Depresszió és öregedés

Mi a depresszió?

Vannak időszakok az életben, amikor szomorú leszel. Ezek az érzelmek általában csak néhány óráig vagy napig tartanak. Ha hosszú ideig levertnek vagy idegesnek érzi magát, és amikor ezek az érzések nagyon erősek, akkor ezeket az érzéseket depressziónak tekintik.

A depresszió súlyos mentális rendellenesség, amely zavarhatja mindennapi életét. Ez megnehezítheti napi tevékenységeinek elvégzését, és örömét leli azokban a tevékenységekben, amelyeket valaha is élvezett.

Sokan szenvednek depressziót. Valójában ez az egyik leggyakoribb mentális zavar az Egyesült Államokban Országos Mentális Egészségügyi Intézet (NIH, NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET). A Substance Abuse and Mental Health Services Administration (SAMHSA) tanulmánya szerint az amerikai felnőttek 6 százaléka tapasztalt legalább egy depressziós epizódot a 2005-től kezdődő évtizedben minden évben.

A depresszió általában először a korai felnőttkorban jelentkezik, de gyakori az idősebb felnőttek körében is NIH, Nemzeti Egészségügyi Intézet. Tanulmányok a Betegségellenőrzési és -megelőzési központok (CDC)becslések szerint évente 7 millió 65 év feletti amerikai felnőtt szenved depresszióban. A CDC arról is beszámol, hogy 2004-ben a 65 év feletti felnőttek tették ki az összes öngyilkossági haláleset 16 százalékát.

Mik a tünetek?

A depresszió különösen gyakori az egyéb egészségügyi problémákkal küzdő embereknél. Az idősebb felnőtteknek több egészségügyi problémájuk lehet, ami növelheti a depresszió kockázatát. Annak ellenére, hogy a depresszió gyakori az időseknél, ez nem az öregedés normális velejárója. Néhány idősebb felnőtt talán nem gondolja, hogy depressziós, mert nem a szomorúság a fő tünet.

A depresszió tünetei egyénenként változnak. Időseknél a leggyakoribb tünetek a következők:

  • szomorúság vagy „üresség” érzése
  • ok nélkül reménytelennek, idegesnek, idegesnek vagy bűnösnek érzi magát
  • a kedvenc időtöltések élvezetének hirtelen hiánya
  • fáradtság
  • koncentráció vagy memória elvesztése
  • álmatlanság vagy túl sok alvás
  • túl sokat eszik vagy túl keveset eszik
  • öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek
  • fájdalmak
  • fejfájás
  • hasi görcsök
  • emésztési problémák

Mik az okok?

A szakértők nem tudják pontosan, mi okozza a depressziót. Több tényező is szerepet játszhat, mint például a genetika, a stressz és az agy kémiája.

Genetika

Ha olyan családtagja van, aki már átesett depresszióban, akkor nagyobb a depresszió kialakulásának kockázata.

Feszültség

A stresszes események, mint például a családban bekövetkezett haláleset, egy kihívásokkal teli kapcsolat vagy a munkahelyi problémák, depressziót válthatnak ki.

Agy kémia

Bizonyos vegyi anyagok koncentrációja az agyban hozzájárulhat egyes embereknél a depressziós rendellenesség kialakulásához.

A depresszió gyakran más betegségek mellett fordul elő idősebb felnőtteknél. A depresszió még ronthatja is ezeket az állapotokat. Egyes gyógyszerek ezekre az egészségügyi problémákra olyan mellékhatásokat okozhatnak, amelyek befolyásolhatják a depressziót.

Hogyan diagnosztizálják a depressziót?

Tesztek és vizsgák

Orvosa többféle tesztet és vizsgálatot végezhet, ha azt gyanítja, hogy Ön depresszióban szenved.

Fizikai vizsga

Kezelőorvosa fizikális vizsgálatot végez, és kérdéseket tesz fel az egészségére vonatkozóan. Egyes embereknél a depresszió összefüggésbe hozható egy meglévő egészségügyi állapottal.

Vérvétel

Kezelőorvosa vérvizsgálatokat rendelhet el az Ön vérének különböző értékeinek mérésére, hogy ellenőrizze a fennálló betegségeket, amelyek kiválthatják a depressziót.

Pszichológiai vizsga

Kezelőorvosa megkérdezi Önt tüneteiről, gondolatairól, érzelmeiről és napi szokásairól. Megkérhetik Önt, hogy töltsön ki egy kérdőívet, hogy válaszoljon ezekre a kérdésekre.

A depresszió típusai

A depressziós rendellenességeknek többféle típusa van. Mindegyik típusnak saját diagnosztikai kritériumai vannak.

Major depresszív zavar

A súlyos depressziós rendellenességet súlyosan depressziós hangulat vagy a napi tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése jellemzi, ami legalább két hétig zavarja a mindennapi életet.

