Aspergillosis: tünetek, okok és kezelés

Mi az aspergillózis?

Az aspergillózis egyfajta penész (gomba) által okozott fertőzés. Az aspergillosis fertőzésből eredő betegségek általában a légzőrendszert érintik, de tüneteik és súlyosságuk nagyon eltérő.

A betegségeket kiváltó penész az aspergillus, és mindenhol megtalálható – beltéren és kültéren is. Ennek a penésznek a legtöbb törzse ártalmatlan, de néhány törzs súlyos betegségeket okozhat, amikor a legyengült immunrendszerű, tüdőbetegségben vagy asztmában szenvedő emberek belélegzik a gombaspóraikat.

Néhány embernél a spórák allergiás reakciót váltanak ki. Más embereknél enyhe vagy súlyos tüdőfertőzés alakul ki. Az aspergillózis legsúlyosabb formája – az invazív aspergillózis – akkor fordul elő, amikor a fertőzés átterjed az erekre és azon túl.

Aspergillosis: tünetek, okok és kezelés — Invazív pulmonalis aspergillosis

Az aspergillózis típusától függően a kezelés megfigyelést, gombaellenes gyógyszereket vagy ritka esetekben műtétet foglalhat magában.

Az aspergillózis tünetei

Az aspergillózis tünetei a kialakult betegség típusától függően változnak:

Allergiás reakció

Néhány asztmás vagy cisztás fibrózisban szenvedő ember allergiás reakciót vált ki az aspergillus penészgombával szemben. Ennek az allergiás bronchopulmonalis aspergillózisnak nevezett állapot tünetei a következők:

Láz
Köhögés, amely vért vagy nyálkahártyát okozhat
Az asztma súlyosbodása

Aspergilloma

Bizonyos krónikus tüdőbetegségek, mint például a tüdőtágulás, a tuberkulózis vagy az előrehaladott szarkoidózis légterek kialakulását okozhatják a tüdőben. Ha a tüdőüreges emberek is megfertőződnek aspergillusszal, a gombás rostok bejuthatnak az üregekbe, és kusza tömegekké (gombagolyókká) nőhetnek, amelyeket aspergillómáknak neveznek.

Előfordulhat, hogy az aspergillómák nem okoznak tüneteket, vagy először csak enyhe köhögést okoznak. Idővel és kezelés nélkül azonban az aspergillómák ronthatják a mögöttes krónikus tüdőbetegséget, és az alábbiakat okozhatják:

Köhögés, amely gyakran vért okoz (hemoptysis)
zihálás
Légszomj
Nem szándékos fogyás
Fáradtság

Invazív aspergillózis

Ez az aspergillózis legsúlyosabb formája. Akkor fordul elő, amikor a fertőzés gyorsan terjed a tüdőből az agyba, a szívbe, a vesékbe vagy a bőrbe. Az invazív aspergillózis csak olyan embereknél fordul elő, akiknek az immunrendszere legyengült a rák kemoterápia, csontvelő-transzplantáció vagy az immunrendszer betegsége következtében. Kezelés nélkül az aspergillózis ezen formája végzetes lehet.

A tünetek attól függenek, hogy mely szervek érintettek, de általában az invazív aspergillózis okozhat:

Láz és hidegrázás
Vérzést okozó köhögés (hemoptysis)
Légszomj
Mellkasi vagy ízületi fájdalom
Fejfájás vagy szemtünetek
Bőrelváltozások

Más típusú aspergillózis

Az Aspergillus a tüdején kívül más testrészekre is behatolhat, például az orrmelléküregbe. Az orrmelléküregekben a gomba orrdugulást okozhat, amelyet néha vérelvezetés kísér. Láz, arcfájás és fejfájás is előfordulhat.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha asztmája vagy cisztás fibrózisa van, keresse fel orvosát, ha változást észlel a légzésében. Bár lehet, hogy nem az aspergillózis az oka, fontos a légzési problémák értékelése.

Ha legyengült az immunrendszere, és megmagyarázhatatlan láz, légszomj vagy véres köhögés alakul ki, azonnal forduljon orvoshoz. Invazív aspergillosis esetén az azonnali kezelés kulcsfontosságú. Egyes esetekben a gombaellenes gyógyszeres kezelés azonnal megkezdődik, amint aspergillózis gyanúja merül fel, még azelőtt, hogy a vizsgálat megerősítette volna a diagnózist.

Okoz

Az Aspergillus penészgomba elkerülhetetlen. A szabadban pusztuló levelekben és komposztban, valamint növényeken, fákon és gabonanövényeken található.

