Az idős emberek kézi remegése olyan gyakori probléma, amely jelentősen befolyásolhatja mindennapi életüket. Ezek az akaratlan kézi rázási mozgások különféle okokból származhatnak, kezdve a jóindulatú és a súlyosabb idegrendszeri rendellenességekig. A kézi remek alapvető okainak megértése elengedhetetlen a hatékony kezelés és az életminőség javításában. Ebben a cikkben információt fogunk nyújtani az idős egyének kézi remegéseiről, valamint a diagnózis és kezelési módszerekről.
A kézi remegés megértése
A kézi remegés a kezek ritmikus, akaratlan mozgása, amely súlyosság és gyakorisága változhat. A kézi remegést gyakran két fő típusba sorolják:
- Nyugodási remegés: akkor fordul elő, amikor a kezek nyugalomban vannak, például amikor lefeküdnek vagy ülnek.
- Kézi remegések az aktivitás során: önkéntes mozgások során fordulnak elő, például írás, étkezés vagy tárgyak tartása során.
A kézi remegés jelentősen befolyásolhatja a napi tevékenységeket, csökkentve az életminőséget és a függetlenséget. Idős egyéneknél a kézi remegést gyakran neurológiai vagy szisztémás körülmények között társítják.
Az idős embereknél a kézi remegés gyakori okai
1. Alapvető remegés (E8XSSE8XNTI8XAL TR8XEM8XOR)
Az alapvető tremor (essential tremor) az időskorúak egyik leggyakoribb oka a kézremráknak. Ez a rendellenesség egyfajta cselekvési remegés, ami azt jelenti, hogy a remegés akkor fordul elő, amikor ez a személy megpróbálja mozgatni a kezét vagy a karját, például amikor valamiért eléri. Az alapvető remegés pontos oka nem teljesen érthető, de úgy gondolják, hogy a rendellenes elektromos agyi aktivitást vonja maga után, különösen a kisagyban, amely szabályozza a motoros koordinációt. Ez a rendellenes tevékenység a kezek ritmikus remegéséhez vezet. A genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, mivel az esszenciális remegés gyakran a családokban fut.
Diagnózis:
Az alapvető remegés diagnosztizálása elsősorban klinikai, a beteg kórtörténetének és tüneteinek alapján. A neurológus gyakran megkérdezi a családtörténetet, mert az alapvető remegés általában örököl, és a részletes vizsgálat kizárja a remegés egyéb lehetséges okait, például a Parkinson -kórot. Bizonyos esetekben az agy vagy a vérvizsgálat MRI -je végezhető más neurológiai állapotok kizárására.
Az alapvető remegés kezelése:
Az alapvető remegés kezelése általában magában foglalja a tünetek kezelésére szolgáló gyógyszereket. A leggyakoribb gyógyszerek:
- Beta-blokkolók (pl. Propranolol): Ezek a gyógyszerek segítenek csökkenteni a remegést az adrenalin idegrendszerre gyakorolt hatásainak blokkolásával.
- Medenceellenes gyógyszerek (pl. Primidone): Ezek a gyógyszerek segítik a remegést az agyi aktivitás stabilizálásával az agyban.
- Mély agyi stimuláció: Súlyos esetekben, amikor a gyógyszerek nem hatékonyak, a mély agyi stimuláció ajánlható. Ezt a módszert olyan eszköz beültetésével hajtják végre, amely elektromos impulzusokat küld az agynak a remegésért felelős részére.
- Életmód megváltozása: Bizonyos esetekben a stressz és a koffein elkerülése, amely súlyosbodhat a remegést, csökkentheti a kéz remegését.
2. Parkinson -kór
A Parkinson -kór egy progresszív neurodegeneratív rendellenesség, amely elsősorban a motoros rendszert érinti. Ezt a betegséget a dopamint termelő neuronok elvesztése okozza az agyban, különös tekintettel a lényegi nigra-ban-egy olyan régióban, amely kulcsszerepet játszik a mozgás szabályozásában. Ahogy a dopaminszint csökken, ez a Parkinson -kór fémjel tüneteihez vezet, ideértve a Bradykinesia -t (a mozgás lassúságát), az izom merevségét és a pihenő remegést. A Parkinson-kórban a kézi remegés általában nyugalomban fordul elő, és „tabletta-gördülő” remegésként írják le, ahol az ember hüvelykujja és mutatóujja körkörös mozgásban mozog, mintha egy tablettát gördítne.
Diagnózis:
A Parkinson -kór klinikai tünetek és fizikai vizsgálat alapján diagnosztizálják. A neurológus értékeli a beteg mozgását, izomtónusát és a végtagok közötti koordinációt. A diagnózist gyakran neuroimaging tesztek (például MRI vagy PET -vizsgálat) támogatják, amelyek csökkenthetik az agyban a dopamin aktivitását. A Parkinson -kór diagnosztizálását általában a hasonló tüneteket okozhatja más körülmények kizárása után.
Parkinson -kór kezelése:
A Parkinson -kór jelenleg gyógyíthatatlan, de a gyógyszerek segíthetnek a tünetek kezelésében:
- LEVODOPA (L-DOPA): Ez a gyógyszer az agyban dopaminmá alakul, segítve a motoros tünetek, beleértve a remegéseket is.
- Dopamin agonisták: Ezek a gyógyszerek utánozzák a dopamin hatásait, és önmagában vagy levodopával kombinálva felhasználhatók.
- MAO-B gátlók (pl. Szelegilin): Ezek a gyógyszerek elősegítik a dopaminszint növelését azáltal, hogy gátolják az enzimet, amely lebontja.
- Mély agyi stimuláció: Az előrehaladott Parkinson -kórban szenvedő betegek esetében a mély agyi stimuláció hatékony lehet a remegés és más motoros tünetek szabályozásában.
3. Stroke vagy átmeneti ischaemiás támadás
A stroke vagy az átmeneti ischaemiás támadás az időskorúakban kézi remegést okozhat, ha ez befolyásolja az agyi területeket, amelyek ellenőrzik a mozgást. A stroke akkor fordul elő, amikor az agy véráramlása megszakad, ami a sejthalálhoz és a funkció elvesztéséhez vezet az érintett területen. Ha a stroke befolyásolja a motoros kéreg vagy a kisagy, a motoros problémák széles skálájához vezethet, beleértve a kézremegést is. Az átmeneti ischaemiás támadások, amelyeket gyakran „mini-stroke-knek” neveznek, ideiglenes zavarokat okoznak az agy véráramában, és kézremegedésekhez is vezethetnek, ha a kézmozgást irányító régió befolyásolja.
Diagnózis:
A stroke vagy az átmeneti ischaemiás támadás diagnosztizálását klinikai vizsgálat és képalkotó tesztek kombinációjával végzik. Az agy CT -vizsgálata vagy MRI -je azonosíthatja az agykárosodás területeit. Ezenkívül az esemény alapos története (pl. Hirtelen gyengeség, zsibbadás vagy beszédproblémák) segít megkülönböztetni a stroke -ot és más olyan feltételeket, amelyek remegést okozhatnak.
Kezelési lehetőségek:
A stroke vagy az átmeneti ischaemiás támadás által okozott kézi remegők kezelése az alapvető állapottól függ:
- Stroke -kezelés: Az azonnali orvosi kezelés kritikus jelentőségű a stroke számára, és a cél az, hogy helyreállítsák a véráramot az agy érintett területére. A kezelés magában foglalhatja a véralvadó gyógyszerek (trombolitika) vagy a műtéti beavatkozások használatát.
- Rehabilitáció: A fizikoterápia javítja a motor működését és csökkenti a stroke által okozott remegést. A foglalkozási terápia elősegítheti a napi feladatok elvégzésének adaptív technikáinak tanítását is.
4. Hyperthyreosis
A hyperthyreosis akkor fordul elő, amikor a pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel. Ez az állapot növelheti a test anyagcseréjét, olyan tüneteket okozva, mint a fogyás, a gyors pulzus és a kézi remegés. A hyperthyreosis remegései általában rendben vannak, és pihenés vagy aktivitás időszakaiban fordulnak elő. Úgy gondolják, hogy a remegés mögött álló pontos mechanizmus a megnövekedett szimpatikus idegrendszer aktivitásának következménye, amely fokozza az izmok ingerlékenységét.
