A csökkent izomerő és fáradtság befolyásolja a napi tevékenységeket, csökkenti a mobilitást és az alacsonyabb életminőséget. Ezek a tünetek az izmok, az idegek, az anyagcsere vagy más testrendszerek problémáit jelezhetik. A kiváltó ok azonosításához gondos értékelést igényel, mivel sok különböző rendellenesség egyidejűleg izomgyengeséghez és fáradtsághoz vezethet. Ez a cikk magyarázza a csökkent izomerő és fáradtság általános okait, és elmagyarázza, hogyan diagnosztizálják és kezelik az egyes okokat.
A csökkent izomerő és a fáradtság okai
1. Neuromuscularis rendellenességek
A neuromuszkuláris rendellenességek akkor alakulnak ki, amikor a betegségek befolyásolják az idegeket, a neuromuscularis csomópontokat vagy az izomrostokat. A genetikai mutációk, az autoimmun válaszok, a fertőzések vagy a toxinokkal való kitettség kiválthatják ezeket a rendellenességeket.
Az olyan betegségek, mint a myasthenia gravis, amyotrophikus laterális szklerózis és izomdisztrófia, rontja az idegek és az izmok közötti kommunikációt, vagy közvetlenül károsítja az izomsejteket. Ez a probléma a mozgás során csökkentett erőtermeléshez és gyors kimerültséghez vezet. Lehet, hogy az izomrostok nem reagálnak a jelekre, vagy a jelek nem érhetik el megfelelően az izmokat.
A korai tünetek általában magukban foglalják a tárgyak emelését, a gyakori eséseket vagy a nyelési problémákat. A tünetek általában az idő múlásával súlyosbodnak. Egyes neuromuscularis rendellenességek életveszélyesek, ha a légzőszervi izmok bekapcsolódnak.
A neuromuszkuláris rendellenességek ritkák. Például a myasthenia gravis körülbelül 20 embernél fordul elő 100 000 populációban. Az izomdisztrófia ritkább és általában örökölt.
Diagnózis és kezelés:
Az orvosok idegvezetési vizsgálatokat, elektromiográfiát és vérvizsgálatokat végeznek az autoantitestek vagy genetikai mutációk kimutatására. Az izombiopszia segíthet megerősíteni a diagnózist. A kezelés a specifikus betegségetől függ. Például az acetil -kolinészteráz -gátlók segítik a myasthenia gravis kezelését. A kortikoszteroid gyógyszerek és az immunszuppresszáns gyógyszerek csökkentik az autoimmun aktivitást. A fizikoterápia elősegíti a mobilitás és az izomtónus fenntartását.
2. Elektrolit -egyensúlyhiány
Az elektrolit -egyensúlyhiány dehidráció, vesebetegség, endokrin rendellenességek vagy gyógyszeres mellékhatások miatt fordul elő. Ezek az egyensúlyhiányok magukban foglalják az alacsony kálium-, kalcium- vagy magnéziumszintet.
Az izomsejtek az elektrolitok megfelelő koncentrációjára támaszkodnak az elektromos impulzusok előállításához és a összehúzódáshoz. Az alacsony káliumszint zavarja az izomsejtek ingerlékenységét. Az alacsony kalcium vagy az alacsony magnézium rontja a neurotranszmitterek felszabadulását a neuromuscularis csomóponton. Ennek eredményeként az izmok nem tudnak hatékonyan összehúzódni, ami mind az izomgyengeséghez, mind a fáradtsághoz vezet.
Az elektrolit -zavarok hirtelen vagy fokozatosan alakulhatnak ki. A súlyos egyensúlyhiány bénulást, szívritmuszokat vagy rohamokat okozhat. A diuretikumok, hányás vagy hasmenés növeli az elektrolit egyensúlyhiány kialakulásának kockázatát.
Az enyhe elektrolit -egyensúlyhiány gyakori, különösen az idős személyek vagy a krónikus betegségben szenvedő embereknél. A kórházi betegek gyakran tapasztalják ezeket az egyensúlyhiányokat a kezelés során.
Diagnózis és kezelés:
A vérvizsgálatok mérik az elektrolitszintet. A kezelés magában foglalja a mögöttes ok kezelését, a hiányos elektrolitok helyettesítését orális vagy intravénás kiegészítőkön keresztül, valamint a szív- és vese funkció megfigyelését.
3. Endokrin rendellenességek
Az endokrin rendellenességek rendellenes hormontermelésből vagy szabályozásból származnak. Általános okok: autoimmun betegségek, daganatok vagy genetikai szindrómák.
Az endokrin rendellenességek, amelyek általában csökkent izomerősséghez és fáradtsághoz vezetnek, a hypothyreosis, az Addison -kór és a Cushing szindróma.
A hormonok szabályozzák az energiacserét és az izomfehérje -forgalmat. A hypothyreosisban a redukált pajzsmirigyhormon lelassítja az anyagcserét és csökkenti a mitokondriális energiatermelést, ami izomgyengeséghez és fáradtsághoz vezet. Cushing szindrómájában a túlzott kortizol lebontja az izomfehérjéket, ami izompazarlást okoz. Az Addison -kórban az alacsony kortizol és az aldoszteron megzavarja a nátrium -egyensúlyt, és csökkenti az energia elérhetőségét.
Az endokrin rendellenességek gyakran lassan alakulnak ki. Az izomgyengeség és a fáradtság mellett az egyéb tünetek közé tartozik a súlyváltozások, a bőr megváltozása és a rendellenes vérnyomás.
A hypothyreosis országunk népességének körülbelül 5% -ánál fordul elő. Más endokrin rendellenességek ritkábbak és gyakran alul diagnosztizáltak.
