A légszomjjal és fáradtsággal járó hasi fájdalom súlyos állapotokra utalhat, például szívproblémákra, tüdőproblémákra, például tüdőembóliára, vagy súlyos fertőzésekre. Ezt a három tünetet vérszegénység, máj- vagy epehólyag-betegség, illetve gyomor-bélrendszeri rendellenességek is okozhatják. Mivel ezek a tünetek a test különböző rendszereiből származhatnak, a sürgős orvosi vizsgálat elengedhetetlen az ok azonosításához.
Gyakori állapotok, amelyek hasi fájdalmat, légszomjat és fáradtságot okoznak
1. Tüdőembólia
A tüdőembólia egy vérrög, amely a tüdő ereibe jut, és elzárja a véráramlást. Az elzáródott tüdőkeringés csökkenti a szervezet oxigénellátását, és nehézlégzést okoz. Ez az állapot légszomjat és gyors fáradtságot okoz. Egyesek felső hasi fájdalmat vagy kellemetlenséget is éreznek, mivel a rekeszizom, az alsó mellkas és a felső has ugyanazon idegekhez kapcsolódik, és mert a tüdő és a mellhártya közvetlenül a felső has felett helyezkedik el. A tüdőembólia súlyos esetekben szédülést és összeesést okozhat.
A legtöbb tüdőembólia a láb vénáiban kialakuló vérrögökkel kezdődik. A kockázati tényezők közé tartozik a közelmúltbeli hosszú utazás vagy hosszú ágynyugalom, a műtét, a rák, a terhesség, a hormonális gyógyszerek szedése és néhány öröklött véralvadási zavar.
Tüdőembólia diagnosztizálása: Az orvosok először felmérik a kockázatot, és mérik az életjeleket. A gyakori vizsgálatok közé tartozik a mellkasröntgen, a D-dimernek nevezett vérvizsgálat az alvadási aktivitás szűrésére, az EKG a szív megterhelésének vizsgálatára, valamint a komputertomográfia (pulmonális angiográfia) a tüdőartériákban lévő vérrögök kimutatására. Az orvosok néha a lábvénák ultrahangvizsgálatát alkalmazzák az eredeti vérrög megtalálására. Ha az Ön állapota instabil, a kivizsgálás alatt megkezdhetik a kezelést.
Kezelés: Az orvosok a legtöbb tüdőembólia esetet vérhígítóval kezelik, hogy megakadályozzák a további vérrögképződést. Nagyon nagy vagy életveszélyes vérrögök esetén az orvos vérrögoldó gyógyszert vagy a vérrög eltávolítására irányuló eljárást alkalmazhat. Az orvosok a kiváltó okot is keresik és kezelik, és oxigént adnak, ha alacsony az oxigénszint.
2. Akut koszorúér-szindróma (szívroham és instabil angina)
Az akut koszorúér-szindróma akkor fordul elő, amikor a szívizom egy részébe áramló vér hirtelen csökken, jellemzően a koszorúér szűkülete vagy elvérzése miatt. Sokan mellkasi kellemetlenséget, légszomjat és fáradtságot éreznek. Vannak, akiknél a fájdalom kisugárzik a has felső részébe, vagy emésztési zavarokhoz hasonló érzés jelentkezik. Mivel a szívizomnak oxigénre van szüksége a működéshez, a csökkent véráramlás fáradtságot és légzési nehézséget okoz.
A koszorúér beszűkül a plakkok miatt, és a plakk hirtelen megrepedése, valamint a vérrögképződés elzárja a véráramlást. A kockázati tényezők közé tartozik a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, az idősebb életkor és a korai szívbetegség családi előfordulása.
Diagnózis: Az orvosok áttekintik a kórtörténetet és mérik az életjeleket. A fontos vizsgálatok közé tartozik az elektrokardiogram, amely a szívizom sérülésére utaló változásokat keresi, valamint a vérvizsgálatok, amelyek a sérült szívizomból felszabaduló fehérjéket mérik. Az orvosok mellkasröntgent is rendelnek, és koszorúér-képalkotást vagy invazív koszorúér-angiogramot alkalmazhatnak, ha szívrohamra gyanakszanak. A gyors diagnózis azért fontos, mert a korai kezelés javítja az eredmények kimenetelét.
