Dopamin és szerotonin: Az agyi vegyszerek magyarázata

A dopamin és a szerotonin kémiai hírvivők vagy neurotranszmitterek, amelyek számos testi funkció szabályozásában segítenek. Ezek a szerves vegyszerek szerepet játszanak az alvásban és a memóriában, valamint az anyagcserében és az érzelmi jólétben.

Az emberek a dopamint és a szerotonint néha „boldoghormonoknak” nevezik, mivel szerepet játszanak a hangulat és az érzelmek szabályozásában.

A dopamin és a szerotonin számos mentális egészségi állapotban is szerepet játszik, beleértve az alacsony hangulatot és a depressziót.

A dopamin és a szerotonin hasonló testi folyamatokban vesz részt, de eltérően működnek. Ezeknek a vegyi anyagoknak az egyensúlyhiánya különböző egészségügyi állapotokat okozhat, amelyek eltérő kezelést igényelnek.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a dopamin és a szerotonin közötti különbségeket, kapcsolatukat, valamint összefüggéseiket az egészségügyi állapotokkal és az általános egészségi állapottal.

Mi az a dopamin?

Dopamin és szerotonin: Az agyi vegyszerek magyarázata
A dopamin és a szerotonin fontos szerepet játszik az alvásban és az érzelmi jólétben.

Az agyban lévő neuronok dopamint szabadítanak fel, amely jeleket hordoz az idegsejtek között.

A szervezet dopamint használ a noradrenalin és adrenalin nevű vegyszerek előállítására.

A dopamin szerves szerepet játszik a jutalmazási rendszerben, az agyi folyamatok azon csoportjában, amelyek szabályozzák a motivációt, a vágyat és a sóvárgást.

A dopaminszint a következő testi funkciókat is befolyásolja:

  • hangulat
  • alvás
  • tanulás
  • mozgalom
  • éberség
  • véráram
  • vizeletkibocsátás

Mi az a szerotonin?

A szerotonin egy másik neurotranszmitter, amely jelen van az agyban.

A szervezet összes szerotoninjának több mint 90%-a azonban a bélben található enterokromaffin sejtekben található, ahol segít szabályozni az emésztőrendszer mozgását.

Az emésztés elősegítése mellett a szerotonin részt vesz a következők szabályozásában:

  • az alvás-ébrenlét ciklus
  • hangulat és érzelmek
  • anyagcsere és étvágy
  • a megismerés és a koncentráció
  • hormonális aktivitás
  • testhőmérséklet
  • véralvadási

A dopamin és a szerotonin közötti különbségek

Bár mind a dopamin, mind a szerotonin közvetítenek üzeneteket a neuronok között, és befolyásolják a hangulatot és a koncentrációt, más funkciójuk is van.

A dopamin például jeleket közvetít a testmozgásokat és a koordinációt irányító idegsejtek között.

Ez a neurotranszmitter szerepet játszik az agy öröm- és jutalomközpontjában is, és számos viselkedést irányít. Bizonyos ételek fogyasztása, tiltott kábítószer-fogyasztás és olyan viselkedések, mint például a szerencsejáték, mind-mind az agy dopaminszintjének emelkedését okozhatja.

A magasabb dopaminszint eufóriához, boldogsághoz, valamint fokozott motivációhoz és koncentrációhoz vezethet. Ezért a dopamint növelő anyagoknak és tevékenységeknek való kitettség egyes emberek számára függőséget okozhat.

A dopaminhoz hasonlóan a szerotonin is befolyásolhatja az emberek hangulatát és érzelmeit, de segít szabályozni az emésztési funkciókat, például az étvágyat, az anyagcserét és a bélmozgást.

A dopamin és a szerotonin kapcsolata

A neurotranszmitterek nem működnek függetlenül.

Kölcsönhatásba lépnek egymással, és hatnak egymásra, hogy fenntartsák a testben a gondos kémiai egyensúlyt. A szerotonin és a dopamin rendszer között erős kapcsolat van, mind szerkezetileg, mind működésükben.

Egyes esetekben úgy tűnik, hogy a szerotonin gátolja a dopamintermelést, ami azt jelenti, hogy az alacsony szerotoninszint a dopamin túltermeléséhez vezethet. Ez a probléma impulzív viselkedéshez vezethet, mivel a dopamin szerepet játszik a jutalomkereső viselkedésben.

A szerotonin gátolja az impulzív viselkedést, míg a dopamin fokozza az impulzivitást.

A dopamin és a szerotonin ellentétes hatással van az étvágyra; míg a szerotonin elnyomja, az alacsony dopaminszint serkentheti az éhséget.

Mely egészségügyi állapotok kapcsolódnak a dopaminhoz és a szerotoninhoz?

A dopamin vagy a szerotonin rendellenes szintje számos különböző egészségügyi állapothoz vezethet.

Mindkét neurotranszmitter befolyásolhatja a hangulati rendellenességeket, például a depressziót. Az egyensúlyhiányok különböző állapotokat is eredményezhetnek, amelyek különböző testi funkciókat érintenek.

