A húgyhólyagrák halálozása: okok és kockázatok

Az életkor, a dohányzás és a méreganyagoknak való kitettség csak néhány olyan tényező, amely növeli a hólyagrák okozta halálozás kockázatát. De az ismert kockázatok közül sok megelőzhető.

A hólyagrák az hatodik leggyakoribb típusú rák az Egyesült Államokban, de a nyolcadik helyen áll a halálhoz vezető ráktípusok tekintetében.

Bár nem ez a rák egyik leghalálosabb formája, még mindig előfordulhat, hogy belehal a hólyagrákba – és azok, akiket születésükkor hímneműként jelöltek ki, nagyobb kockázattal szembesülhetnek.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a húgyhólyagrákhoz kapcsolódó okokat és halálozási kockázatokat, valamint azt, hogy hogyan csökkentheti a hólyagrák kialakulásának kockázatát.

Hol alakul ki általában a rák a hólyagjában?

A húgyhólyag vizeletet tárol, miután a veséje feldolgozta, és mielőtt elhagyná a szervezetét. Az urothelsejtek és a simaizomzat béleli a hólyagot, lehetővé téve, hogy megnyúljon és elmozduljon, ahogy a hólyag megtelik és kiürül.

A vizelet felesleges folyadékból és a szervezetből származó egyéb anyagokból áll, beleértve a mérgező anyagokat, amelyeket a vesék eltávolítanak a véráramból. Úgy gondolják, hogy ezek a káros anyagok a húgyhólyagrák fő okozói.

A húgyhólyagrákban szenvedők 90%-ánál az uroteliális sejtek kerülnek a legszorosabban kapcsolatba a vizelettel, és a rák által érintett sejtek. A simaizomrétegek felé haladó rák az összes húgyhólyagrákban szenvedő ember körülbelül 10%-át teszi ki, és csökkenti a túlélési esélyeket.

Mi okozza a húgyhólyagrák okozta halált?

Sok nem áttétes hólyagrákban szenvedő ember halálának oka nem maga a hólyagrák. Egy 2020-as tanulmány ezt találta kb A húgyhólyagrákos betegek halálozásának 44%-a nem a húgyhólyagrákhoz kapcsolódnak, hanem a nem hólyagrákhoz (10%) és más nem daganatos okokhoz (34,2%).

A tanulmány szerint a szívbetegség és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) voltak a leggyakoribb nem rákos eredetű halálokok. A kutatók azonban azt is megjegyezték, hogy a húgyhólyagrákban szenvedőknél nagyobb a kockázata annak, hogy másodlagos rákos megbetegedések, szívbetegségek és COPD miatt halnak meg, mint azok, akiknek soha nem volt hólyagrákja.

Meg kell jegyezni, hogy a szívbetegség és a COPD egyaránt dohányzással összefüggő betegségek, akárcsak a hólyagrák.

A halálozás kockázatát növelő tényezők

Számos dolog növelheti a hólyagrák okozta halálozás kockázatát, főként az életkor növekedésével. Emberek 60 évesnél idősebb a húgyhólyagrákban szenvedők többségét teszik ki, és a 60 év feletti életkor a hólyagrák kialakulásának és elhalálozásának egyik fő kockázati tényezője.

A húgyhólyagrák további jelentős halálozási kockázati tényezői a következők:

  • dohányzás
  • toxinoknak vagy vegyi anyagoknak való kitettség
  • születéskor férfit jelöltek ki

Összességében egy tanulmány szerint, amely férfiakból vagy nőkből álló csoportokra osztotta az embereket, a születés és 74 éves kor közötti húgyhólyagrák okozta halálozás halmozott kockázata 0,29% férfiaknak és 0,08% nőknek.

Ki van veszélyben?

