A búza kerülése csökkentheti a gyulladást és enyhítheti a sclerosis multiplex tüneteit

A tudósok úgy vélik, hogy a sclerosis multiplex egy autoimmun rendellenesség, amelyben az immunsejtek megtámadják az idegsejteket és gyulladást okoznak, ami számos tünethez vezet, beleértve az izomgyengeséget, a fáradtságot és a látási problémákat.
Egy egereken és emberi sejtekben végzett tanulmány kimutatta, hogy a búzában és más gabonákban lévő fehérje gyulladáshoz vezethet, amely súlyosbítja a szklerózis multiplex tüneteit.
A kutatók szerint a búzamentes étrend csökkentheti a sclerosis multiplex és más gyulladásos betegségek súlyosságát.

A sclerosis multiplex egy neurológiai állapot, amely világszerte körülbelül 2,8 millió embernél fordul elő. A National Institute for Neurological Disorders and Stroke (NINDS) szerint az Egyesült Államokban legfeljebb 350 000 ember szenved ebben a rendellenességben.

Bár a tudósok nem ismerik a sclerosis multiplex pontos okát, úgy vélik, hogy ez egy autoimmun rendellenesség, ahol a sejtek, amelyeknek meg kell védeniük az embert a betegségekkel szemben, megtámadják a szervezet saját sejtjeit.

A szklerózis multiplexben ezek az immunsejtek lebontják a mielint – az idegsejtek külső védőburkolatát – és az idegsejttesteket a központi idegrendszerben. Ez a folyamat lelassítja az idegimpulzusok mozgását a testben, ami a következő tünetekhez vezet:

izomgyengeség, valamint a járás és a mobilitás megváltozása
zsibbadás, bizsergő érzés és fájdalom
hólyag- és bélproblémák
fáradtság
látási problémák
érzelmi változások, például depresszió.

Az immunsejtek aktivitása által okozott gyulladás ronthatja a sclerosis multiplex tüneteit, így a gyulladáscsökkentő intézkedések segíthetnek a tünetek enyhítésében. Erre utalnak a németországi Johannes Gutenberg Universitat Mainz tudósai által vezetett új tanulmány eredményei.

A Gut folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy egerekben az amiláz-tripszin-gátlók (ΑΤΙ), a búzában található fehérjék gyulladást okoztak a bélben, ami gyulladáshoz vezetett a központi idegrendszerben, rontva a szklerózis multiplex klinikai tüneteit.

„A kutatók kimutatták, hogy az ATI-ben gazdag étrend növelheti a gyulladást a szklerózis multiplex-szerű állapotú egerekben. Még nem tudjuk, hogy ugyanez igaz-e a sclerosis multiplexben szenvedő emberekre.”
– Dr. Clare Walton, a Sclerosis Multiplex Társaság kutatási vezetője

A diétás búza gyulladást okozhat

A búza, csakúgy, mint más gabonafélék, glutént tartalmaznak, amely egyes embereknél súlyos autoimmun reakciót – cöliákiát – okoz.

A cöliákiában szenvedőknél az immunrendszer már kis mennyiségű glutén elfogyasztására is reagál, fájdalmat, puffadást és bélkárosodást okozva, ami a tápanyagok élelmiszerből történő felszívódásának problémáit okozhatja.

Hazánkban az emberek mintegy 5%-a számol be gluténérzékenységről, ami emésztési tüneteket is okoz, de ezek a tünetek ritkán olyan súlyosak, mint a cöliákia okozta tünetek.

Azonban nem csak a búzában lévő glutén okoz problémát. Egyes embereknél a búzában lévő egyéb fehérjék gyulladásos vagy allergiás reakciókat okozhatnak, amelyek súlyosak is lehetnek.

Detlef Schuppan professzor, aki a Translációs Immunológiai Intézet és a Cöliákia, Bélbetegségek és Autoimmunitás Klinikai Központ igazgatója, valamint az orvostudomány/gasztroenterológia professzora a Harvard Medical School, Boston, Beth Israel Deaconess Medical Centerben, megjegyezte:

„Ez egy hosszú kutatási történet, amely a bostoni Harvard Medical School egyik kutatási projektjére nyúlik vissza, ahol felfedeztük az ATI-ket, mint a makrofágok és dendrites sejtek aktivátorait a 4-es díjjellegű receptoron keresztül, míg a glutén fehérjéket (amelyek a cöliákiáért felelősek). betegség) nem rendelkeznek veleszületett immunstimuláló hatással.”