Diagnózis:
A hyperthyreosis diagnosztizálására vérvizsgálatokat végeznek a pajzsmirigyhormonszintet (T3 és T4) és a pajzsmirigy-stimuláló hormont (TSH) mérő vérvizsgálatokat. Az alacsony TSH -val rendelkező megemelkedett T3 és T4 a hyperthyreosis jelzi. Ultrahang vagy radioaktív jódfelvétel -teszt is használható a pajzsmirigy méretének és funkciójának felmérésére.
A hyperthyreosis kezelése:
A hyperthyreosis kezelése célja a pajzsmirigyhormon túltermelésének csökkentése:
- Antithyreoid gyógyszerek (pl. Methimazol): Ezek a gyógyszerek csökkentik a pajzsmirigyhormonok előállítását.
- Radioaktív jódterápia: Ezt a kezelést radioaktív jód szedésével hajtják végre, amely elpusztítja a hiperaktív pajzsmirigyszövetet.
- Beta-blokkolók (pl. Propranolol): Ezeket a gyógyszereket fel lehet írni a hyperthyreosishoz kapcsolódó remegés és egyéb tünetek szabályozására.
- Tiroidektómia: Bizonyos esetekben műtétre lehet szükség a pajzsmirigy egy részének vagy egészének eltávolításához.
5. Gyógyszeres mellékhatások
Bizonyos gyógyszerek, különösen az időskorúak által más körülményekhez vett gyógyszerek, mellékhatásként indukálhatják a kézi remegést. Például olyan gyógyszerek, mint az antidepresszánsok (SSRI), az antipszichotikumok és a bronchodilátorok remegést okozhatnak, mivel ezek az agy neurotranszmittereit befolyásolják. Más gyógyszerek, például a kortikoszteroidok, remegést okozhatnak az idegrendszerre gyakorolt hatásuk eredményeként.
Diagnózis:
Alapvető fontosságú a beteg gyógyszeres előzményeinek alapos áttekintése. Ha a remegés új gyógyszer használata után kezdődik, az orvos azt gyaníthatja, hogy ez a gyógyszer oka. A vérvizsgálatok segíthetnek a test bizonyos gyógyszereinek szintjének azonosításában.
Gyógyszeres mellékhatások kezelése:
Ha egy gyógyszeres kezelésnek bizonyul a remegés oka, az orvos beállíthatja az adagot, vagy a beteget más gyógyszerre válthatja. Bizonyos esetekben további gyógyszereket lehet felírni a remegés ellensúlyozására.
6. Pszichogén remegés
A pszichogén remegést olyan pszichológiai tényezők, mint a stressz, szorongás vagy konverziós rendellenesség okozzák. A remegés intenzitása változhat, és nehéz lehet megkülönböztetni a más típusú remegést.
Diagnózis:
- Klinikai értékelés: A pszichológiai stresszorok vagy a mentális egészségi állapotok története értékelése.
- ELLENŐRZÉSI REMÉNYEK: A pszichogén remegők gyakran megváltoznak a frekvencia vagy az amplitúdóban a vizsgálat során.
Kezelési lehetőségek:
- Pszichoterápia: kognitív-viselkedési terápia vagy más tanácsadás formái.
- Gyógyszerek: Antidepresszánsok vagy szorongásgátló gyógyszerek felírhatók.
- Stresszkezelés: olyan technikák, mint az éberség és a relaxációs gyakorlatok.
Összefoglalva: az időskorúak kézi remegéseit különféle tényezők okozzák, kezdve a jóindulatú állapotoktól, mint az alapvető remegésig, a súlyosabb betegségekig, mint például a Parkinson -kór és a stroke. Az időskorú kézi remegés aggodalomra adhat okot, különösen, ha tartós vagy súlyosbodnak. Fontos, hogy konzultáljon egy egészségügyi szakemberrel az ok és a megfelelő kezelés meghatározása érdekében.
Discussion about this post