  • Az 55 év felettiek kapnak 90% az Egyesült Államokban diagnosztizált hólyagrák.
  • A hólyagrák az négyszer ugyanolyan gyakori a férfiaknál, mint a nőknél egy tanulmány szerint, amely férfiakból vagy nőkből álló csoportokra osztotta az embereket.
  • Között 50% és 65% az emberek húgyhólyagrákja a dohányzással függ össze.
  • Krónikus húgyhólyag fertőzések vagy irritációk (például húgyúti fertőzések (UTI), vesekő vagy hólyagkövek) összefüggésbe hozhatók a hólyagrák kialakulásával.
  • A világ bizonyos részein elterjedt hólyagparaziták (schistosomiasis) szintén növelhetik a hólyagrák kockázatát.

Milyenek a húgyhólyagrákos betegek rövid távú kilátásai?

A húgyhólyagrák diagnózisában szenvedők rövid távú kilátásai általános egészségi állapotuktól függenek, de vannak olyan specifikus tényezők, amelyek befolyásolhatják a halálozást is.

Az in situ – azaz csak a hólyag felszíni rétegeiben – előforduló rák a legalacsonyabb halálozási kockázattal jár. Az invazív rákos megbetegedések, amelyek az izomrétegekre terjednek ki, hogy áttétet adjanak a test más területeire, halálosabbak. Nagyjából 3 emberből 1 A hólyagrák túlnyúlik a hólyagfaluk felületes rétegein, de a hólyagban marad. Csak arról szól az összes ember 4%-a a húgyhólyagrák átterjed a test más részeire.

Ról ről az emberek 48%-a akik a hólyagrák diagnózisát követő 1-3 éven belül meghaltak, közvetlenül hólyagrákban haltak meg, míg csak kb. az emberek 3%-a akik 10 évet vagy többet túléltek az első diagnózis után, elsődleges hólyagrákban haltak meg.

Az általános egészségi állapotán és a rák stádiumán túlmutató egészségügyi tényezők, amelyek növelhetik a húgyhólyagrák rövid távú halálozási kockázatát, a következők:

  • megnövekedett életkor (50 évesnél idősebb)
  • fehér etnikai háttér
  • a kemoterápiás vagy sugárkezelési kezelés késése
  • egészségbiztosítás hiánya
  • hogy nőtlen

Bár a fehéreknél magasabb a hólyagrák előfordulási aránya, a hólyagrák okozta halálozási arány magasabb a feketéknél. A 2022-es tanulmány Az Egyesült Államokban 1999 és 2019 között a rákos megbetegedések halálozási arányait vizsgálva arra utal, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátás akadályai hozzájárultak a fekete férfiak és nők magasabb halálozási arányához.

A húgyhólyagrák halálozási aránya is magasabb a fejletlen országokban, különösen ott, ahol a schistosomiasis fertőzések okozzák a rákot. Ezek a fertőzések a leggyakoribbak Észak- és Kelet-Afrikában, valamint a Közel-Keleten.

Mik a hosszú távú kilátások a hólyagrákban szenvedők számára?

A hólyagrák diagnosztizálása után is hosszú életet élvezhet, attól függően, hogy a rák milyen stádiumban van és milyen fokon áll a diagnózis felállításának időpontjában, valamint az utókezelés szintjétől függően.

A rákkezelések, mint például a kemoterápia és a sugárzás, mellékhatásokkal járhatnak, amelyek más egészségügyi problémákhoz, például fertőzésekhez és idegkárosodáshoz vezethetnek. Arra is fennáll az esély, hogy a rák kiújulhat a kezdeti kezelés után, vagy másodlagos rákos megbetegedések jelennek meg más területeken.

Bár a húgyhólyagrákban szenvedő betegek túlélési aránya 5 évvel a diagnózis felállítása után és azt követően általában jó, 3-6 havonta meg kell ütemeznie az egészségügyi szakemberrel végzett nyomon követési vizsgálatokat.

