Endogén depresszió

Miben különbözik az endogén depresszió az exogén depressziótól?

A kutatók az endogén depressziót és az exogén depressziót az MDD megjelenése előtti stresszes esemény megléte vagy hiánya alapján különböztették meg:

Az endogén depresszió stressz vagy trauma nélkül jelentkezik. Más szóval, nincs nyilvánvaló külső oka. Ehelyett elsősorban genetikai és biológiai tényezők okozhatják. Ez az oka annak, hogy az endogén depressziót „biológiai alapú” depressziónak is nevezhetjük.

Az exogén depresszió egy stresszes vagy traumatikus esemény után következik be. Ezt a típusú depressziót gyakrabban „reaktív” depressziónak nevezik.

A mentális egészségügyi szakemberek korábban különbséget tettek az MDD e két típusa között, de ez már nem így van. A legtöbb mentális egészségügyi szakember bizonyos tünetek alapján általános MDD-diagnózist készít.

Mik az endogén depresszió tünetei?

Az endogén depresszióban szenvedők hirtelen és minden látható ok nélkül kezdik tapasztalni a tüneteket. A tünetek típusa, gyakorisága és súlyossága személyenként változhat.

Az endogén depresszió tünetei hasonlóak az MDD tüneteihez. Tartalmazzák:

• a szomorúság vagy a reménytelenség tartós érzése
• az érdeklődés elvesztése az egykor örömet okozó tevékenységek vagy hobbik iránt, beleértve a szexet is
• fáradtság
• motiváció hiánya
• koncentrálási, gondolkodási vagy döntési nehézségek
• elalvási vagy elalvási nehézség
• társadalmi elkülönülés
• öngyilkossági gondolatok
• fejfájás
• izomfájdalom
• étvágytalanság vagy túlevés

Hogyan diagnosztizálható az endogén depresszió?

Az Ön elsődleges egészségügyi szolgáltatója vagy mentális egészségügyi szakembere diagnosztizálhatja az MDD-t. Először megkérdezik a kórtörténetét. Feltétlenül tájékoztassa őket az Ön által szedett gyógyszerekről, valamint a meglévő egészségügyi vagy mentális egészségi állapotokról. Az is hasznos, ha elmondja nekik, ha valamelyik családtagjának MDD-je van, vagy volt már ilyen.

Egészségügyi szolgáltatója rákérdez a tüneteiről is. Tudni akarják, hogy mikor jelentkeztek a tünetek, és azt követően, hogy stresszes vagy traumatikus eseményt tapasztalt-e. Egészségügyi szolgáltatója egy sor kérdőívet is küldhet Önnek, amelyek megvizsgálják, hogyan érzi magát. Ezek a kérdőívek segíthetnek eldönteni, hogy Önnek van-e MDD-je.

Az MDD diagnosztizálásához meg kell felelnie a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM) felsorolt ​​bizonyos kritériumoknak. Ezt a kézikönyvet gyakran használják a mentális egészségügyi szakemberek a mentális egészségügyi állapotok diagnosztizálására. Az MDD diagnózisának fő kritériuma a „depressziós hangulat vagy a napi tevékenységek iránti érdeklődés vagy öröm elvesztése több mint két hétig”.

Bár a kézikönyv a depresszió endogén és exogén formái közötti különbségtételt használta, a jelenlegi verzió már nem rendelkezik erről a megkülönböztetésről. A mentális egészségügyi szakemberek endogén depressziót diagnosztizálhatnak, ha az MDD tünetei nyilvánvaló ok nélkül jelentkeznek.

Hogyan kezelik az endogén depressziót?

Az MDD leküzdése nem könnyű feladat, de a tünetek gyógyszeres kezelés és terápia kombinációjával kezelhetők.

