A craniopharyngiomák nem rákos daganatok, amelyek az agyalapi mirigy közelében képződnek. Az agyalapi mirigy adenomák (tumorok) az agyalapi mirigyben alakulnak ki, és általában nem rákosak.
Az agydaganatok lehetnek rákosak vagy jóindulatúak, vagyis nem rákosak. A jóindulatú agydaganatok nem terjedhetnek el a test más részeire, de továbbra is problémákat okozhatnak, ha nagyra nőnek, és nyomást gyakorolnak az agy struktúráira.
Az American Brain Tumor Association szerint több mint 120 típusú agydaganat létezik.
A craniopharyngiomák és az agyalapi mirigy adenomák kétféle jóindulatú agydaganat:
- Hipofízis adenomák képződik az agyalapi mirigyében. Viszonylag gyakoriak: Az agyalapi mirigy adenomák a becslések szerint 100 000 emberből körülbelül 175-et érintenek. Ritka esetekben rákossá válhatnak.
- Craniopharyngiomák az agyalapi mirigy és a hipotalamusz közelében alakulnak ki. Ritkábbak: A szakértők becslése szerint 100 000 emberből körülbelül 2-t érintenek.
Ez a cikk megvizsgálja, hogy ez a két típusú daganat miben hasonlít és különbözik egymástól.
A craniopharyngioma és az agyalapi mirigy adenoma összehasonlítása
Íme egy gyors pillantás a craniopharyngiomák és az agyalapi mirigy adenomák összehasonlítására:
| Craniopharyngioma | Hipofízis adenoma | |
|---|---|---|
| A leggyakoribb életkor | 5-14 éves és 50-74 éves korig | középkorú felnőttek |
| Ok | ismeretlen | ismeretlen, de egyes esetekben a családtörténethez köthető |
| Prevalencia | 2 100 000 emberre | 100 000 főre 175 körül |
| Rákos vagy jóindulatú | jóindulatú | szinte mindig jóindulatú |
| Gyakori tünetek | • fejfájás • vizuális problémák • hányinger és hányás |
• fejfájás • vizuális problémák • hormonális egyensúlyhiány |
| Kezelés | • műtét • sugárkezelés |
• műtét • sugárkezelés • gyógyszerek |
| Outlook | gyakran jelentős hormonproblémákat okoznak, és drasztikusan befolyásolják az életminőséget | gyakran kiváló kilátásokkal rendelkeznek |
Mit kell tudni a craniopharyngiomákról
A craniopharyngiomák ritka, nem rákos daganatok. Ők
Okok és kockázati tényezők
Az Amerikai Neurológiai Sebészek Szövetsége szerint a craniopharyngiomáknak nincsenek ismert okai vagy kockázati tényezői. Általában lassan nőnek, és gyakran véletlenül, nem összefüggő okok miatt találhatók meg a képalkotás során. Leggyakrabban 5–14 éves vagy 50–74 éves korosztályban diagnosztizálják őket.
Ha a craniopharyngioma nagyra nő, más struktúrákat is megnyomhat, beleértve a következőket:
- agyalapi mirigy
- látóidegek
-
optikai chiazm, ahol a látóidegek keresztezik egymást
- hipotalamusz
- folyadékkal teli üregek, úgynevezett sinusok
Tünetek
Az agy struktúráinak tömörítése
- fejfájás
- vizuális problémák
- hányinger és hányás
- növekedési problémák
- menstruációs zavarok
- letargia
- szexuális diszfunkció
Kezelés
A craniopharyngiomák műtéti eltávolítása enyhítheti a tüneteket. A műtét kombinálható sugárterápiával.
Outlook
A craniopharyngiomában szenvedők 10 éves túlélési aránya kb
Bárhonnan
- follikulus stimuláló hormon
- luteinizáló hormon
- adrenokortikotrop (ACTH) hormon
- pajzsmirigy-stimuláló hormon
A hormonális egyensúlyhiány számos szövődményt okozhat, beleértve az elhízást, amely
Mit kell tudni az agyalapi mirigy adenomáról
Az agyalapi mirigy adenomák viszonylag gyakori agydaganatok, amelyek az agyalapi mirigyben alakulnak ki.
Okok és kockázati tényezők
Az agyalapi mirigy adenomák oka nagyrészt ismeretlen. Családtörténet látható kb
Tünetek
A tüneteket nem okozó kis agyalapi mirigy adenomák nagyon gyakoriak lehetnek. A boncolási vizsgálatok annyit sugallnak, mint
Egyes agyalapi mirigy adenomák hormonokat választanak ki. A túlzott hormonszint számos egészségügyi problémát okozhat. Daganatok, amelyek nagyobbra nőnek, mint kb
Az agyalapi mirigy adenoma lehetséges jelei és tünetei a következők:
- vizuális problémák
- fejfájás
- menstruáció hiánya
- merevedési zavar
- fáradtság
- hízás
- hideg intolerancia
- székrekedés
- csökkent nemi vágy
- csontritkulás
-
Cushing-kór, amely emelkedett kortizolszintet okoz
-
akromegália, amely emelkedett növekedési hormonszintet okoz
- szívdobogás
- szívritmuszavar
- nem szándékos fogyás
Kezelés
Az Amerikai Neurológiai Sebészek Szövetsége szerint a legtöbb agyalapi mirigy adenoma sikeresen kezelhető.
A hipofízis adenomákat gyakran műtéttel kezelik, ha tüneteket okoznak. A műtétet néha sugárterápiával kombinálják agresszív, hormontermelő daganatok esetén.
Gyógyszerekre lehet szükség a normális hormonszint helyreállításához a műtét után, vagy ha Ön nem jelölt műtétre.
Outlook
A hormonokat nem termelő daganatok gyakran egy
A hormonokat termelő daganatok szövődményeket okozhatnak, de sok ember tipikus élettartamot élhet le, kevés vagy hosszú távú hatás nélkül.
A craniopharyngiomák és a Rathke ciszták közötti különbség
A Rathke ciszták ritka, nem rákos, folyadékkal teli növedékek, amelyek az agyalapi mirigy és az agy alja között alakulnak ki. A
Az orvosok gyakran fedeznek fel Rathke cisztákat, amikor képalkotó vizsgálatokat végeznek egy nem kapcsolódó állapotra.
A hipofízis adenoma és a prolaktinoma közötti különbség
A prolaktinoma az agyalapi mirigy adenoma egy fajtája, amely a prolaktin hormon túlzott szintjét termeli. Kb
A magas prolaktinszint termékenységi nehézségeket és késleltetett növekedést okozhat a gyermekeknél.
A prolaktinszintet csökkentő gyógyszerek gyakran szabályozhatják a prolaktinómákat. Néha műtétre van szükségük.
Szerint a
A craniopharyngiomák ritka agydaganatok, amelyek általában az agyalapi mirigy közelében alakulnak ki. Gyakran jelentős szövődményeket okoznak, amelyek ronthatják az életminőséget.
A hipofízis adenomák gyakoribbak. Az agyalapi mirigyben fejlődnek ki. Sok agyalapi mirigy adenomában szenvedő ember teljes életet él minimális komplikációkkal vagy komplikációk nélkül.