Tartós depresszív zavar

A tartós depressziós zavar legalább két évig tartó depressziós hangulat.

Bipoláris zavar

A bipoláris zavar jellemzője a kerékpáros hangulatváltozások szélsőségesen magasról szélsőséges mélypontra.

Hogyan kezelik a depressziót?

A depresszió kezelésére különféle módszerek léteznek. Leggyakrabban az embereket gyógyszeres kezelés és pszichoterápia kombinációjával kezelik.

Antidepresszáns gyógyszerek

A depresszióra általában számos gyógyszert írnak fel.

Szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k)

  • fluoxetin (Prozac)
  • sertralin (Zoloft)
  • eszcitalopram (Lexapro)
  • paroxetin (Paxil)
  • citalopram (Celexa)
  • venlafaxin (Effexor)
  • duloxetin (Cymbalta)

  • bupropion (Wellbutrin)
  • impramine
  • nortiptilin
  • izokarboxazid (Marplan)
  • fenelzin (Nardil)
  • szelegilin (Emsam)
  • tranilcipromin (Parnate)

Szerotonin és noradrenalin újrafelvétel-gátlók (SNRI-k)

Triciklikus (TCA)

Monoamin-oxidáz gátlók (MAOI-k)

Az antidepresszánsok hatása néhány hétig is eltarthat, ezért fontos, hogy az utasításoknak megfelelően szedje őket, még akkor is, ha nem érez azonnali javulást. Ezek a gyógyszerek mellékhatásokat okozhatnak, beleértve:

  • fejfájás
  • gyomorrontás
  • álmatlanság
  • szorongás
  • nyugtalanság
  • agitáció
  • szexuális problémák

Ezek a mellékhatások általában idővel elmúlnak, de fontos, hogy azonnal beszéljen róluk kezelőorvosával.

Pszichoterápia

A terápiás foglalkozásokon való részvétel sok depressziós embernek segít. A terápia segít abban, hogy új gondolkodási és cselekvési módszereket tanít. Azt is megtanulhatja, hogyan változtathat meg minden olyan szokását, amely hozzájárulhat a depressziójához. A terápia segíthet jobban megérteni és átvészelni azokat a kihívást jelentő helyzeteket, amelyek kiválthatják vagy ronthatják depresszióját.

Elektrokonvulzív terápia

Az elektrokonvulzív terápiát általában csak súlyos depressziós esetek kezelésére alkalmazzák. Úgy működik, hogy enyhe áramütést küld az agynak, hogy megváltoztassa az agyban lévő vegyi anyagok működését. Ez okozhat néhány mellékhatást, beleértve a zavartságot és a memóriavesztést. Ezek a mellékhatások ritkán tartanak sokáig.

Hogyan segíthetsz valakinek, aki depressziós?

Segítsen szeretteinek orvoshoz fordulni, ha azt gyanítja, hogy depressziója van. Az orvos diagnosztizálhatja az állapotot és előírhatja a kezelést. A következő módokon is segíthetsz.

Beszélgetés

Rendszeresen beszéljen kedvesével, és figyelmesen hallgasson. Adj tanácsot, ha kérnek. Vedd komolyan, amit mondanak. Soha ne hagyja figyelmen kívül az öngyilkossággal kapcsolatos fenyegetést vagy az öngyilkossággal kapcsolatos megjegyzéseket

Támogatás

Támogatás felajánlása. Légy bátorító, türelmes és megértő.

Barátság

Legyen barát. Rendszeresen hívd meg őket, hogy jöjjenek el és töltsenek veled időt.

Optimizmus

Mindig emlékeztesse szeretteit, hogy idővel és kezeléssel a depressziója csökkenni fog.

Az öngyilkossági beszédet mindig jelentse szeretteinek orvosának, és ha szükséges, vigye kórházba pszichiátriai segítségért.

Öngyilkosság megelőzés

Ha úgy gondolja, hogy valakit közvetlenül fenyeget az önkárosító vagy egy másik személy megsértése:

  • Hívja a 911-et vagy a helyi segélyhívó számot.
  • Maradjon a személy mellett, amíg a segítség meg nem érkezik.
  • Távolítson el minden fegyvert, kést, gyógyszert vagy egyéb olyan dolgot, amely kárt okozhat.
  • Figyelj, de ne ítélkezz, ne vitatkozz, ne fenyegetőzz vagy kiabálj.

Ha úgy gondolja, hogy valaki öngyilkosságot fontolgat, kérjen segítséget egy krízis- vagy öngyilkosság-megelőzési forródróttól. Próbálja ki a National Suicide Prevention Lifeline-t a 800-273-8255 telefonszámon.

Források: National Suicide Prevention Lifeline and Substance Abuse and Mental Health Services Administration

Kapcsolódó cikkek

Discussion about this post