Gyógyszerek

Az MDD-s betegek kezelésére használt leggyakoribb gyógyszerek közé tartoznak a szelektív szerotonin-újrafelvétel-gátlók (SSRI-k), valamint a szelektív szerotonin- és noradrenalin-visszavétel-gátlók (SNRI-k). Néhány embernek triciklikus antidepresszánsokat (TCA-kat) írhatnak fel, de ezeket a gyógyszereket nem használják olyan széles körben, mint korábban. Ezek a gyógyszerek növelik bizonyos agyi vegyi anyagok szintjét, ami a depressziós tünetek csökkenését eredményezi.

Az SSRI-k egyfajta antidepresszáns gyógyszer, amelyet MDD-ben szenvedők szedhetnek. Az SSRI-k példái a következők:

• paroxetin (Paxil)
• fluoxetin (Prozac)
• sertralin (Zoloft)
• eszcitalopram (Lexapro)
• citalopram (Celexa)

Az SSRI-k kezdetben fejfájást, hányingert és álmatlanságot okozhatnak. Ezek a mellékhatások azonban általában rövid idő után elmúlnak.

Az SNRI-k egy másik típusú antidepresszáns gyógyszer, amely MDD-ben szenvedő betegek kezelésére használható. Az SNRI-k példái a következők:

• venlafaxin (Effexor)
• duloxetin (Cymbalta)
• dezvenlafaxin (Pristiq)

Egyes esetekben a TCA-kat MDD-s betegek kezelési módszereként használhatják. Példák a TCA-kra:

• trimipramin (Surmontil)
• imipramin (Tofranil)
• nortriptilin (Pamelor)

A TCA-k mellékhatásai néha súlyosabbak lehetnek, mint más antidepresszánsok mellékhatásai. A TCA-k álmosságot, szédülést és súlygyarapodást okozhatnak. Gondosan olvassa el a gyógyszertárban található információkat, és forduljon orvosához, ha aggályai vannak. A gyógyszert általában legalább négy-hat hétig kell szedni, mielőtt a tünetek javulni kezdenek. Egyes esetekben akár 12 hétig is eltarthat, amíg a tünetek javulnak.

Ha úgy tűnik, hogy egy bizonyos gyógyszer nem működik, beszéljen szolgáltatójával egy másik gyógyszerre való váltásról. Szerint a Országos Mentális Egészségügyi Intézet (NAMI) szerint azok az emberek, akiknek nem javultak az első antidepresszáns gyógyszerük bevétele után, sokkal nagyobb esélyük volt a javulásra, amikor más gyógyszert vagy kezelések kombinációját próbálták ki.

Még akkor is folytatnia kell a gyógyszer szedését, ha a tünetek enyhülni kezdenek. Csak a gyógyszert felíró orvos felügyelete mellett hagyja abba a gyógyszerszedést. Lehet, hogy fokozatosan kell abbahagynia a gyógyszer szedését, nem pedig egyszerre. Az antidepresszáns hirtelen abbahagyása elvonási tünetekhez vezethet. Az MDD tünetei akkor is visszatérhetnek, ha a kezelést túl korán befejezik.

Terápia

A pszichoterápia, más néven beszélgetésterápia, rendszeres találkozást jelent egy terapeutával. Ez a fajta terápia segíthet megbirkózni állapotával és bármilyen kapcsolódó problémával. A pszichoterápia két fő típusa a kognitív viselkedésterápia (CBT) és az interperszonális terápia (IPT).

A CBT segíthet a negatív hiedelmek egészséges, pozitívra cserélésében. A pozitív gondolkodás szándékos gyakorlásával és a negatív gondolatok korlátozásával javíthatja agya negatív helyzetekre való reagálását.

Az IPT segíthet a nyugtalanító kapcsolatok kezelésében, amelyek hozzájárulhatnak állapotához.

A legtöbb esetben a gyógyszeres kezelés és a terápia kombinációja hatékony az MDD-s betegek kezelésében.

