Az „idiopátiás” azt jelenti, hogy az egészségi állapotnak nincs azonosítható oka. A Parkinson-kór legtöbb diagnózisa idiopátiás. A kockázati tényezők közé tartozik az idősebb életkor és az, hogy születéskor férfivá válnak.
A Parkinson-kór progresszív neurológiai rendellenesség, amely a mozgást érinti, de számos nem motoros tünet is lehet.
A Parkinson-kór legtöbb diagnózisa idiopátiás, ami azt jelenti, hogy nincs ismert oka.
Az idiopátiás Parkinson-kór (IPD) diagnosztizálásához az orvosnak gondosan ki kell zárnia a hasonló tüneteket okozó egyéb állapotokat.
Ez a cikk részletesebben áttekinti az IPD-t, beleértve a tüneteket, a kockázatot, valamint a diagnózis és a kezelés módjait.
A nyelv számít
Észre fogja venni, hogy a statisztikák és más adatpontok megosztására használt nyelv meglehetősen bináris, különösen a „férfi” kifejezés használata esetén.
Bár általában kerüljük az ilyen nyelvezetet, a specifikusság kulcsfontosságú a kutatás résztvevőiről és a klinikai eredményekről szóló jelentéseknél.
Sajnos az ebben a részben hivatkozott forrás nem közölt adatokat transznemű, nem bináris, nemi hovatartozású, genderqueer, agender vagy nem nélküli résztvevőkről, illetve nem tartalmazott ilyen résztvevőket.
Mi az idiopátiás Parkinson-kór?
Ha a Parkinson-kórnak nincs azonosítható oka, az állapotot IPD-ként diagnosztizálják. Ez alkotja a Parkinson-kór legtöbb diagnózisát.
A Parkinson-kórnak csak genetikai okai vannak
Idiopátiás Parkinson-kór vs. parkinsonizmus
A „parkinsonizmus” olyan állapotok gyűjtőfogalma, amelyek a Parkinson-kórban tapasztaltakhoz hasonló mozgási nehézségekhez vezetnek. Előfordulhat, hogy ezen állapotok közül néhányat „Parkinson-kórnak” neveznek. Példák:
- Lewy test demencia
- többszörös rendszerű atrófia
- progresszív supranukleáris bénulás
- corticobasalis degeneráció
Ezenkívül a másodlagos parkinsonizmus számos ismert tényezőből alakulhat ki, mint például bizonyos gyógyszerek expozíciója (gyógyszer által kiváltott parkinsonizmus) és agyi érbetegség (vascularis parkinsonizmus).
A Parkinson-kór Alapítvány szerint nehéz korán megállapítani, hogy az egyénnek van-e IPD-je, vagy ha hasonló tüneteik miatt ismert oka van a parkinsonizmusnak. Az IPD-vel ellentétben a parkinsonizmus egyéb okai általában:
- gyorsabban haladnak
- további jelekkel és tünetekkel jár, beleértve:
- korai kezdetű demencia
- hallucinációk
- akaratlan izomrángások
- kezdetben a test mindkét oldalát érintik, szemben az egyik oldallal
- nem reagál jól a levodopával (Sinemet) végzett kezelésre, amely a Parkinson-kórban gyakran használt gyógyszer
Mi okozza az idiopátiás Parkinson-kórt, és kik veszélyeztetettek?
Az IPD-ben az agy idegsejtjei károsodnak és lejárnak. Az alfa-synuclein fehérje felhalmozódása a Lewy-testekben az idegsejtekben feltehetően hozzájárul ehhez a károsodáshoz. Nem ismert, hogy mi okozza a Lewy-testek kialakulását.
A substantia nigra az IPD leggyakrabban érintett agyterülete. Az agynak ez a része fontos a mozgás szabályozásához, és sok dopamintermelő idegsejtet tartalmaz. A dopamin egy neurotranszmitter, amely segít szabályozni az izomtónust és a mozgást. A
Az IPD néhány lehetséges kockázati tényezője a következők:
idősebb kor - a férfi nemhez tartozó lévén
- korábbi peszticideknek való kitettség
Mik az idiopátiás Parkinson-kór tünetei?
A Parkinson-kór három fő tünete, beleértve az IPD-t is, a következők:
- remegés
- lassú mozgások (bradikinézia)
- izommerevség
Idővel testtartási instabilitás is kialakulhat, amelyben az IPD okozta testtartás- és járásváltozások befolyásolják az egyensúlyt, és növelik az esések kockázatát.