Kezelés: Ha az orvosok szívrohamot diagnosztizálnak, gyógyszereket adnak a vér hígítására, a vérrögképződés csökkentésére, a fájdalom csillapítására és a véráramlás helyreállítására. A véráramlás helyreállításához sürgős koszorúér-műtétekre lehet szükség az artéria megnyitásához és stent behelyezéséhez. Az orvosok a súlyos szívrohamot néha kísérő szívelégtelenséget vagy alacsony vérnyomást is kezelik.
3. Alsó lebeny tüdőgyulladása és hasi fertőzéshez kapcsolódó tüdőgyulladás
A tüdő alsó részében fellépő fertőzés irritálhatja a rekeszizmot, és fájdalmat okozhat a has felső részén. A fertőzés megnehezíti a légzést és fáradtságot okoz. A rekeszizom alatt elhelyezkedő hasi fertőzések, mint például a szubfrenikus tályog, szintén begyulladhatják a tüdőfelszínt, és ugyanazokat a tüneteket produkálhatják.
A baktériumok, vírusok vagy ritkábban a gombák tüdő- vagy rekeszizom alatti fertőzéseket okozhatnak. A gyomortartalom belélegzése, a legyengült immunitás vagy a fertőzés hasüregből történő terjedése alsó tüdőlebeny-fertőzést okozhat.
4. Akut hasnyálmirigy-gyulladás
A hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigy gyulladása, amely súlyos felső hasi fájdalmat okoz. A gyulladásos válasz a tüdőt is érintheti, és légzési nehézséget, mellhártya-folyadékot vagy súlyos esetekben súlyos alacsony oxigénszintet okozhat. Ez az állapot jelentős fáradtságot is okoz.
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás leggyakoribb okai az epekövek, amelyek elzárják a hasnyálmirigyből kivezető csatornát, valamint a túlzott alkoholfogyasztás. Bizonyos gyógyszerek, a magas vérzsírszint, az orvosi beavatkozások, a fertőzések és a trauma szintén okozhatnak hasnyálmirigy-gyulladást.
5. Diabéteszes ketoacidózis (szélsőségesen magas vércukorszint savlerakódással)
A diabéteszes ketoacidózis egy anyagcsere-vészhelyzet, amelyben az inzulin hormon hiánya magas vércukorszintet és savas molekulák termelődését okozza. A betegek hasi fájdalmat, gyors, mély légzést és fáradtságot tapasztalnak, ahogy a szervezet megpróbálja kifújni a savat. A légzésminta gyakran jellegzetesnek tűnik, mivel a szervezet mélyen és gyorsan lélegzik a tünetek kompenzálására.
Ok: Az inzulinhiány kihagyott inzulinkezelés, újonnan kialakult cukorbetegség, fertőzés, súlyos betegség vagy bizonyos gyógyszerek miatt diabéteszes ketoacidózist válthat ki.
Diagnózis: Az orvosok ellenőrzik a vércukorszintet, a vér- vagy vizeletketonszintet, az artériás vérgázszintet a savszint mérésére, valamint az elektrolitokat, mivel az alacsony káliumszint és egyéb egyensúlyhiányok gyakoriak. Az orvosok az okot, például a fertőzést is keresik.
Kezelés: A diabéteszes ketoacidózist az orvosok kórházi felvétellel, intravénás folyadékpótlással, inzulin infúzióval és gondos elektrolitpótlással kezelik. Az orvosok a kiváltó okot is megtalálják és kezelik. Azonnali kezeléssel a legtöbb ember felépül, de ez az állapot életveszélyes lehet, ha a kezelés késik.