„Az ATI fehérjéknek ez a búza aktivitása magyarázza azt a megfigyelést, hogy sok betegnek problémái vannak a búzával (úgynevezett „nem cöliákiás gluténérzékenység”), amelyet nem a glutén, hanem a búza ATI fehérjéi okoznak, ha krónikus gyulladásról van szó. betegségek” – tette hozzá Detlef Schuppan professzor.

Bizonyítékok egerekben és emberi sejtekben

A kutatók a kezdeti vizsgálatokat egereken végezték. Kísérleti autoimmun encephalomyelitist (EAE) alkalmaztak, amely a sclerosis multiplex általánosan használt állatkísérleti modellje.

Kezdetben a kutatók négy hétig glutén- és ATI-mentes (GAF) diétát adtak nőstény egereknek. Ezután az egereket három különböző étrendi csoportra osztották:

A GA diéta glutént (5,5% száraz tömeg) és ATI-t (0,165% száraz tömeg) tartalmazott
A G diéta csak glutént (5,5% száraz tömeg) tartalmazott
Az A diéta csak ATI-t (0,15% száraz tömeg) tartalmazott.

A számítások szerint a glutén és az ATI napi adagja megegyezik egy standard nyugati étrenden élő személy által elfogyasztott adaggal.

A kutatók EAE-t indukáltak az egerekben négy hét GAF diéta után és két nappal a kísérleti diéta megkezdése előtt.

A legtöbb ATI-t fogyasztó egereknél lényegesen súlyosabb EAE és központi idegrendszeri gyulladás alakult ki, mint az alacsony ATI-t fogyasztó egereknél. A glutén önmagában nem volt hasonló gyulladáskeltő hatással.

A kutatók ezután ATI-t adtak be a szklerózis multiplexben szenvedő és nem szenvedő emberek monocitáinak – egyfajta fehérvérsejtnek –. A monociták mindkét csoportja számos pro-inflammatorikus kemokint és citokint bocsátott ki, ami arra utal, hogy az ATI váltotta ki a gyulladásos válaszokat.

Kevesebb sclerosis multiplex fájdalom búzamentes diétával

Egy külön kísérleti tanulmányban ugyanezek a kutatók 90%-ban csökkentett búzatartalmú és búzatartalmú étrenddel etettek 16 stabil, visszaeső-remittáló sclerosis multiplexben szenvedő embert. A résztvevőket két csoportra osztották, az egyik csoport a csökkentett búzatartalmú diétát kezdte, a másik csoport a búzatartalmú diétát kezdte három hónapig, majd további három hónapig átálltak.

A csökkentett búzatartalmú (és ezáltal az ATI-csökkentett) diéta során a résztvevők vérében kevesebb gyulladásos immunsejt volt, és lényegesen kevesebb fájdalomról számoltak be, mint a szokásos étrend mellett.

Prof. Schuppan elmondta: „Ha megkapjuk a szükséges finanszírozást, egy nagyobb vizsgálatot végzünk súlyosabb sclerosis multiplexben szenvedő betegeken, ahol a kiegészítő búza/ATI-mentes étrend még erősebb hatását várjuk.”

Dr. Walton, aki nem vett részt ebben a tanulmányban, egyetértett azzal, hogy további kutatásra van szükség.

„Az eredmények alapján nem tudjuk, hogy a búza vagy az ATI fehérjék fogyasztásának csökkentése hatással lenne-e a szklerózis multiplexben szenvedők tüneteire. (…) Ideális esetben több kutatásra van szükségünk, amely összehasonlítja a diétát a búzával, a glutént és az ATI-t nem tartalmazó diétát és az ATI-t és a glutént nem tartalmazó diétát” – mondta.

A sclerosis multiplexben szenvedőknek kerülniük kell a búzát?

Dr. Walton elmondta, hogy ez a tanulmány önmagában nem szolgáltat elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a sclerosis multiplexben szenvedőknek kerülniük kell a búzát.

„Tudjuk, hogy a sclerosis multiplexben szenvedőket valóban érdeklik az életmódbeli módosítások, amelyeket a tüneteik enyhítésére tehetnek. Eddig azonban ez az új eredmény nagyrészt állati munkán alapul, ezért több vizsgálatot kell végeznünk sclerosis multiplexben szenvedő embereken, hogy megértsük, milyen fontosak az ATI fehérjék a tünetek súlyosbításában.”
– Dr. Claire Walton

Schuppan professzor azonban ettől eltérő véleményt fogalmazott meg: „Adataink és klinikai gyakorlatom pozitív tapasztalatai alapján a búzamentes diétát ajánlom minden olyan betegemnek, aki bármilyen autoimmun betegségben szenved, beleértve a sclerosis multiplexet is.”