Aspergillus gomba konidioforai — Az Aspergillus fumigatus konidioforok színes pásztázó elektronmikroszkópos felvétele

Az aspergillus mindennapos expozíciója ritkán jelent problémát egészséges immunrendszerű emberek számára. A penészgombák belélegzése során az immunrendszer sejtjei körülveszik és elpusztítják őket. De azoknál az embereknél, akiknek legyengült az immunrendszere betegség vagy immunszuppresszáns gyógyszerek miatt, kevesebb a fertőzést leküzdő sejtje. Ez lehetővé teszi az aspergillus megtapadását, behatolva a tüdőbe és a legsúlyosabb esetekben a test más részeibe is.

Az aspergillózis emberről emberre nem fertőző.

Rizikó faktorok

Az aspergillózis kialakulásának kockázata az általános egészségi állapotától és a penészgombának való kitettség mértékétől függ. Általában ezek a tényezők sebezhetőbbé teszik a fertőzésekkel szemben:

Legyengült immunrendszer. Az invazív aspergillózis kockázata a legnagyobb kockázatnak van kitéve azoknál, akik immunszuppresszív gyógyszereket szednek transzplantációs műtéten – különösen csontvelő- vagy őssejt-transzplantáción –, vagy akik bizonyos vérrákos betegségben szenvednek.
Alacsony fehérvérsejt-szint. A kemoterápián, szervátültetésen vagy leukémián átesett emberek fehérvérsejt-szintje alacsonyabb, így érzékenyebbek az invazív aspergillózisra. Ugyanígy a krónikus granulomatosus betegség – egy öröklött rendellenesség, amely az immunrendszer sejtjeit érinti.
Tüdőüregek. Azok az emberek, akiknek a tüdejében légrés van, nagyobb az aspergillómák kialakulásának kockázata.
Asztma vagy cisztás fibrózis. Az asztmában és cisztás fibrózisban szenvedők, különösen azok, akiknek tüdőproblémája régóta fennáll, vagy nehezen kezelhető, nagyobb valószínűséggel reagálnak az aspergillus penészre.
Hosszú távú kortikoszteroid terápia. A kortikoszteroidok hosszú távú alkalmazása növelheti az opportunista fertőzések kockázatát a kezelt alapbetegségtől és az alkalmazott egyéb gyógyszerektől függően.

Az aspergillózis okozta szövődmények

A fertőzés típusától függően az aspergillózis számos súlyos szövődményt okozhat:

Vérzés. Mind az aspergillómák, mind az invazív aspergillózis súlyos, néha végzetes vérzést okozhat a tüdőben.
Szisztémás fertőzés. Az invazív aspergillózis legsúlyosabb szövődménye a fertőzés átterjedése a test más részeire, különösen az agyra, a szívre és a vesére. Az invazív aspergillózis gyorsan terjed, és végzetes lehet.

Az aspergillózis megelőzése

Szinte lehetetlen elkerülni az aspergillussal való érintkezést, de ha transzplantáción esett át vagy kemoterápiás kezelés alatt áll, próbálja meg távol tartani magát azoktól a helyektől, ahol valószínűleg találkozhat a penészgombával, mint például az építkezések, a komposzthalmok és a gabonát tároló épületek. Ha legyengült az immunrendszere, orvosa azt tanácsolhatja, hogy viseljen arcmaszkot, hogy elkerülje az aspergillusznak és más, levegőben terjedő fertőző ágenseknek való kitettséget.

Az aspergillosis diagnózisa

Az aspergilloma vagy az invazív aspergillózis diagnosztizálása nehéz lehet. Az Aspergillus minden környezetben gyakori, de nehéz megkülönböztetni bizonyos más penészgombáktól a mikroszkóp alatt. Az aspergillózis tünetei hasonlóak más tüdőbetegségek, például a tuberkulózis tüneteihez is.

Kezelőorvosa valószínűleg az alábbi tesztek közül egyet vagy többet alkalmaz a tünetei okának meghatározására:

Képalkotó teszt. A mellkasröntgen vagy a számítógépes tomográfiás (CT) vizsgálat – egy olyan típusú röntgen, amely részletesebb képeket készít, mint a hagyományos röntgensugarak – általában gombás tömeget (aszpergillómát), valamint az invazív aspergillózis jellegzetes jeleit tárja fel. és allergiás bronchopulmonalis aspergillosis.
Légúti szekréció (köpet) vizsgálat. Ebben a tesztben a köpet egy mintáját festékkel megfestjük, és ellenőrizzük az aspergillus filamentumok jelenlétét. A mintát ezután olyan tenyészetbe helyezik, amely serkenti a penészgomba növekedését a diagnózis megerősítése érdekében.
Szövet- és vérvizsgálatok. A bőrvizsgálat, valamint a köpet- és vérvizsgálatok hasznosak lehetnek az allergiás bronchopulmonalis aspergillosis igazolásában. A bőrteszthez kis mennyiségű aspergillus antigént fecskendeznek az alkar bőrébe. Ha a vérében antitestek vannak a penészgomba ellen, kemény, vörös dudor alakul ki az injekció beadásának helyén. A vérvizsgálatok bizonyos antitestek magas szintjét keresik, ami allergiás reakciót jelez.
Biopszia. Egyes esetekben szükség lehet a tüdejéből vagy az orrmelléküregekből vett szövetminta mikroszkóp alatti vizsgálatára az invazív aspergillózis diagnózisának megerősítéséhez.

