Hogyan segítenek a vakcinák a légúti betegségek elleni védekezésben?

A vakcinák úgy fejtik ki hatásukat, hogy beindítják az immunrendszert, hogy felépítsék szervezete természetes védekezőképességét. Segítenek leküzdeni a fertőzéseket, ha légúti kórokozóknak van kitéve.

A COVID-19 világjárvány nagyobb figyelmet fordított a légúti megbetegedések lehetséges súlyosságára és a védőoltások fontosságára. A közelmúltban a kórokozók, például a légúti szincitiális vírus (RSV) növekedése új erőfeszítésekhez vezetett a gyakori betegségek terjedésének megállítására.

A védőoltás a gyermekkori orvosi ellátás fontos része. A felnőtteknek is lépést kell tartaniuk a védőoltásokkal. Légúti megbetegedések és más súlyos állapotok esetén is fontosak.

Mik azok a légúti kórokozók?

A légúti fertőzések akkor kezdődnek, amikor a betegséget okozó baktériumok vagy vírusok, más néven csírák vagy kórokozók bejutnak a légutakba.

Ez általában akkor történik, amikor a kórokozót tartalmazó cseppeket belélegzi.

A fertőzés akkor következik be, amikor a kórokozó bejut a felső légutak nyálkahártyájába vagy belső burkolatába.

A kórokozó ezután az egész testben mozog, és a tünetek egy lappangási idő után jelentkeznek. Ennek az időszaknak a hossza a vírus vagy baktérium típusától függ. A közönséges megfázásnál a kórokozó szervezetbe jutása és a tünetek megjelenése közötti idő akár rövid is lehet 10-12 óra. Influenza esetén ez 3-4 nap.

A légúti fertőzésekhez vezető gyakori kórokozók a következők:

Vírusok

  • adenovírus
  • enterovírus
  • influenza vírus
  • rhinovírus
  • RSV
  • SARS-CoV-2

Baktériumok

  • Streptococcus pneumoniae
  • Mycoplasma pneumoniae

Hogyan működnek a légúti vakcinák?

A legtöbb légúti megbetegedések elleni vakcina a betegséget okozó csíra teljes vagy részleges másolatát tartalmazza.

Az oltás során a kórokozónak ez a része bejut a szervezetébe, de ettől nem leszel megbetegedés. Ehelyett az Ön immunrendszere felismeri a csírát, és megtanulja felvenni a harcot a kórokozóval. Így már rendelkezik beépített védelemmel, ha a jövőben találkozik a vírussal vagy baktériumokkal.

A vakcinák típusai a következők:

  • inaktivált vakcina: a csíra halott változatát használja
  • élő vakcina: a csíra gyenge, de élő változatát használja
  • Messenger RNS (mRNS) vakcina: fehérjéket állít elő egy specifikus immunválasz aktiválására
  • alegység-, rekombináns-, poliszacharid- és konjugált vakcinák: használja a csíra darabjait, például fehérjét vagy burkot
  • toxoid vakcina: a csíra által okozott méreganyagokat használja fel a toxin által okozott betegség leküzdésére
  • vírus vektor vakcina: ártalmatlan vírust használ, hogy utasításokat adjon az immunrendszernek a káros baktériumok elleni küzdelemre

A vakcina típusától függően előfordulhat, hogy egynél több adagot vagy emlékeztető oltást kell beadnia az optimális hatékonyság érdekében.

Légzőszervi betegségek, amelyek védőoltással rendelkeznek

Számos légúti tünetekkel járó állapot esetén van vakcina, beleértve:

  • COVID 19
  • diftéria
  • Hib (B típusú Haemophilus influenzae)
  • influenza
  • kanyaró
  • pneumococcus betegség
  • gyermekbénulás
  • RSV
  • rubeola
  • tífusz
  • szamárköhögés (pertussis)

A védőoltás megszerzéséhez beszéljen az alapellátó orvosával. Ha az irodájukban nincs az Ön számára szükséges oltóanyag, akkor esetleg máshová irányíthatják. Egy helyi gyógyszertár vagy közösségi egészségügyi klinika jó forrás lehet többek között az általános oltásokhoz is lehetőségek.

Miért fontos a felnőttkori védőoltás?

A vakcinák minden életkorban segítenek megelőzni a betegségeket. A gyermekkori vakcinák hatásai idővel elmúlhatnak, így a felnőtteknek életük későbbi szakaszában további adagokat kell kapniuk. Az életkor előrehaladtával az emberek sebezhetőbbé válhatnak az új és különböző típusú betegségekre.

A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) a következő védőoltásokat ajánlja minden felnőtt számára:

  • Covid-19 védőoltás
  • Influenza (influenza) vakcina
  • Td vagy Tdap (tetanusz, diftéria, pertussis) vakcina

A bizonyos betegségekben szenvedők nagyobb valószínűséggel kapnak súlyos betegségeket az oltással megelőzhető betegségek miatt. COPD-s vagy asztmás betegek lehet például az influenza súlyos szövődményei.

A CDC azt tanácsolja a tüdőbetegségben szenvedőknek, hogy a többi felnőtteknek ajánlott oltás mellett kapják meg a pneumococcus elleni oltást (pneumokokkusz megbetegedések ellen) és a rekombináns zoster elleni oltást (övsömör ellen).

Felnőtt oltási ütemterv

Ha bizonyos kockázati tényezőkkel rendelkezik, orvosa további oltásokat javasolhat. Például a CDC Tdap vakcinát javasol minden terhességhez egyszer.

Minden felnőtt számára ajánlott oltások:

  • COVID 19: 2 vagy 3 adagos sorozat, majd emlékeztető
  • Influenza: 1 adag évente
  • Td vagy Tdap: 1 adag Tdap, majd Td vagy Tdap emlékeztető 10 évente egyszer

Felnőtteknek 64 éves korig ajánlott oltások:

  • Kanyaró, mumpsz, rubeola (MMR): 1 vagy 2 adag
  • Bárányhimlő: 2 adag 50 év alattiak számára, ha 1980-ban vagy később születtek
  • Hepatitisz B: 2, 3 vagy 4 adag

Ajánlott oltások 65 éves és idősebb felnőttek számára:

  • Rekombináns zoster (övsömör): 2 adag
  • Pneumococcus: 1 vagy 2 adag

A vakcinák növelik a szervezet légúti megbetegedésekkel szembeni harci képességét azáltal, hogy bejuttatják a betegséget okozó vírus vagy baktérium gyengített vagy részleges változatát. Ez lehetővé teszi az immunrendszer számára, hogy a jövőben felismerje a kórokozót, és megvédje Önt, mielőtt megbetegszik tőle.

A légúti vírusok, például az RSV által okozott fertőzések az év különböző időszakaiban emelkednek, mint a múltban. Ezek a betegségek elterjedhetnek az Egyesült Államok lakossága körében, néha súlyos szövődményekkel a különösen veszélyeztetetteknél.

A felnőttkori védőoltások rendszeres betartása segíthet megelőzni a súlyos betegségek kockázatát.

Related Posts

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *