A diszautonómia 10 gyakori oka

A diszautonómiát gyakran egy mögöttes állapot okozza, de lehet gyógyszerek vagy toxinok is. A genetika bizonyos típusú autonóm diszfunkciókban is szerepet játszik.

A diszautonómia 10 gyakori oka
Maskot/Getty Images

A diszautonómia akkor fordul elő, ha az autonóm idegrendszer (ANS) nem látja el szokásos funkcióját. Az ANS szabályozza a létfontosságú, de öntudatlan testrendszereket, például az emésztést és a légzést.

A dysautonomia többféle típusa létezik. A dysautonomia legismertebb típusai közé tartozik:

  • posturális tachycardia szindróma (POTS)
  • ortosztatikus hipotenzió
  • vasovagal syncope
  • többszörös rendszeres atrófia (MSA)

Az autonóm diszfunkciónak több oka is lehet. Nézzünk meg néhányat a leggyakoribbak közül.

Genetika

A dysautonomia számos típusa örökölhető, ezek az örökletes szenzoros és autonóm neuropátiák (HSAN). Ezek az állapotok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan embereknél, akik meghatározott géneket hordoznak.

A legpontosabban definiált HSAN-ok közé tartozik a családi dysautonomia, más néven HSAN 3. típusú vagy Riley-Day-szindróma.

A családi dysautonomia az gyakoribb az askenázi zsidó örökséghez tartozó emberek között, de más hátterű embereknél is előfordulhat. Születéstől kezdve jelen van, és progresszív. A családi dysautonomia jelei közé tartozik az izomtónus hiánya, valamint a fájdalom- és hőmérsékletérzékenység megváltozása.

Autoimmun betegség

Számos autoimmun állapot okozhat dysautonomiát, beleértve:

  • sclerosis multiplex
  • lupus
  • Sjögren betegség

Ezek az állapotok számos különböző tünetet okoznak, amelyek hatással vannak az idegrendszerre, és a diszautonómia lehet a sok hatás egyike. Néhány ilyen betegségben szenvedő ember egyáltalán nem tapasztal dysautonomiát. Mások számára a dysautonomia lehet a fő tünet.

Néhány kutatás azt sugallja, hogy a POTS önmagában is egy autoimmun állapot, de a bizonyítékok még nem meggyőzőek.

Neurológiai betegségek

Neurológiai betegségek, például Parkinson-kór és más degeneratív állapotok lehetnek gyakori okok diszautonómiától.

Az MSA egy atipikus Parkinson-kór, amely az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek fokozatos elvesztésével jár. Ez a veszteség változásokhoz vezethet az autonóm és a központi idegrendszerben.

Traumás agysérülések, beleértve az agyrázkódást is eredmény diszautonómiában és olyan tünetekben, mint a pulzusszám változása.

Cukorbetegség

Cukorbetegség lehet károsítja az idegeket amelyek szabályozzák a belső szerveit, különösen a magas glükózszinttől. Ezt az állapotot autonóm neuropátiának nevezik, és különböző tüneteket okozhat attól függően, hogy mely belső szervrendszerek érintettek.

Az autonóm neuropátia hatással lehet:

  • szív
  • emésztés
  • verejtékmirigyek
  • szemek
  • képes megmondani, hogy mikor alacsony a vércukorszintje (hipoglikémia figyelmen kívül hagyása)

Vitaminhiány

A POTS-okkal rendelkező emberek között van a hiány néhány létfontosságú tápanyag, például a B12-vitamin, a D-vitamin és a vas. Néhány kutató javasolja a POTS egyes tüneteinek táplálkozási terápiával történő kezelését.

Fertőzések

Egyes fertőzések autonóm elváltozásokhoz vezethetnek. A legújabb kutatások azt sugallja, hogy a SARS-CoV-2 poszt-akut következményei, közismertebb nevén „hosszú COVID”, a diszautonómia egyik formája lehet.

A hosszú COVID-ban szenvedők légszomjat, mellkasi fájdalmat és szívdobogásérzést tapasztalhatnak. Ezek a tünetek felálláskor felerősödhetnek.

A dysautonomia egyéb fertőző okai tartalmazza:

  • humán immunhiány vírus (HIV)
  • Lyme-kór
  • tetanusz

Sérülés

Csakúgy, mint a fizikai trauma, az érzelmi trauma is vezethet diszautonómiához.