Az ismétlődő vagy új rák növekedésének ellenőrzésére használt módszerek a következők lehetnek:

  • cisztoszkópia
  • vizeletvizsgálatok
  • vérvétel
  • röntgensugarak

Felületes, nem invazív hólyagdaganatok esetén a daganat endoszkópos reszekcióját követően 3 havonta ellenőrző cisztoszkópiát kell végezni. Egyes esetekben gyógyszert csepegtenek a hólyagba, hogy csökkentsék a kiújulás esélyét.

Mit tehetsz a kilátások javítása érdekében?

A hólyagrák nem gyakran fordul elő családokban, és nincs erős genetikai kapcsolata. Ez azt jelenti, hogy a húgyhólyagrák legtöbb oka megvan, és ezért megelőzhető.

Bár keveset tehetünk az életkor növekedése ellen – ez a hólyagrák elsődleges kockázati tényezője –, de lépéseket tehet a szervezetébe jutó méreganyagok korlátozása és általános egészségi állapotának javítása érdekében.

A hólyagrák kialakulásának vagy a húgyhólyagrák visszatérésének kockázatának csökkentése érdekében ajánlott néhány egészségügyi megelőzési stratégia:

  • a dohányzásról való leszokás
  • mérsékelt testtömeg-index fenntartása
  • mérgező vagy káros vegyi anyagoknak való kitettség korlátozása
  • sok vizet inni
  • sok gyümölcsöt és zöldséget eszik

Gyakran ismételt kérdések a húgyhólyagrákról

Mi okozza a hólyagrákot?

A húgyhólyagrákot ritkán genetika okozza, vagy ritkán fordul elő családon keresztül. Az életkor, a nem és a dohányzás néhány olyan kockázati tényező, amely leggyakrabban kapcsolódik a hólyagrákhoz. A méreganyagoknak vagy vegyi anyagoknak való kitettség szintén növelheti a hólyagrák kockázatát. Néhány embernél a húgyhólyagrákot schistosomiasis fertőzés okozza.

Melyek a húgyhólyagrák fő tünetei?

A húgyhólyagrák fő tünetei a következők:

  • vér a vizeletében
  • fájdalmas vizelés
  • gyakori vizelés
  • sürgős vizelés
  • vizelettartási nehézség
  • fájdalom a hasi területen
  • fájdalom a hát alsó részén

Hogyan diagnosztizálható a húgyhólyagrák?

A húgyhólyagrákot a következő tesztek kombinációjával diagnosztizálják:

  • fizikai vizsga
  • képalkotás röntgen-, MRI- vagy CT-vizsgálattal kontrasztfestékkel
  • vérvizsgálat
  • vizeletvizsgálat
  • cisztoszkópia
  • biopszia

Hogyan kezelik a húgyhólyagrákot?

A húgyhólyagrákot ugyanúgy kezelik, mint sok más rákformát. A legtöbb embernél a hólyagdaganat endoszkópos úton eltávolítható. Ez az eljárás azt is meghatározza, hogy a rák átterjedt-e a környező izmokra. A kiterjedtebb műtét a daganat típusától és a helyi vagy távoli terjedés mértékétől függ.

A kemoterápia és a sugárterápia – olyan kezelések, amelyek elpusztítják a gyorsan növekvő rákos sejteket – szintén gyakoriak. Egyes esetekben a kemoterápia és a sugárzás kombinációja, vagy akár az immunterápia is alkalmazható a daganatok műtét előtti csökkentésére.

A húgyhólyagrák nem tartozik a leghalálosabb daganatok közé. Valójában majdnem ugyanannyi húgyhólyagrákban szenvedő ember hal meg más okok miatt, mint maga a hólyagrák.

Az azonnali kezelés és az utólagos gondozás növelheti a húgyhólyagrák túlélési esélyeit. Vannak olyan lépések is, amelyeket megtehet az ilyen típusú rák kialakulásának megelőzésére.

A dohányzás és a mérgező vegyszereknek való kitettség a hólyagrák egyik vezető és megelőzhető oka.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *