Annak megértése, hogy miért nem használják többé az „Asperger” kifejezést

A tünetek jelentős átfedése az autizmus spektrum zavarral (ASD) az egyik fő oka annak, hogy sokan már nem használják az „Asperger” kifejezést diagnózisként.

Az Asperger-szindróma egykor olyan diagnózis volt, amelyet a szakértők olyan idegrendszeri fejlődési állapotra alkalmaztak, amely a szociális kommunikáció és interakció nehézségeinek enyhe tüneteit, korlátozott vagy ismétlődő viselkedést, de jelentős nyelvi vagy kognitív késéseket nem mutatott.

Pervazív fejlődési rendellenességnek (PDD) tekintették, az egyik az ötből PDD altípusok, beleértve:

  • autista zavar
  • Asperger-szindróma
  • gyermekkori dezintegratív rendellenesség
  • pervazív fejlődési rendellenesség – másként nem meghatározott (PDD-NOS)
  • Rett szindróma

Mindezen állapotok hasonló szociális és viselkedési tüneteket mutattak.

Az Asperger-szindróma már nem hivatalos diagnózis, de egyesek még mindig ezt a terminológiát részesítik előnyben, vagy „Aspies”-nek vallják magukat a legújabb diagnosztikai nyelvezet helyett.

Miért nem diagnosztizálják többé az Asperger-kórt?

A fő ok, amiért az Asperger-kór ma már nem diagnózis, az az, hogy nehéz megbízhatóan vagy biztosan megkülönböztetni az autizmus spektrum zavartól (ASD).

Az Asperger-kór tünetei gyakran megkülönböztethetetlenek voltak az ASD-től, minimális támogatást igényeltek, amelyet ma ASD 1-nek neveznek.

Dolly Ferraiuolo, a floridai Clearwaterből származó, engedéllyel rendelkező klinikai szociális munkás elmagyarázza: „Az „Asperger-szindróma” kifejezés eltávolítására vonatkozó döntés olyan kutatásokon alapult, amelyek arra utalnak, hogy jelentős átfedés van az Asperger-kór és az autizmus egyéb formái között.

Míg a diagnosztikai egyértelműség volt a változás hajtóereje, a diagnosztikai nyelvváltás során figyelembe vették a szociális érzékenységeket is, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy a szakértők eredetileg Asperger-kórt neveztek el.

„Bár ennek a változásnak az okai az eredeti ASD esernyő alatti diagnózisok közötti nem egyértelmű különbségekből fakadtak, nagyjából egy időben történt, hogy több információ látott napvilágot arról, hogy Hans Asperger, akiről a diagnózist elnevezték, német orvos volt. világháborúban, és náci kollaboráns volt” – mondja Dr. Jessica Myszak, pszichológus és az Illinois állambeli Glenview-i Help and Healing Center igazgatója.

Most, hogy az Asperger-kór hivatalosan is az ASD zászlaja alatt áll, sokan azt is érzik, hogy ez segíti előmozdítani a befogadást, nem pedig a megosztottságot a neurodiverzitás közösségében. A diagnózisok ilyen egyesítése segít megszüntetni azt a megbélyegzést, hogy az ASD az alacsony intelligencia szinonimája.

“Néhányan úgy vélik, hogy az Asperger vagy az “Aspie” megtartásával folytattuk ezt a megosztottságot, az autizmust az alacsony intellektushoz kötve” – ​​mondja Lacey Cottingham, az észak-karolinai Raleigh-ből származó klinikai szociális munkás.

Mikor szűnt meg az „Asperger” kifejezés használata?

2013-ban a szakértők hivatalosan eltávolították az Aspergert diagnózisként, amikor kiadták a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvét, 5th kiadás (DSM-5).

A DSM, amely diagnosztikai iránymutatást ad a mentális egészség és az egészségügyi szakemberek számára, megszüntette a PDD-t és altípusait az 5.th kiadás, többségüket az autizmus spektrumzavarok (ASD) nevű új kategória alá vonják.

