A diszautonómiát gyakran egy mögöttes állapot okozza, de lehet gyógyszerek vagy toxinok is. A genetika bizonyos típusú autonóm diszfunkciókban is szerepet játszik.

A diszautonómia akkor fordul elő, ha az autonóm idegrendszer (ANS) nem látja el szokásos funkcióját. Az ANS szabályozza a létfontosságú, de öntudatlan testrendszereket, például az emésztést és a légzést.
A dysautonomia többféle típusa létezik. A dysautonomia legismertebb típusai közé tartozik:
- posturális tachycardia szindróma (POTS)
- ortosztatikus hipotenzió
- vasovagal syncope
- többszörös rendszeres atrófia (MSA)
Az autonóm diszfunkciónak több oka is lehet. Nézzünk meg néhányat a leggyakoribbak közül.
Genetika
A dysautonomia számos típusa örökölhető, ezek az örökletes szenzoros és autonóm neuropátiák (HSAN). Ezek az állapotok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan embereknél, akik meghatározott géneket hordoznak.
A legpontosabban definiált HSAN-ok közé tartozik a családi dysautonomia, más néven HSAN 3. típusú vagy Riley-Day-szindróma.
A családi dysautonomia az
Autoimmun betegség
Számos autoimmun állapot okozhat dysautonomiát, beleértve:
- sclerosis multiplex
- lupus
- Sjögren betegség
Ezek az állapotok számos különböző tünetet okoznak, amelyek hatással vannak az idegrendszerre, és a diszautonómia lehet a sok hatás egyike. Néhány ilyen betegségben szenvedő ember egyáltalán nem tapasztal dysautonomiát. Mások számára a dysautonomia lehet a fő tünet.
Neurológiai betegségek
Neurológiai betegségek, például Parkinson-kór és más degeneratív állapotok lehetnek
Az MSA egy atipikus Parkinson-kór, amely az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek fokozatos elvesztésével jár. Ez a veszteség változásokhoz vezethet az autonóm és a központi idegrendszerben.
Traumás agysérülések, beleértve az agyrázkódást is
Cukorbetegség
Cukorbetegség lehet
Az autonóm neuropátia hatással lehet:
- szív
- emésztés
- verejtékmirigyek
- szemek
- képes megmondani, hogy mikor alacsony a vércukorszintje (hipoglikémia figyelmen kívül hagyása)
Vitaminhiány
A POTS-okkal rendelkező emberek között van a
Fertőzések
Egyes fertőzések autonóm elváltozásokhoz vezethetnek.
A hosszú COVID-ban szenvedők légszomjat, mellkasi fájdalmat és szívdobogásérzést tapasztalhatnak. Ezek a tünetek felálláskor felerősödhetnek.
A dysautonomia egyéb fertőző okai
- humán immunhiány vírus (HIV)
- Lyme-kór
- tetanusz
Sérülés
Csakúgy, mint a fizikai trauma, az érzelmi trauma is vezethet diszautonómiához.
Az ANS szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerre osztható, amelyek együtt dolgoznak, hogy segítsenek felkészülni a stresszre és reagálni rá. A 2020-as kutatások szerint a poszttraumás stressz-zavar egyensúlyhiányt okozhat e két rendszer között.
Daganatok
A rákos daganatok képesek
A paraneoplasztikus szindrómák ritka állapotok, amelyekben a szervezet immunválaszt ad a test más részein lévő rákos megbetegedések ellen. A válasz hatására az immunrendszer tévedésből megtámadhatja az egészséges sejteket az idegrendszerben.
Gyógyszerek
Egyes gyógyszerek, mint például az amiodaron (Amiodon) és a kemoterápiás gyógyszerek, előfordulhatnak
- diuretikumok
- értágítók
- egyes kalciumcsatorna-blokkolók
Méreganyagok
Mérgező anyagok, mint pl
A dysautonomia tünetei
A dysautonomia okainak és típusainak sokfélesége miatt számos tünet létezik. A leggyakoribbak közül néhány:
- gond a helybenállással
- könnyedség
- túlzott fáradtság
- mellkasi kellemetlen érzés vagy szívdobogásérzés
- légzési nehézségek
- agyköd
- gyomor-bélrendszeri kellemetlenség
Gyakran Ismételt Kérdések
Íme egy áttekintés azokról a gyakori kérdésekről, amelyeket az emberek a diszautonómiával kapcsolatban tesznek fel.
Megelőzhetem a dysautonomiát?
A dysautonomia bizonyos típusai, például a családi dysautonomia genetikai eredetűek, és nem előzhetők meg. Megelőzhet másokat, például a diabéteszes autonóm neuropátiát, ha szabályozza az alapállapotot.
Mi válthatja ki a dysautonomia epizódját?
A POTS-ban szenvedők fellángolásokat tapasztalhatnak, gyakran bizonyos kiváltó tényezőkkel, mint például a menstruáció, az étkezés, a túlmelegedés, a kiszáradás, az alkoholfogyasztás, a testmozgás vagy a túl sok pihenés.
A szorongás okozhat-e diszautonómiát?
A szorongás tünetei diszautonómiának tűnhetnek, de a szorongás nem okoz dysautonomiát. A fizikai tünetek, mint például a szapora szívverés, a heves szívverés és a gyors légzés, gyakoriak a POTS-ban és a szorongásban.
Elmúlhat a diszautonómia?
A kiváltó októl függően a kezelés segíthet a dysautonomia tüneteinek kezelésében és csökkentésében. Az orvos életmódbeli változtatásokat javasolhat, vagy megváltoztathatja a kezelési tervet. Egy mögöttes állapot, például egy daganat kezelése kritikus fontosságú a dysautonomia kezelésében.
A dysautonomia szerzett vagy öröklött állapot, amelynek számos lehetséges oka van.
A dysautonomia bizonyos formái az Ön genetikája miatt alakulnak ki. Más formák traumából, fertőzésből vagy krónikus állapotból származhatnak. Az életmódbeli tényezők, például az étrend, az alkoholfogyasztás és a méreganyagoknak való kitettség szintén szerepet játszhatnak.
A dysautonomia kezelése gyakran magában foglalja az alapbetegség kezelését, az életmód megváltoztatását és esetleg a gyógyszerhasználat módosítását.