Számos nem motoros tünet és jel is előfordulhat a Parkinson-kórban, beleértve:
- hangulati zavarok, például depresszió és/vagy szorongás
- fáradtság
- beszédváltozások
- csökkent szaglás
- alvászavar
- székrekedés
- ortosztatikus hipotenzió
- vizelési nehézségek
- szexuális diszfunkció
- nyelési nehézség
- elmebaj
Hogyan diagnosztizálható az idiopátiás Parkinson-kór?
Nincs olyan specifikus teszt, amely véglegesen diagnosztizálná az IPD-t.
Az orvos a diagnózis felállításához arra törekszik, hogy kizárja a tünetek egyéb okait, például gyógyszereket vagy más neurológiai rendellenességeket. Ezt a folyamatot általában a következők hajtják végre:
- alapos fizikális és neurológiai vizsgálatot végeznek, amely során ellenőrizni fogják:
- mozgalom
- egyensúly
- testtartás
- izomtónus
- beszéd
- mentális állapot
- részletes kórtörténet beszerzése, beleértve az olyan információkat, mint:
- részleteket a tüneteiről, például arról, hogy mikor kezdődtek, mennyire súlyosak, és ha valami javítja vagy rontja őket
- bármilyen gyógyszert szed
- bármilyen már meglévő egészségügyi állapot
- bizonyos egészségügyi állapotok, amelyek előfordulhatnak a családjában
Más tesztek, például vérvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok szintén felhasználhatók a tünetek egyéb okainak kizárására.
A levodopa-kezelésre adott válasz a Parkinson-kór diagnózisára is utalhat. Ennek az az oka, hogy más állapotok, például a parkinsonizmus egyéb okai, általában nem reagálnak megfelelően erre a gyógyszerre.
Hogyan kezelik az idiopátiás Parkinson-kórt?
Az IPD-t általában gyógyszerekkel kezelik. Ezek a gyógyszerek úgy fejtik ki hatásukat, hogy befolyásolják az agy dopaminszintjét, hogy enyhítsék az IPD motoros tüneteit. A levodopa az egyik leggyakrabban használt gyógyszer az IPD kezelésére.
Ha IPD-je van, más gyógyszereket is felírhatnak Önnek. Ezek a nem motoros tünetek, például a depresszió, a székrekedés vagy a szexuális zavarok csökkentésére irányulhatnak.
A nem orvosi kezelések is fontos részét képezik az IPD-kezelésnek. Ezek a kezelések magukban foglalhatják:
- fizikoterápia vagy foglalkozási terápia
- beszédterápia
- pszichoterápia
Ha az IPD-tünetek nagyon súlyossá váltak, vagy a gyógyszerek nem hatékonyak, mély agystimuláció lehet egy lehetőség. Ez az eljárás magában foglalja a sebészetileg beültetett elektródák használatát az agy bizonyos területeinek stimulálására.
Milyen kilátások vannak az idiopátiás Parkinson-kórban szenvedőknek?
Az IPD-re nincs gyógymód. Ehelyett a kezelés a tünetek enyhítésére és az életminőség javítására összpontosít.
Az IPD progresszív, ami azt jelenti, hogy az idő múlásával fokozatosan rosszabbodik. Becslések szerint a Parkinson-kór a legtöbb emberben felismert fogyatékossághoz vezet
Minden IPD-ben szenvedő személy más és más, ezért nehéz megjósolni, hogy az IPD pontosan hogyan fejlődik személyről emberre.
A Parkinson-kórban szenvedők várható élettartama a
Egy 2018-as tanulmány csökkentette az idiopátiás betegségben szenvedők várható élettartamát, de megjegyezte, hogy ez a megállapítás az állapot sajátosságaitól függ. Például a kognitív nehézségekkel nem rendelkező egyének átlagos várható élettartama volt.
A Parkinson-kór legtöbb diagnózisa idiopátiás, ami azt jelenti, hogy nincs azonosítható oka. A Parkinson-kór diagnózisának csak kis részét okozzák ismert genetikai tényezők.
Az IPD diagnosztizálásához az orvosnak ki kell zárnia a hasonló tüneteket okozó egyéb állapotokat, például a parkinsonizmus egyéb okait. Ehhez a folyamathoz gondosan ellenőrizni fogják a tüneteit és a kórtörténetét.
Az IPD kezelése gyógyszereket és potenciálisan nem orvosi kezeléseket, például fizikoterápiát vagy pszichoterápiát foglal magában. Jelenleg nincs gyógymód az IPD-re. Az IPD progressziója és kimenetele egyénenként változhat.