Az ANS szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerre osztható, amelyek együtt dolgoznak, hogy segítsenek felkészülni a stresszre és reagálni rá. A 2020-as kutatások szerint a poszttraumás stressz-zavar egyensúlyhiányt okozhat e két rendszer között.

Daganatok

A rákos daganatok képesek befolyásolni az agyban vagy a gerincvelőben, ami autonóm diszfunkcióhoz vezethet. A hipotalamusz, az agyalapi mirigy vagy az agytörzs közelében lévő daganat különösen valószínű, hogy megzavarja ezen struktúrák ANS funkcióit.

A paraneoplasztikus szindrómák ritka állapotok, amelyekben a szervezet immunválaszt ad a test más részein lévő rákos megbetegedések ellen. A válasz hatására az immunrendszer tévedésből megtámadhatja az egészséges sejteket az idegrendszerben.

Gyógyszerek

Egyes gyógyszerek, mint például az amiodaron (Amiodon) és a kemoterápiás gyógyszerek, előfordulhatnak vezet diszautonómiára. Számos gyógyszer is ronthatja az ortosztatikus hipotenziót, például:

  • diuretikumok
  • értágítók
  • egyes kalciumcsatorna-blokkolók

Méreganyagok

Mérgező anyagok, mint pl alkohol, dysautonomiához vezethet. A nehézfémek, például az ólom mérgezése is oka lehet.

A dysautonomia tünetei

A dysautonomia okainak és típusainak sokfélesége miatt számos tünet létezik. A leggyakoribbak közül néhány:

  • gond a helybenállással
  • könnyedség
  • túlzott fáradtság
  • mellkasi kellemetlen érzés vagy szívdobogásérzés
  • légzési nehézségek
  • agyköd
  • gyomor-bélrendszeri kellemetlenség
Ez hasznos volt?

Gyakran Ismételt Kérdések

Íme egy áttekintés azokról a gyakori kérdésekről, amelyeket az emberek a diszautonómiával kapcsolatban tesznek fel.

Megelőzhetem a dysautonomiát?

A dysautonomia bizonyos típusai, például a családi dysautonomia genetikai eredetűek, és nem előzhetők meg. Megelőzhet másokat, például a diabéteszes autonóm neuropátiát, ha szabályozza az alapállapotot.

Mi válthatja ki a dysautonomia epizódját?

A POTS-ban szenvedők fellángolásokat tapasztalhatnak, gyakran bizonyos kiváltó tényezőkkel, mint például a menstruáció, az étkezés, a túlmelegedés, a kiszáradás, az alkoholfogyasztás, a testmozgás vagy a túl sok pihenés.

A szorongás okozhat-e diszautonómiát?

A szorongás tünetei diszautonómiának tűnhetnek, de a szorongás nem okoz dysautonomiát. A fizikai tünetek, mint például a szapora szívverés, a heves szívverés és a gyors légzés, gyakoriak a POTS-ban és a szorongásban.

Néhány kutatás azt javasolja, hogy a szorongás nem gyakoribb a POTS-ban szenvedők körében, de a tünetek átfedése miatt annak tűnhet.

Elmúlhat a diszautonómia?

A kiváltó októl függően a kezelés segíthet a dysautonomia tüneteinek kezelésében és csökkentésében. Az orvos életmódbeli változtatásokat javasolhat, vagy megváltoztathatja a kezelési tervet. Egy mögöttes állapot, például egy daganat kezelése kritikus fontosságú a dysautonomia kezelésében.

A dysautonomia szerzett vagy öröklött állapot, amelynek számos lehetséges oka van.

A dysautonomia bizonyos formái az Ön genetikája miatt alakulnak ki. Más formák traumából, fertőzésből vagy krónikus állapotból származhatnak. Az életmódbeli tényezők, például az étrend, az alkoholfogyasztás és a méreganyagoknak való kitettség szintén szerepet játszhatnak.

A dysautonomia kezelése gyakran magában foglalja az alapbetegség kezelését, az életmód megváltoztatását és esetleg a gyógyszerhasználat módosítását.

Kapcsolódó cikkek

Discussion about this post