Az alábbi szakaszokban ezekkel a feltételekkel foglalkozunk részletesebben:

Dopamin

A túl sok vagy túl kevés dopamin ronthatja a neuronok közötti kommunikációt, és fizikai és pszichológiai egészségi állapotok kialakulásához vezethet.

A dopaminhiány jelentős szerepet játszhat a következő állapotok és tünetek esetén:

  • Parkinson kór
  • depresszió
  • skizofrénia
  • hallucinációk

A dopamin szerepet játszik a motivációban és a jutalomvezérelt viselkedésben is.

Bár a dopamin önmagában nem okozhat közvetlenül depressziót, az alacsony dopaminszint a depresszióhoz kapcsolódó specifikus tüneteket okozhat.

Ezek a tünetek a következők lehetnek:

  • motiváció hiánya
  • koncentrálási nehézség
  • a reménytelenség és a tehetetlenség érzése
  • a korábban élvezetes tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése

Az SLC6A3 gén utasításokat ad a dopamin transzporter fehérje létrehozásához. Ez a fehérje dopamin molekulákat szállít az idegsejtek membránjain keresztül.

A dopamin-transzporter-hiány szindróma vagy infantilis parkinsonizmus-dystonia néven ismert egészségügyi állapot akkor fordul elő, amikor az SLC6A3 gén mutációi befolyásolják a dopamin transzporter fehérjék működését.

A dopamin transzporter hiányszindróma megzavarja a dopamin jelátvitelt, ami befolyásolja a szervezet mozgásszabályozási képességét.

Emiatt a dopamin transzporter-hiány szindróma a Parkinson-kór tüneteihez hasonló tüneteket produkál, beleértve:

  • remegés, görcsök és izomgörcsök
  • étkezési, nyelési, beszéd- és mozgási nehézségek
  • károsodott a koordináció és a kézügyesség
  • akaratlan vagy kóros szemmozgások
  • csökkent arckifejezés vagy hipomimia
  • alvási nehézség
  • gyakori tüdőgyulladásos fertőzések
  • emésztési problémák, például savas reflux és székrekedés

szerotonin

A dopaminhoz hasonlóan a kutatók a szerotonin kóros szintjét számos betegséggel, különösen hangulati rendellenességekkel, például depresszióval és szorongással kapcsolták össze.

A közhiedelemmel ellentétben úgy tűnik, hogy az alacsony szerotonin nem feltétlenül okoz depressziót. A biokémián kívül több tényező is hozzájárul a depresszióhoz, mint például:

  • genetika és családtörténet
  • életmód és stressz szint
  • környezet
  • további egészségügyi feltételek

Ugyanakkor az alacsony szerotoninszint növelheti a depresszió kialakulásának kockázatát. A szerotonin gyógyszerek – például a szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI), amelyek növelik a szerotonin hozzáférhetőségét az agyban – szintén segíthetnek a depresszió kezelésében.

Az SSRI gyógyszerek közé tartoznak:

  • fluoxetin (Prozac)
  • sertralin (Zoloft)
  • eszcitalopram (Lexapro)
  • paroxetin (Paxil)
  • citalopram (Celexa)

Másrészt a túl sok szerotonin egy potenciálisan életveszélyes egészségügyi állapothoz, az úgynevezett szerotonin szindrómához vezethet.

A szerotonin szindróma vagy szerotonin toxicitás túl sok szerotonerg gyógyszer bevétele vagy több szerotonerg gyógyszer egyidejű bevétele után fordulhat elő.

Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) 2016-ban rendelkezésre bocsátotta a szerotonerg gyógyszerek listáját. Az SSRI-n kívül ezek a szerotonerg gyógyszerek a következők:

  • szerotonin és noradrenalin újrafelvétel-gátlók (SNRI-k), mint például a venlafaxin (Effexor)
  • triciklikus antidepresszánsok (TCA), például dezipramin (Norpramin) és imipramin (Tofranil)
  • bizonyos migrénes gyógyszerek, köztük az almotriptan (Axert) és a rizatriptan (Maxalt)

Az FDA szerint az opioid fájdalomcsillapítók kölcsönhatásba léphetnek a szerotonerg gyógyszerekkel, ami szerotonin felhalmozódásához vezethet, vagy fokozhatja annak hatását az agyban.

Összegzés

A dopamin és a szerotonin neurotranszmitterek hasonló testi funkciókat szabályoznak, de eltérő hatást fejtenek ki.

A dopamin szabályozza a hangulatot és az izommozgást, és létfontosságú szerepet játszik az agy öröm- és jutalmazási rendszerében.

A dopamintól eltérően a szervezet a szerotonin nagy részét a bélben tárolja, nem pedig az agyban. A szerotonin segít szabályozni a hangulatot, a testhőmérsékletet és az étvágyat.

Az egyik neurotranszmitter túl sok vagy túl kevés alkalmazása pszichés és fizikai tüneteket okozhat.

Kapcsolódó cikkek

Discussion about this post