Aspergillosis kezelése

Az aspergillózis kezelése a betegség típusától függően változik. A lehetséges kezelések a következők:

Megfigyelés. Az egyszerű, egyedi aspergillómák gyakran nem igényelnek kezelést, és a gyógyszerek általában nem hatékonyak ezeknek a gombás tömegeknek a kezelésében. Ehelyett a tüneteket nem okozó aspergillómákat egyszerűen mellkasröntgen segítségével lehet ellenőrizni. Ha az állapot előrehalad, akkor gombaellenes gyógyszerek javasoltak.
Orális kortikoszteroidok. Az allergiás bronchopulmonalis aspergillosis kezelésének célja a meglévő asztma vagy cisztás fibrózis súlyosbodásának megelőzése. Ennek legjobb módja az orális kortikoszteroidok alkalmazása. A gombaellenes gyógyszerek önmagukban nem segítenek az allergiás bronchopulmonalis aspergillosisban, de kombinálhatók kortikoszteroidokkal a szteroidok adagjának csökkentése és a tüdőfunkció javítása érdekében.
Gombaellenes gyógyszerek. Ezek a gyógyszerek az invazív pulmonális aspergillózis standard kezelését jelentik. A leghatékonyabb kezelés egy újabb gombaellenes gyógyszer, a vorikonazol (Vfend). Az amfotericin B egy másik lehetőség.

Minden gombaellenes gyógyszernek súlyos mellékhatásai lehetnek, beleértve a vese- és májkárosodást. Gyakoriak a gombaellenes szerek és más gyógyszerek közötti kölcsönhatások is.
Sebészet. Mivel a gombaellenes gyógyszerek nem nagyon hatolnak át az aspergillómán, a gombatömeg eltávolítására irányuló műtét az első választás, ha az aspergilloma vérzést okoz a tüdőben.
Embolizáció. Ez az eljárás leállítja az aspergilloma által okozott tüdővérzést. A radiológus egy katéteren keresztül fecskendez be egy anyagot, amelyet egy tüdőüreget tápláló artériába vezettek, ahol az aspergilloma vérveszteséget okoz. A befecskendezett anyag megkeményedik, gátolja a terület vérellátását és megállítja a vérzést. Ez a kezelés átmenetileg működik, de a vérzés valószínűleg újra megindul.

Orvoshoz menni

Azok az emberek, akiknél aspergillózis alakul ki, általában valamilyen alapbetegségben, például asztmában vagy cisztás fibrózisban szenvednek, vagy betegség vagy immunszuppresszív gyógyszerek miatt legyengült az immunrendszerük. Ha aspergillózis tünetei vannak, és már kezelik valamilyen egészségügyi állapot miatt, hívjon orvost. Egyes esetekben, amikor telefonál, hogy időpontot egyeztethessen, orvosa sürgős orvosi ellátást javasolhat.

Ha legyengült az immunrendszere, és megmagyarázhatatlan láz, légszomj vagy véres köhögés lép fel, azonnal forduljon orvoshoz.

Íme néhány információ, amelyek segítenek felkészülni az orvosi találkozóra.

Ügyeljen a találkozó előtt vagy után fennálló korlátozásokra.
Jegyezze fel legfontosabb egészségügyi adatait. Ha új orvoshoz megy, készítsen összefoglalót azokról a betegségekről, amelyek miatt kezelik, valamint a közelmúltbeli orvosi találkozókról vagy kórházi kezelésekről.
Hozd magaddal az összes gyógyszeredet, lehetőleg az eredeti palackjukban.
Vigyen magával egy családtagot vagy barátot. Az aspergillózis orvosi vészhelyzet lehet. Vegyünk valakit, aki megérti és felidézi az orvosa által közölt összes információt, és aki tud Önnel maradni, ha azonnali kezelésre van szüksége.
Írja le a kérdések listáját hogy megkérdezze az orvosát.

Aspergillosis esetén néhány alapvető kérdés, amelyet fel kell tennie orvosának:

Mi okozhatja valószínűleg a tüneteimet?
A legvalószínűbb okon kívül milyen egyéb lehetséges okai lehetnek a tüneteimnek?
Milyen vizsgálatokra van szükségem?
Kórházba kell kerülnem?
Milyen kezelést javasolsz?
Milyen mellékhatásai lehetnek az Ön által javasolt gyógyszereknek?
Hogyan fogja nyomon követni a kezelésre adott válaszomat?
Fennáll a kockázata ennek az állapotnak a hosszú távú szövődményeinek?
Más egészségi állapotom van. Hogyan tudom a legjobban kezelni ezeket a feltételeket együtt?

Ne habozzon feltenni más kérdéseket is.