Az altípusok helyett a DSM szerzői három súlyossági szintet adtak meg az ASD-nek, hogy megmutassák, mekkora támogatásra lehet szükség a szociális és viselkedési nehézségek kezeléséhez:

  • 3. szint: igen jelentős támogatást igényel
  • 2. szint: jelentős támogatást igényel
  • 1. szint: támogatást igényel

A DSM szerzői nem helyezték át a Rett-szindrómát az ASD zászlaja alá az akkori kutatók által felfedezett egyedi, meghatározó genetikai tényezők miatt.

Mi az Asperger új neve?

A DSM-5 diagnosztikai irányelvei szerint az Asperger-szindróma megfelel az 1. szintű ASD kritériumainak, de ez nem jelenti azt, hogy ez az előnyben részesített nyelv a hétköznapi beszélgetésekben.

„Amit korábban Asperger-kórként diagnosztizáltak, az ma már az autizmus spektrumzavar része, és sok autizmussal diagnosztizált ember szívesebben nevezi őket autistának” – mondja Myszak.

„A diagnosztikai nyelv változásával együtt elmozdulás történt a személy-első nyelvről [saying ‘a person with autism’] identitásalapú nyelvre [saying ‘an autistic person’].”

Használják még az emberek az “Asperger” kifejezést?

Az „Asperger-kór” még ma is használatos kifejezés, különösen azoknál, akik korábban Asperger-szindrómával diagnosztizáltak. Myszak kifejti, hogy sokan erősen azonosulnak a kifejezéssel, és ellenállnak annak megváltoztatásának.

Noha ezek egy része az ASD-t és az intelligenciát övező folyamatos megbélyegzéshez kapcsolódik, Cottingham elmagyarázza, hogy ennek valószínűleg inkább az agy működéséhez van köze az ASD-ben.

„Az online emberek szeretik azzal vádolni az embereket, hogy „Aspie-fölényben” vannak” – mondja.

„Nem fogom figyelmen kívül hagyni az átélt élményeiket, mert goromba emberek jönnek a bolygó és az internet minden szegletéből. Személyes véleményem az, hogy ez az autista igényre vezethető vissza, hogy nagyon konkrét módon beszéljünk. Kényelmesebb érzés, ha minden szónak pontosan egy jelentése van.”

Az ASD-t a jelenlegi terminológia szerint gyakran kritizálják a specifikusság hiánya miatt. A súlyossági skálák megmutathatják bizonyos tünetek jelentőségét, de nem terjednek ki az ASD-n belüli összes lehetséges tapasztalatra.

Miért tekintik az autizmust spektrumzavarnak?

A szakértők az ASD-t spektrumzavarnak tekintik, mivel különböző tünetekkel járhat, amelyek gyakorisága, intenzitása és típusa változó. Ez egy olyan diagnózis, amely minden ember számára mást jelenthet.

„Az „autista spektrum” kifejezés az állapoton belüli tapasztalatok sokféleségét és sokféleségét hangsúlyozza” – mondja Ferraiuolo. “Az ASD diagnózisa számos jellemzőt foglal magában, a szociális nehézségektől és a kommunikációs kihívásoktól a korlátozott érdeklődésig és az ismétlődő viselkedésig.”

A lényeg

Az „Asperger-szindróma” egy elavult diagnosztikai kifejezés, amelyet ma az autizmus spektrum zavarának (ASD) 1. szintjeként ismert leírására használnak. Egykor része volt öt PDD-nek, amelyek a szociális készségekkel kapcsolatos nehézségekhez és a korlátozott ismétlődő viselkedésekhez kapcsolódó tüneteket mutatnak.

Az Asperger-kór és az ASD bizonyos típusai közötti diagnosztikai különbségtétel hiánya végül a DSM-ből való kikerüléséhez és az ASD zászlaja alá vonásához vezetett.

Vannak, akik korábban Asperger-szindrómában diagnosztizáltak, továbbra is előnyben részesítik ezt a kifejezést, és valószínűleg inkább az ismertséghez és az egyértelműséghez kapcsolódik, mint az autizmussal való összefüggéstelenség elkerüléséhez.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *