Csendes AFib: Mit jelent az ilyen típusú pitvarfibrilláció?

A csendes AFib lényegében ugyanaz, mint az AFib, de észrevehető tünetek nélkül, amelyek figyelmeztethetnek egy problémára. A csendes AFib szubklinikai tünetmentes AFib néven is ismert.

Az AFib-hez hasonlóan a csendes AFib is ennek köszönhető a koordináció hiánya a szív négy kamrája – vagy pontosabban a szív mindkét oldalán található két felső kamra (pitvar) között. A vér minden pitvarban összegyűlik, mielőtt a szív alsó kamráiba (kamrákba) kerül, ahol a vér a testbe vagy a tüdőbe pumpálódik.

Az AFib gyakori oka az elektromos impulzusok szíven való átvezetésével kapcsolatos probléma.

Az eredmény a pitvarok remegése, ami a vér nem hatékony mozgásához vezet a kamrákba. Ez a vér stagnálása a pitvarban csökkentheti a vér áramlását a keringési rendszeren keresztül, és nagyobb valószínűséggel képződik vérrög.

Néhány gyakori tünetek Az AFib jelentései a következők:

• szívdobogás vagy rohanó szív
• mellkasi fájdalom
• fáradtság
• szédülés
• gyengeség
• izzadó
• változások a szívverés szabályosságában

Tudjon meg többet az AFib tüneteiről itt.

Ezek a tünetek kellemetlenek és nyugtalanítóak lehetnek, de a szervezet így figyelmezteti Önt egy problémára. A csendes AFib esetén ezek a tünetek általában nem jelennek meg, vagy nem veszik észre őket, így az AFib kezelés nélkül marad.

Egy 65 év feletti emberek csoportján végzett tanulmányban körülbelül 23%-uk talált AFib-t. Az emberek 40%-ánál az AFib nem okozott semmilyen tünetet.

Orvosok diagnosztizálja az AFib-t elektrokardiogrammal (EKG). Az EKG a szívritmus vizuális értelmezése. Ez a nem invazív teszt elektródákat használ a szívből érkező jelek észlelésére, és azok mintáinak papírra fordítására.

Az Ön tünetei vagy szabálytalan pulzusa gyanút kelthet, de az egészségügyi csapat nem tudja megerősíteni a diagnózist EKG nélkül.

AFib esetén, csendes vagy más módon, az EKG szabálytalan szívritmust mutat ki, amelyből hiányzik P-hullám. Ez jelzi a vér mozgását a pitvarból a kamrákba minden szívveréssel.

Bár előfordulhat, hogy Ön EKG-val segít diagnosztizálni bizonyos tünetek okát, az orvosok általában véletlenül – vagy véletlenül – diagnosztizálják a néma AFib-t, amikor más célból, például műtét előtti vizsgálat céljából EKG-t készítenek.

Az AFib minden típusának következményei lehetnek. Idővel az állapot gyengítheti a szívet, és növelheti a veszélyes vérrögök kialakulásának esélyét. A kezeletlen vagy ellenőrizetlen AFib képes komplikációkat okoznak beleértve:

• szív elégtelenség
• szívroham
• stroke
• szisztémás embólia
• halál

A korai diagnózissal az orvosok kezelhetik az AFib-t abban a reményben, hogy megakadályozzák ezeket a szövődményeket. A csendes AFib esetében azonban az eredmények jók általában rosszabb mert maga az állapot soha nem okoz tüneteket, és a szabálytalan szívverést soha nem kezelik.

A paroxizmális AFib a hirtelen AFib roham amely általában hirtelen kezdődik és végződik, jelentős tünetekkel vagy anélkül.

Ez a fajta AFib többször előfordulhat, de az orvosok nem igazán tekintik állandó állapotnak.

A csendes AFib viszont általában állandó, de észrevétlen.

A csendes AFib sok esetben súlyos eseményekké fejlődik, így kezelések alakulnak ki és attól függ, hogy milyen konkrét szövődményt tapasztal. Például, ha agyvérzést vagy szívrohamot kap, egészségügyi csapata azon dolgozik, hogy felszámolja a véráramlás elakadását, hogy elkerülje a hosszú távú károsodást.

Ha az orvos úgy találja, hogy csendes AFib-je van, mielőtt súlyos szövődmény lépne fel, olyan kezelést kap, amely a szívritmus és -frekvencia szabályozására, valamint a vérrögképződés megelőzésére összpontosít. Ez lehet beleértve a gyógyszerek szedését is mint:

• vérhígítók, például warfarin (Coumadin), apixaban (Eliquis) vagy aszpirin

• béta-blokkolók a pulzusszám szabályozására, mint például a metoprolol vagy a karvedilol

• kalciumcsatorna-blokkolók, amelyek lassítják a pulzusszámot és szabályozzák a pumpálás erejét, mint például a diltiazem és a verapamil

• digoxin, hogy lelassítsa a pulzusszámát és az elektromos jelek szíven keresztüli átvezetését

• nátriumcsatorna-blokkolók, amelyek lassítják az elektromos vezetést a szíven keresztül, mint például a flekainid
• káliumcsatorna-blokkolók az AFib-t okozó elektromos jelek lassítására, például az amiodaron

Ha a gyógyszerek nem szabályozzák az AFib-t, a kezelések közé tartozik az elektromos kardioverzió vagy az abláció.

Elektromos kardioverzió esetén az orvos megnyugtatja Önt, és a testén kívülről áramütést ad, hogy visszaállítsa az elektromos jeleket a szívében.

Az abláció során a szakember katétert helyez be – általában az ágyékon keresztül -, és lézert, fagyasztást vagy más módszert használ a szívszövet kis területeinek elpusztítására. Az abláció után a szív ezen területei nem működnek, és nem vezetnek rendellenes szívjeleket.

A csendes AFib ugyanaz, mint a többi AFib típus, de olyan tünetek nélkül is kialakulhat, amelyek korai kezelést igényelhetnek. Mivel az orvosok nem diagnosztizálják a csendes AFib számos esetét, amíg súlyos következményei nem jelentkeznek, általában rosszabb kimenetelű, mint az AFib egyéb formái.

Beszéljen egészségügyi csapatával az AFib kockázati tényezőiről, és vegyen részt szíve egészségének rendszeres szűrésében.