Hogyan lehet abbahagyni a szívroham miatti aggódást

A szívroham miatti szorongás, amelyet „szívközpontú szorongásnak” vagy „kardiofóbiának” is neveznek, viszonylag gyakori, különösen a magas stresszszinttel vagy a szívbetegség kockázati tényezőivel küzdők körében.

A 2018-as kutatások azt sugallják, hogy a szívre összpontosító szorongás a nem szív eredetű mellkasi fájdalom (NCCP) fő tényezője lehet, amely gyakori jelenség, amely a sürgősségi osztályon (ED) tett látogatások 2–5%-át eredményezi.

Mi az a kardiofóbia?

A kardiofóbia egy szorongásos rendellenesség, amelyet a szívvel kapcsolatos túlzott félelem és a szívbetegségről való meggyőződés jellemez, még akkor is, ha nincs orvosi bizonyíték.

A rendellenesség olyan embereknél is előfordulhat, akiknél szívinfarktus vagy más szívvel kapcsolatos egészségügyi probléma volt, majd szívük egészségével kapcsolatos szorongás és félelem alakult ki.

A kardiofóbiában szenvedők számára félelmeik és szorongásaik felülmúlják a tényleges fizikai egészséggel kapcsolatos problémákat.

A kardiofóbia hasonló más szorongással összefüggő állapotokhoz, beleértve a betegségfóbiát, az egészségügyi szorongást és a pánikbetegséget.

A kardiofóbia kezelése kihívást jelenthet, de itt van néhány tipp, amelyek segíthetnek:

• Kérjen szakember segítséget: Forduljon mentális egészségügyi szakemberhez, aki szorongásos zavarokra specializálódott. Az Ön igényeihez szabott terápiát és stratégiákat tudnak biztosítani.
• Képezze magát: Ismerje meg a stressz, a szorongás és a pánikrohamok fizikai tüneteit, hogy megkülönböztesse őket a szívproblémáktól.
• Gyakoroljon relaxációs technikákat: A mély légzés, az éber figyelem és a progresszív izomlazítás segíthet a szorongás csillapításában és a fizikai tünetek csökkentésében.
• Fokozatos expozíció: Egy terapeuta vezetésével lassan nézzen szembe a félelmeit kiváltó helyzetekkel, és tanulja meg kezelni azokat.
• A fizikai aktivitás: A rendszeres testmozgás csökkentheti a szorongást és javíthatja általános közérzetét. Törekedjen legalább 30 perc mérsékelt testmozgásra a hét legtöbb napján.
• Gyógyszer: Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés írható elő a súlyos szorongásos tünetek enyhítésére.

Egy 2020-ban közzétett esettanulmány rávilágít a rövid, stratégiai expozíciós terápia lehetséges előnyeire a kardiofóbia kezelésére. A vizsgálatban egy 64 éves férfi vett részt, akinek szívdobogásérzése és szívroham miatti szorongása volt. Rövid stratégiai terápiával kezelték egy ambuláns kardiológiai rehabilitációs osztályon.

A terápia célja olyan viselkedési formák kezelése volt, mint az állandó szívverés-ellenőrzés és a megnyugtatás. Három kezelés után a tünetei jelentősen javultak.

A kardiofóbia vagy a szívrohamtól való félelem okai összetettek lehetnek, és több tényező kombinációját is magában foglalhatják.

Íme néhány lehetséges ok és hozzájáruló tényező:

• Szorongásos zavarok: A nem kardiális mellkasi fájdalomban szenvedő, ED-ben segítséget kérő emberek körülbelül 20%-ának van pánikbetegsége. Kutatás 2016-ból azt sugallja, hogy a mentális egészségügyi zavarok, különösen a szorongásos és a szomatikus tünetekkel járó zavarok gyakoriak a szívdobogásban szenvedők körében.
• Fizikai tünetek: Ugyanez a 2016-os kutatás azt sugallja, hogy a jóindulatú (nem súlyos) szívdobogás súlyos szorongást és károsodást okozhat az emberekben a szívdobogáshoz kapcsolódó szorongás és kényelmetlenség miatt. Ezenkívül a szorongás szívdobogásérzést vagy légszomjat okozhat, és félreértelmezhető szívroham jeleként.
• Korábbi traumatikus tapasztalat: Ha szívinfarktuson esett át, tanúja volt annak, amikor egy szeretett személy átesett rajta, vagy más traumatikus szíveseményben szenvedett, nagyobb lehet a kardiofóbia kialakulásának kockázata.
• Családi történelem: Ha a családban előfordult szívbetegség vagy szívinfarktus, még tünetek hiányában is fokozhatja a személyes kockázattal kapcsolatos aggodalmakat.
• Stressz és trauma: A magas krónikus stressz, a megoldatlan traumák vagy a súlyos életveszélyes tényezők hozzájárulhatnak a kardiofóbiához. A stresszhormonok befolyásolhatják a szívműködést és fokozhatják a szorongást.
• Személyiségjegyek: A sajátos személyiségjegyek, például a neuroticizmus vagy a katasztrófára való hajlam hajlamosabbá tehetik az embereket a kardiofóbia kialakulására.

A szorongás és a szívroham megkülönböztetése kihívást jelenthet, mivel a szorongás utánozhatja a szívroham fizikai tüneteit. Néhány lényeges különbség azonban segíthet a kettő elkülönítésében:

• A fájdalom jellemzői: A szívroham tünetei általában tartós és súlyos mellkasi fájdalommal vagy kellemetlen érzéssel, valamint egyéb tünetekkel, például légszomjjal, hányingerrel és hideg verejtékezéssel járnak. A szorongással összefüggő tünetek közé tartozik a szapora szívverés, az izzadás és a feszültség múló érzése, amelyek javulnak, ha a stressz szintje csökken.
• Időtartam: A szívrohamos fájdalom több percig vagy tovább tart. A szorongással kapcsolatos kényelmetlenség rövidebb, és a stresszhez kapcsolódik.
• Kiváltó okok: A szívroham figyelmeztetés nélkül előfordulhat. A stressz gyakran szorongással kapcsolatos tüneteket vált ki.
• Válasz a gyógyszeres kezelésre: A szívinfarktus okozta fájdalom nem reagál a szorongásos gyógyszerekre.
• Anamnézis és kockázati tényezők: A szívroham kockázata nő a szívbetegséggel és a kapcsolódó tényezőkkel. A szorongás kapcsolatba hozható egy személyes vagy családi szorongással.

A szívroham miatti tartós szorongás súlyosan befolyásolhatja életminőségét és kapcsolatait. Ennek a félelemnek a enyhítése érdekében fontolja meg a szorongás és a stressz tüneteinek megismerését, valamint azt, hogy miben különböznek a szívroham tüneteitől.

Ezenkívül a terápia vagy a tanácsadás, például a kognitív viselkedésterápia (CBT) megoldást jelenthet a szorongás kezelésére és a megküzdési stratégiák kidolgozására.

Az éber figyelem, a rendszeres fizikai aktivitás és az egészséges életmód alkalmazása segíthet a stressz kezelésében. Ha követi ezeket a lépéseket, fokozatosan csökkentheti a szívroham miatti szorongást, és javíthatja általános jólétét.