Elektrokonvulzív terápia (ECT)

Elektrokonvulzív terápia (ECT) végezhető, ha a tünetek nem javulnak gyógyszeres kezeléssel és terápiával. Az ECT során elektródákat rögzítenek a fejhez, amelyek elektromos impulzusokat küldenek az agyba, és rövid rohamot váltanak ki. Ez a fajta kezelés nem olyan ijesztő, mint amilyennek hangzik, és az évek során óriásit fejlődött. Az agy kémiai kölcsönhatásainak megváltoztatásával segíthet az endogén depresszióban szenvedők kezelésében.

Életmódbeli változások

Az életmód és a mindennapi tevékenységek bizonyos módosításai az endogén depresszió tüneteinek enyhítésében is segíthetnek. Még ha a tevékenységek kezdetben nem is kellemesek, a tested és az elméd idővel alkalmazkodni fog. Íme néhány dolog, amit érdemes kipróbálni:

• Menj ki a szabadba, és csinálj valami aktívat, például túrázz vagy kerékpározz.
• Vegyen részt olyan tevékenységekben, amelyeket élvezett, mielőtt depresszióba esett.
• Töltsön időt másokkal, beleértve a barátokat és a szeretteit.
• Írj egy naplóba.
• Aludj legalább hat órát minden este.
• Tartson be egy egészséges étrendet, amely teljes kiőrlésű gabonából, sovány fehérjéből és zöldségekből áll.

Milyen kilátások vannak az endogén depresszióban szenvedők számára?

A legtöbb MDD-s ember jobban lesz, ha betartja kezelési tervét. Az antidepresszáns kezelés megkezdése után általában több hétbe telik, amíg a tünetek javulnak. Másoknak esetleg ki kell próbálniuk néhány különböző típusú antidepresszánst, mielőtt változást észlelnének.

A gyógyulás időtartama attól is függ, hogy milyen korai kezelésben részesülnek. Ha nem kezelik, az MDD több hónapig vagy akár évekig is eltarthat. A kezelést követően azonban a tünetek két-három hónapon belül elmúlhatnak.

Még akkor is, ha a tünetek enyhülni kezdenek, fontos, hogy folytassa az összes felírt gyógyszer szedését, kivéve, ha a gyógyszert felíró orvos azt mondja, hogy rendben van, ha abbahagyja. A kezelés túl korai befejezése relapszushoz vagy elvonási tünetekhez vezethet, amelyeket antidepresszáns-megvonási szindrómának neveznek.

Források endogén depresszióban szenvedők számára

Számos személyes és online támogató csoport, valamint egyéb források állnak rendelkezésre az MDD-vel küzdők számára.

Támogató csoportok

Számos szervezet, például a Mentális Betegségek Nemzeti Szövetsége oktatást, támogató csoportokat és tanácsadást kínál. A munkavállalói segítő programok és a vallási csoportok szintén segítséget nyújthatnak az endogén depresszióban szenvedőknek.

Öngyilkossági segélyvonal

Azonnal tárcsázza a 911-et, vagy menjen a sürgősségi osztályra, ha önmaga vagy mások sérülésének gondolatai támadnak. Hívhatja a Nemzeti Öngyilkosság-megelőzési Mentővonalat is a 800-273-TALK (8255) telefonszámon. Ez a szolgáltatás a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhető. Online is cseveghet velük.

Öngyilkosság megelőzés

Ha úgy gondolja, hogy valakit közvetlenül fenyeget az önkárosító vagy egy másik személy megsértése:

• Hívja a 911-et vagy a helyi segélyhívó számot.
• Maradjon a személy mellett, amíg a segítség meg nem érkezik.
• Távolítson el minden fegyvert, kést, gyógyszert vagy egyéb olyan dolgot, amely kárt okozhat.
• Figyelj, de ne ítélkezz, ne vitatkozz, ne fenyegetőzz vagy kiabálj.

Ha úgy gondolja, hogy valaki öngyilkosságot fontolgat, kérjen segítséget egy krízis- vagy öngyilkosság-megelőzési forródróttól. Próbálja ki a National Suicide Prevention Lifeline-t a 800-273-8255 telefonszámon.

Források: National Suicide Prevention Lifeline and Substance Abuse and Mental Health Services Administration