6. Hasüregi szepszis és hashártyagyulladás (például perforált fekély, terjedő vakbélgyulladás, hasi tályog)
Amikor egy hasi szerv megfertőződik, és a fertőzés átterjed a hasüregre, peritonitisről, vagyis intraabdominális szepszisről beszélünk. A súlyos gyulladás, a láz és a folyadékegyensúly-ingadozások fáradtságot és néha szapora légzést okoznak. Egy nagyon nagy gyulladásos válasz a tüdőt is érintheti, légszomjat okozva. A peritonitis közvetlenül okoz súlyos hasi fájdalmat.
Ok: Peritonitist okozhat perforált bél, vakbélgyulladás, fertőzött epehólyag vagy más hasüregi fertőzés. Hasi műtét vagy trauma utáni szivárgás is.
7. Szívelégtelenség, ami pangásos májmegnagyobbodást és hasi kellemetlenségeket okoz
Amikor a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért, a folyadék visszakerül a vénákba, majd a májba és a hasba. Ez az állapot hasi teltségérzetet, kellemetlen érzést vagy fájdalmat okoz a megnagyobbodott, pangott máj és az ascites miatt. A szívelégtelenség légszomjat és fáradtságot is okoz, mivel a szív nem tud elegendő oxigéndús vért szállítani a szükségleteknek megfelelően.
A hosszan tartó magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a szívbillentyű-betegség vagy a szívizombetegség szívelégtelenséghez vezethet.
Diagnózis: Az orvosok fizikális vizsgálatot, vérvizsgálatokat végeznek, beleértve a natriuretikus peptidszintet, mellkasröntgent, echokardiográfiát a szívfunkció értékelésére, és hasi képalkotást, ha ascites vagy májpangás gyanúja merül fel.
Kezelés: Az orvosok a szívelégtelenséget folyadéktúlterhelést és a szív terhelését csökkentő gyógyszerekkel, egyes embereknél eszközökkel és életmódbeli változtatásokkal kezelik. Ha az ascites súlyossá válik, az orvosok folyadékleszívást végezhetnek, vagy specifikus kezelést adhatnak az ok megszüntetésére. A szívelégtelenség kezelése általában javítja a légszomjat és a fáradtságot.
8. Jelentős gyomor-bélrendszeri vérzés, ami vérszegénységet okoz
A gyomorból, vékonybélből vagy vastagbélből származó nagymértékű vagy folyamatos vérzés vashiányhoz és alacsony vörösvérsejtszámhoz vezethet. Az alacsony vörösvérsejtszám csökkenti a szövetek oxigénellátását. Ezért fáradtnak és légszomjjal küzd mozgás közben. A hasi fájdalom a vérzés kiváltó okából, például a gyomorfekélyből vagy a divertikulitiszből is adódhat.
Az okok közé tartozik a vérző gyomorfekély, a gyomorhurut, a vastagbélből történő vérzés, beleértve a divertikulózist vagy a rákot, valamint az érrendszeri elváltozások. A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek és néhány más gyógyszer növelik a vérzés kockázatát.
9. Pneumothorax (tüdőösszeesés)
Pneumothorax akkor alakul ki, amikor a levegő a tüdő és a mellkasfal közötti térbe jut, és a tüdő részben összeesik. Általában hirtelen légszomj és éles mellkasi fájdalom jelentkezik. Egyesek fájdalmat éreznek a has felső részén vagy az epigastriumban. A megnövekedett légzési munka miatt fáradtságérzet is jelentkezik.
Ok: A pneumothorax spontán módon, mellkasi trauma után, vagy a tüdőt érintő beavatkozások után alakulhat ki. Az alapbetegség növeli a kockázatot.
Diagnózis: Az orvosok mellkasröntgent vagy komputertomográfiát használnak a diagnózis megerősítésére. A klinikai vizsgálat gyakran csökkent légzési hangokat mutat az érintett oldalon.
Kezelés: Kis pneumothorax esetén csak megfigyelés és oxigén szükséges. Nagy vagy feszült pneumothorax esetén tűvel vagy mellkasi drénezés, és néha műtét szükséges.
Ha légszomjat, hasi fájdalmat és fáradtságot tapasztal, amely új, rosszabbodik vagy súlyosbodik, azonnal forduljon orvoshoz.
Discussion about this post