Diagnózis és kezelés:
A vérvizsgálatok értékelik a hormonszintet, például a pajzsmirigy-stimuláló hormont, a kortizolt és az elektrolitokat. A kezelés magában foglalja a hormonpótlást vagy a gyógyszerek használatát a hormontermelés elnyomására. A mögöttes betegség kezelése javítja az izom erősségét és az energiaszintet.
4. Krónikus fertőzések
A krónikus fertőzések továbbra is fennállnak, ha az immunrendszer nem tudja teljesen kiküszöbölni a kórokozót. A krónikus fertőzések, amelyek általában csökkent izomerőt és fáradtságot okoznak, a tuberkulózis, a HIV/AIDS, a Lyme -kór és a hepatitis C. A gyenge immunválasz, késleltetett diagnózis vagy rezisztens organizmusok lehetővé teszik ezeknek a fertőzéseknek a folytatódását.
A krónikus fertőzések folyamatosan aktiválják az immunrendszert. Az immun aktiválás növeli a gyulladásos citokinek termelését, amelyek zavarják az izom anyagcseréjét és rontják az energiafelhasználást. Az izomfehérje bontása a szisztémás gyulladás miatt is előfordulhat. Egyes fertőzések közvetlenül károsítják az izmokat vagy az idegszöveteket.
A krónikus fertőzések alacsony fokú lázot, éjszakai izzadást és nem szándékos súlycsökkenést okozhatnak. A fáradtság súlyos lehet. Az immunhiányos egyéneknek nagyobb a krónikus fertőzés kockázata.
Diagnózis és kezelés:
A diagnózis magában foglalja a vérvizsgálatokat, a képalkotó tesztet vagy a szövettenyészeteket. A polimeráz láncreakciós tesztek segítenek azonosítani a specifikus kórokozókat. A kezelés hosszú távú antimikrobiális terápiát és monitorozást igényel. A táplálkozási hiányosságok kezelése és a gyulladás kezelése szintén elősegíti az erő és az energia helyreállítását.
5. Gyulladásos izombetegségek
A gyulladásos izombetegségek, például a polymyositis és a dermatomyositis autoimmun reakciókból származnak, ahol az immunrendszer tévesen támadja meg az izomszövetet. A környezeti kiváltók vagy a genetikai hajlam hozzájárulhat a betegség kialakulásához.
Mechanizmus: Ezekben a betegségekben az immunsejtek beszivárognak az izomrostokba és károsítják az izomfehérjéket. Ez az immunközvetített pusztítás az izomrostok halálához és az izomerő elvesztéséhez vezet. A folyamatban lévő gyulladás kimeríti az energiatartalékokat, hozzájárulva a fáradtsághoz.
A gyulladásos izombetegségek gyakran szimmetrikus gyengeséget okoznak a vállakban, a csípőben és a nyakban. A bőrkiütés előfordulhat dermatomyositisben. A nyelési nehézségek és a légzőszervi izomgyengeség fejlett esetekben alakulhat ki.
Ezek a betegségek ritkán fordulnak elő, évente körülbelül 1 -ből 100 000 emberből.
Diagnózis és kezelés:
Az orvosok diagnosztizálják a gyulladásos izombetegségeket megemelkedett izom enzimek, pozitív autoantitestek, izombiopszia és mágneses rezonancia képalkotás alapján. A kezelés magában foglalja a kortikoszteroid gyógyszereket, az immunszuppresszáns gyógyszereket és a fizikai rehabilitációt.
6. Mitokondriális betegségek
A mitokondriális betegségek a mitokondriális vagy nukleáris DNS mutációi miatt merülnek fel. Ezek a mutációk rontják a sejtekben az energiatermelést, különösen az energiaigényes szövetekben, például az izmokban és az agyban.
A mitokondriális betegségek, amelyek gyakran csökkent izomerőt és fáradtságot okoznak, a mitokondriális myopathia, a Kearns-Sayre-szindróma és a Melas (mitokondriális encephalomomyopathia, tejsavas acidózis és stroke-szerű epizódok).
A hibás mitokondriumok nem tudnak elegendő adenozin -trifoszfátot termelni, amelynek az izmoknak összehúzódniuk és helyreállniuk kell. Az energiahiány gyors izomfáradtsághoz és rossz izomerőhöz vezet. Az izomrostok rendellenes struktúrákat halmozhatnak fel és degenerációt mutathatnak.
A mitokondriális betegségek gyakran több szervt érintnek. A tünetek lehetnek hallásvesztés, rohamok vagy látási problémák. A kezdet gyermekkorban vagy felnőttkorban fordulhat elő.
A mitokondriális betegségek 5000 emberből kb. 1 -ben fordulnak elő. Számos esetet a változó tünetek miatt nem diagnosztizálva nem diagnosztizálva.
Diagnózis és kezelés:
A diagnózis magában foglalja a genetikai vizsgálatot, az izombiopsziát és a metabolikus vizsgálatokat. A mitokondriális betegségek nem gyógyíthatók. A kezelés a tünetek enyhítésére, a táplálkozási kiegészítőkre, például a Q10 koenzimre és a fizikoterápiára összpontosít.
A fentiek a csökkent izomerő és a fáradtság gyakori okai. A gondos értékelés segít azonosítani a pontos okot és irányítani a kezelést. Konzultálnia kell egy egészségügyi szakemberrel, ha ezek a tünetek zavarják a mindennapi életet, vagy idővel romlanak. A korai diagnózis javítja az eredményeket és megakadályozza a szövődményeket.
Discussion about this post