A nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) a tüdőrák leggyakoribb típusa. Kb
Bár gyakoribb, az NSCLC jellemzően kevésbé agresszív, mint a kissejtes tüdőrák (SCLC). Ennek ellenére az NSCLC egyes formái gyorsan átterjedhetnek a test más részeire, ha nem kezelik. A korai diagnózis kulcsfontosságú a kilátások javításában.
A röntgen általában az első vizsgálat, amikor az orvosok NSCLC-re gyanakszanak. A röntgensugarak megtalálhatják a daganatokat, és meghatározhatják méretüket, elhelyezkedésüket és egyéb fontos jellemzőket.
Noha számos egyéb vizsgálatra lesz szüksége az NSCLC megerősítéséhez és stádiumba állításához, még mindig sok információ áll rendelkezésre az orvostól a röntgenfelvételből.
Mit árulhat el a mellkasröntgen a nem-kissejtes tüdőrákról?
A mellkasröntgen nem képes diagnosztizálni az NSCLC-t. Mindazonáltal fontos információkkal szolgálhat, amelyeket orvosa felhasználhat annak meghatározására, hogy szüksége van-e további vizsgálatokra.
A mellkas röntgenfelvétele megmutathatja, hogy a tüdőben hol növekszik a daganat. Segíthet az NSCLC típusának meghatározásában is. Az NSCLC gyakori típusai a következők:
-
adenokarcinómák, amelyek a tüdő külső részén találhatók
-
laphámsejtes karcinóma, amelyek a tüdő belsejében lévő légutakban vannak
-
nagysejtes karcinóma, amely a tüdőben bárhol megtalálható
Az NSCLC számos jellemzője a mellkas röntgenfelvételén is megjelenik. Ezek tartalmazzák:
- Bronchialis szűkület. A bronchiális szűkület a tüdőt a légcsöjével összekötő légutak (hörgőcsövek) szűkülete. Az NSCLC daganat növekedése néha bronchiális szűkületet okozhat. Ez gyakran a laphámsejtes karcinóma mutatója.
- Csökkent tüdősűrűség. A csökkent tüdősűrűség a tüdőrák jele lehet. De olyan állapotok jele is lehet, mint a tüdőgyulladás és a légzési nehézség.
- Hilar mise. A hilar tömeg egy növekedés a tüdő bejáratánál. Gyakran tüdőrákra utal, de bizonyos esetekben jóindulatú is lehet. Ha a hilar tömegek rákosak, bonyolultabbá tehetik a műtétet.
- Magányos tüdőcsomó (SPN). Az SPN kerek vagy ovális foltként jelenik meg a mellkasröntgenen. Gyakran nem rákosak, de a tüdőrák korai jelei is lehetnek.
- Mellkasi folyadékgyülem. A pleurális folyadékgyülem folyadék felhalmozódása a tüdők közötti térben. A pleurális folyadékgyülem gyulladás, trauma vagy egyéb légzőszervi betegségek miatt fordulhat elő. De ha a pleurális folyadékgyülem tüdődaganattal együtt van jelen, az azt jelzi, hogy a rákos sejtek beköltöztek a tüdők közötti térbe.
- Nem oldódó tüdőgyulladás. A nem oldódó tüdőgyulladás néha a tüdőrák egyik első tünete. Ez gyakori az adenokarcinómák egy csoportjában, amelyet korábban bronchoalveoláris karcinómának neveztek.
- Metasztázis. Ha a rák áttétet adott, átterjedt a test más részeire. A röntgensugarak kimutathatják, hogy a daganatok átterjedtek-e a közeli struktúrákra, például a nyirokcsomókra. Ez befolyásolhatja kilátásait és műtéti lehetőségeit.
Melyek a mellkasröntgen korlátai, ha NSCLC-ről van szó?
A mellkasröntgen-felvételek ugyan hasznos információkkal szolgálhatnak, de több szempontból is korlátozottak. Egy 2019-es felülvizsgálat megállapította, hogy a mellkasröntgen minden 10 tüdőrákos esetből 2-t kihagy. Ennek okai lehetnek:
- Képminőség. A fekete-fehér röntgenfelvételek felbontása nem túl nagy. Néha még egy képzett radiológus számára is nehéz lehet az apró részletek észlelése.
- Akadály. Az orvosok könnyen figyelmen kívül hagyhatják a kisebb daganatokat, ha csontok vagy más testrészek elzárják őket a látástól. Egy 2017-es tanulmány szerint a mellkasröntgen a tüdő felső lebenyeiben előforduló rákos megbetegedések 45-81 százalékát mellőzi, ahol a kulcscsont blokkolhatja őket.
- Elhelyezés. Sok múlik azon, hogy a röntgentechnikus megfelelően pozícionálja-e Önt, hogy a legjobb minőségű képet kaphassa.
Más állapotok a rákhoz hasonlónak tűnhetnek a röntgenfelvételen. Például egy tüdőtályog világosszürke tömegként is megjelenhet a röntgenfelvételen.
Ha a mellkasröntgen rákot észlel, a stádium meghatározása a diagnosztikai folyamat fontos része. A stádium meghatározása azt jelzi, hogy a rák mennyire terjedt el. A rák stádiuma hatással van a kezelésre és a kilátásokra.
A mellkasröntgen nem ad elegendő információt a rák stádiumba hozásához. A folyamat ezen része később következik be, és általában CT-, PET- vagy MRI-vizsgálatot foglal magában.
Hogyan történik a mellkasröntgen?
A mellkasröntgen ambuláns eljárás. Nem kell abbahagynia a gyógyszerszedést az eljárás előtt, és el tud menni a megbeszélt időpontra és vissza.
A röntgenfelvétel előtt deréktól felfelé le kell vetkőznie. Kapsz egy vizsgaruhát. El kell távolítania az ékszereket is.
Ön a röntgenkészülék és a képeket létrehozó lemez között fog állni a röntgeneljárás során. A röntgentechnikus arra kéri Önt, hogy az eljárás során különböző pozíciókba lépjen, hogy a gép különböző nézeteket tudjon rögzíteni a mellkasáról.
A technikus segít különböző pozíciókba kerülni, így a gép képes képeket készíteni a mellkas oldaláról és elejéről. Azt is megkérhetik, hogy tegyen enyhe mozdulatokat, például emelje fel a karját, görgesse meg a vállát, vagy vegyen egy mély lélegzetet és tartsa vissza.
A röntgenfelvételek általában gyorsak és fájdalommentesek. Nem fogja érezni, ahogy a röntgengép képeket készít.
Ha nem tud állni vagy befejezni a mozdulatokat, akkor képes lehet ülni vagy feküdni. Ha aggódik amiatt, hogy a röntgenfelvétel során fel kell állnia, beszéljen kezelőorvosával. Előfordulhat, hogy egy olyan létesítménybe irányíthatják Önt, ahol mobilitási lehetőség van.
Kezelőorvosa felveszi Önnel a kapcsolatot, amint elkészült a mellkasröntgen eredménye. Értesíteni fogják az eredményeket, és megbeszélik a következő lépéseket. Ez magában foglalhatja további tesztek ütemezését vagy más, már elvégzett tesztek eredményének megvárását.
Vannak-e kockázatok a mellkas röntgenfelvételeihez?
A mellkasröntgen biztonságos. A folyamat kis mennyiségű sugárzásnak teszi ki Önt, de ez nem elég ahhoz, hogy hatással legyen egészségére. Ha azonban rendszeres mellkasröntgenen vesz részt, az eljárás során viselhet védőkötényt, hogy megvédje magát a sugárzástól.
Ha terhes, fontos, hogy tájékoztassa kezelőorvosát és a röntgentechnikust. Továbbra is készíthet mellkasröntgenet, de a technikus lépéseket tesz annak biztosítására, hogy gyomrát ne érje sugárzás.
Hogyan diagnosztizálható a nem kissejtes tüdőrák?
A röntgen önmagában nem elegendő a nem kissejtes tüdőrák diagnosztizálásához. A teljes kórtörténet és a dohányzási szokások áttekintése mellett számos egyéb vizsgálatot is el kell végeznie a diagnózis megerősítésére.
A tüdőrák diagnosztizálására szolgáló általános tesztek a következők:
- CT vizsgálat. A CT-vizsgálat részletes, háromdimenziós képeket készít, amelyek lehetővé teszik az orvosok számára, hogy közelebbről megvizsgálják a daganatokat. Néha az injekcióban vagy szájon át adott festék kiemelheti a daganatokat és más rendellenességeket.
- PET szkennelés. Az orvosok kérhetnek PET-vizsgálatot a CT-vizsgálattal egyidejűleg. A PET-vizsgálat előtt beadnak egy enyhén radioaktív cukrot, amely összegyűlik a rákos sejtekben. Ez segíthet kiemelni azokat a területeket, ahol a rák elterjedt.
- MRI. Az MRI mágneses mezőket használ, hogy részletes képeket készítsen a test belsejéről. Az orvosok gyakran használják annak megállapítására, hogy a tüdőrák átterjedt-e a csontjaiba.
- A köpet citológiája. A köpetcitológia megvizsgálja a köhögött nyálkát. Három egymást követő reggel mintát kell gyűjtenie, és be kell küldenie egy laborba vizsgálatra.
- Biopszia. A biopszia kis mennyiségű szövetet távolít el a mikroszkóp alatti vizsgálathoz. Ez segíthet meghatározni az NSCLC altípusát. A biopszia lehet sebészeti beavatkozás, vagy speciális tűvel lehet eltávolítani a tumormintát.
- Bronchoszkópia. A bronchoszkópia egy hosszú, vékony csövet használ, amelyet a légutakba és a tüdejébe vezetnek. A cső végén lévő lámpa lehetővé teszi, hogy az orvosok belássanak a tüdejébe. Vizsgálat céljából folyadék- és szövetmintákat is gyűjthetnek.
- Thoracentesis. A toracentézis egy olyan eljárás, amely folyadékot gyűjt a tüdők közötti térből. Egy hosszú tűt használ, amelyet a mellkas falába szúrnak. Ezután a folyadékot elemzik és rákos sejteket vizsgálnak egy laboratóriumban.
A mellkasröntgen a tüdőrák diagnosztikai folyamatának fontos része. A röntgen önmagában nem tudja megerősíteni a diagnózist, de hasznos információkat nyújthat az NSCLC típusáról, stádiumáról, kilátásairól stb. Megmutathatja a daganat helyét és méretét.
A mellkasröntgen segítségével orvosa elkezdhet gondolkodni a műtéti lehetőségekről és más kezelési stratégiákról. A megállapítások megerősítéséhez más tesztekre lesz szüksége, de gyakran a mellkasröntgen az első lépés.
A korai diagnózis a kulcsa az NSCLC-vel kapcsolatos kilátások javításának. A lokalizált NSCLC 5 éves túlélési aránya a
Ha nagy a kockázata az NSCLC-re, beszéljen kezelőorvosával az éves mellkasröntgen- és alacsony dózisú CT-vizsgálatról.