést, az egyensúlyt, valamint a bél- és hólyagszabályozást. Ezek a hatások növelhetik a további egészségügyi problémákkal szembeni sebezhetőséget, például: