A Parkinson -kór krónikus és progresszív neurológiai rendellenesség, amely elsősorban a mozgást befolyásolja. Ez a betegség a dopamint termelő neuronok fokozatos elvesztéséből származik az agy egy adott területén, amelyet a lényegi nigra-nak hívnak. A dopamin kritikus szerepet játszik az izommozgás és a koordináció szabályozásában. A dopaminszintek csökkenése megzavarja az agyi régiók közötti normál kommunikációt, ami a Parkinson -kór jellegzetes tüneteihez vezet. Noha a Parkinson-kór általában 60 éves kor után jelent meg, néhány embernek 50 éves kora előtt tünetei vannak. Ezekben az esetekben ezt az állapotot korai kezdetű Parkinson-kórnak hívják.
A korai kezdetű Parkinson-kór gyakran a genetikai hajlam és a környezeti tényezők kombinációja miatt alakul ki. Számos gént, mint például a Park2 (Parkin), a Pink1 és az LRRK2, kapcsolódtak a korai kezdeti esetekhez. A korai tünetek gyakran finoman jelennek meg, és lassan haladnak el, ami késleltetheti a diagnózist. A korai kezdetű Parkinson-kóros tünetek felismerése és megértése lehetővé teszi a korábbi diagnózist és beavatkozást.
A korai kezdetű Parkinson-kór motoros tünetei
Remegés
A remegés az egyik legismertebb tünet. A remegés általában a test egyik oldalán kezdődik, gyakran egyik kezében vagy az ujjain. Az érintett kéz ritmikus rázkódást mutathat, különösen nyugalomban. Ez a tünet az agy motoros áramkörein belüli megszakított jelátvitelből származik, mivel a bazális ganglionokban a dopamin aktivitás csökkent.
A remegés a korai kezdetű Parkinson-kórban szenvedő emberek kb. 70–80% -ánál fordul elő. A remegés azonban a korai szakaszban enyhe maradhat. Figyeljen, ha a remegés akkor fordul elő, amikor a kéz a mozgás közben nyugszik és csökken. Ez a minta megkülönbözteti a parkinsoniai remegést az alapvető remegéstől.
A remegés zavarhatja a finom motoros képességeket, például az ing írását vagy gombot. A stressz és a fáradtság növelheti a remegés súlyosságát, ezért elengedhetetlen az érzelmi és fizikai stressz kezelése.
Izom merevség
Az izom merevsége ellenállást okoz a karok, a lábak, a nyak vagy a csomagtartó mozgásának. Az izom merevsége gyakran az egyik oldalon kezdődik, és a betegség előrehaladtával mindkét oldalra terjed. Az izom merevsége azért fordul elő, mert a dopaminhiány csökkenti az agy izomtónusának szabályozásának képességét.
Az izom merevsége egy bizonyos ponton szinte minden Parkinson -kórban szenvedő embernél fordul elő. Ez a tünet izomfájdalomhoz, ízületi kellemetlenséghez és nehézség érzéséhez vezethet. A korai szakaszban az izom merevsége vállfájdalomként vagy ízületi merevségként jelentkezhet, ha az ízületi gyulladás vagy az izomtörzs téved.
Az izom merevsége ronthatja a gyaloglást és a testtartást, tehát vegye figyelembe, ha a test még nyugalomban is merevnek érzi magát. A rendszeres fizikai aktivitás elősegítheti az izom merevségének enyhítését és a mobilitás fenntartását.
A mozgás lassúsága
A mozgás lassúsága a spontán és önkéntes mozgások általános csökkenése. A mozgás lassúságának napi tevékenységei, például öltözködés, séta vagy étkezés, a szokásosnál hosszabb ideig tartanak. Az arckifejezések csökkenthetők lehetnek, ami rögzített arcot eredményez.
A mozgás lassúsága az önkéntes mozgásokat szabályozó agyterületek közötti koordinációból származik. A csökkent dopamin jelzés lelassítja a mozgás kezdeményezését és végrehajtását.
A mozgás lassúsága szinte minden Parkinson -kórban előfordul. Lehet, hogy a lassúság nem állandó, és napról napra változhat. Vigyázzon a csökkentett karos lengéssel járás közben, vagy megnövekedett idő szükséges a rutin feladatok elvégzéséhez.
Ez a tünet jelentős csalódáshoz vezethet. A testmozgás és a fizikoterápia javíthatja a mozgás sebességét és a koordinációt.
Poszturális instabilitás és egyensúlyi problémák
A poszturális instabilitás káros az egyensúly és a függőleges testtartás fenntartása. A Parkinson -kór előrehaladtával ez a tünet növeli az esések és a sérülések kockázatát. A korai kezdetben az egyensúlyi problémák nem jelennek meg azonnal, de idővel fejlődhetnek.
A dopaminhiány megzavarja az egyensúly és a reflexekért felelős agyi régiók közötti koordinációt. Ennek eredményeként a test nem tudja gyors beállításokat végezni az egyensúly fenntartása érdekében gyaloglás vagy fordulás közben.
Az egyensúlyi problémák a korai szakaszban az emberek kb. 30–50% -ánál fordulnak elő. Figyelje meg a megmagyarázhatatlan eséseket, a gyakori botlódást vagy a nehézségeket az ülő helyzetből. Vigyázzon az óvatossággal olyan tevékenységek során, amelyek egyenetlen talajt vagy gyors mozgást magukban foglalnak.
A korai kezdetű Parkinson-kór nem motoros tünetei
Depresszió és szorongás
A depresszió és a szorongás gyakran megjelenik a motoros tünetek előtt vagy mellette. Ezek a tünetek az agy kémiai egyensúlyhiányából származnak, különös tekintettel a dopaminra, a szerotoninra és a norepinefrinre.
A hangulati rendellenességek a korai kezdetű Parkinson-kór 40–50% -ánál fordulnak elő. A tünetek között szerepel a tartós szomorúság, az ingerlékenység, az érdeklődés elvesztése és a szorongás nyilvánvaló ok nélkül.
Ne tekintse ezeket a tüneteket csak érzelmi reakcióknak. A depresszió és a szorongás jelentősen csökkentheti az életminőséget, és súlyosbíthatja a Parkinson -kór más tüneteit. Keressen értékelést egy egészségügyi szakembertől, ha a hangulatváltozások több mint 2-3 hétig fennállnak.
Az antidepresszáns gyógyszerek és a tanácsadás segíthet a hangulati tünetek kezelésében. A rendszeres testmozgás és a társadalmi interakció érzelmi támogatást is nyújthat.
Alvászavarok
Az alvási zavarok között szerepel álmatlanság, nyugtalan lábak, intenzív álmok és nappali álmosság. Ezek a problémák a dopamin veszteség és a normál cirkadián ritmusok megszakadása miatt bekövetkező agyi funkciók változásaiból származnak.
A Parkinson -kórban szenvedő emberek kb. Az alvási problémák növelhetik a fáradtságot és súlyosbíthatják a többi tünetet. Fenntartja a következetes alvási ütemtervet, és kerülje el a stimulánsokat, például a koffeint a lefekvéshez. Beszélje meg a tartós alvási problémákat egy neurológussal.
A szagérzet elvesztése
A szaglás képességének elvesztése gyakran néhány évvel a motoros tünetek kialakulását megelőzően fordul elő. Ez a tünet a szaglás utak korai degenerációjából származik, amelyek a dopaminra és más neurotranszmitterekre is támaszkodnak.
A Parkinson -kórban szenvedő emberek legfeljebb 90% -a jelentése csökkent vagy távolléti szaga. Lehet, hogy csak akkor veszi észre ezt a tünetet, hacsak aktívan teszteli a közös szagok észlelésének képességét.
Noha az anosmia nem veszélyes, ez a tünet korai figyelmeztető jelként szolgálhat, ha más tünetekkel kombinálják. Említse meg az orvos illatának változásait, különösen akkor, ha más tünetek alakulnak ki.
Székrekedés
A székrekedés a lassú gyomor -bél mozgás miatt következik be. A bélben lévő idegrendszert ugyanolyan degeneratív eljárás befolyásolja, amelyet az agyban látnak.
A székrekedés a korai kezdetű Parkinson-kór több mint 50% -ánál fordul elő. Ez a tünet több évvel a motoros tünetek megkezdése előtt jelentkezhet.
A székrekedés hasi puffadást, hasi kellemetlenséget és étvágyvesztést okozhat. Növelje a vízbevitel, a rostfogyasztás és a fizikai aktivitás a széklet előmozdítása érdekében. Kérjen orvosi tanácsot, ha a székrekedés tartós vagy súlyos.
Parkinson -kór diagnosztizálása
A Parkinson -kór diagnosztizálása a klinikai értékelésre támaszkodik, nem pedig a laboratóriumi vizsgálatokra. A neurológus felméri a kórtörténetet, a tünetek mintáit, a fizikai vizsgálat eredményeit és a dopaminerg gyógyszerekre adott reakciót.
A képalkotó vizsgálatok, például a dopamin transzporter (DAT) vizsgálat segítenek megerősíteni az agy csökkentett dopamin -aktivitását. Ezek a szkennelések azonban nem erősítik meg a Parkinson -kórot kifejezetten, és támogatják a klinikai diagnózist.
Mivel a korai tünetek fokozatosan jelentkezhetnek, és hasonlíthatnak más állapotok tüneteire, a diagnózis időbe telik. Tartson részletes nyilvántartást az összes tünetről, és az orvosi megbeszélések során világosan jelentse őket.
Parkinson -kór kezelése
A kezelés a tünetek kezelésére és az életminőség javítására összpontosít. Jelenleg nem létezik gyógymód a Parkinson -kór számára.
Gyógyszerek:
A levodopa és a carbidopa kombinációja továbbra is a leghatékonyabb gyógyszer. Ez a gyógyszer növeli az agy dopaminszintjét és csökkenti a motoros tüneteket. A dopamin agonista gyógyszerek, a monoamin-oxidáz B-inhibitor gyógyszerek és a katechol-O-metil-transzferáz inhibitor gyógyszerek szintén enyhítik a tünetet.
Fizikoterápia:
A fizikoterápia elősegíti a mobilitás, az egyensúly és a rugalmasság fenntartását. A rendszeres testmozgás javítja az izom erősségét és lassíthatja a funkcionális hanyatlást.
Foglalkozási és beszédterápia:
A foglalkozási terápia a mindennapi életre vonatkozó intézkedéseket tanítja. A beszédterápia segíti a hangváltozásokat és a nyelési nehézségeket.
Sebészeti lehetőség:
A mély agyi stimulációt figyelembe lehet venni, ha a gyógyszerek már nem nyújtanak elegendő előnyt. Ezt a műtéti eljárást úgy hajtják végre, hogy elektródákat implantálnak az agyi területeken a rendellenes jelek szabályozására.
Az életmód megváltoztatása:
A kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres alvási ütemterv, a stresszcsökkentés és a társadalmi elkötelezettség támogatása az általános jólét.
A korai diagnosztizálás és a következetes kezelés jelentősen javítja a korai Parkinson -kórban szenvedő személy életét.
Discussion about this post